Magyar labdarúgó, edző, a Magyar Válogatott szövetségi kapitánya, nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Kevés labdarúgó van aki orvosi tanácsra kezdett sportolni, Fehéry Ákos ezek közé tartozik. Erősödnie kellett és Ő a lehetőségek közül a focit választotta, ahol végül a válogatottba is sikerült bekerülnie. Akkoriban ritkaságszámba ment az észjáték, amit hátvédként produkált. Biztos labdakezelés és pontos helyezkedés jellemezte a játékát.

Budapesti TC, ?-?

...

Magyar Úszó Egylet, ?-?

A Magyar Úszó Egylet balhátvédjeként egyszer (1903-ban) szerepelt a magyar válogatottban.

Az elsők között volt 1902-ben, akik játékvezetői vizsgát tettek. A vizsgát követően, mint gyakorló játékvezető, azonnal bekapcsolódott a bajnoki küzdelmek irányításába. 1901-ben első és másodosztályba osztották az ekkor még kizárólag fővárosi klubokat. 1920-ban III. fokú - legmagasabb osztály - játékvezetőként az egyik legnagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező sportember volt. Az első nemzetközi bíráink azok voltak, akik az ősidőkben a magyar-osztrák mérkőzéseket - (1902-1910) között - vezették. Eleinte ugyanis Budapest-en is, Bécsben is hazai bírák működtek. A született magyarok közül Horváth Ferenc, Herczog Ede, Fehéry Ákos voltak a magyar-osztrák mérkőzések első magyar bírái.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemezetek közötti válogatott- és klubmérkőzést vezetett. Az első nemzetek közötti válogatott mérkőzésére Budapesten, a Millenáris pályán került sor, a Magyarország–Ausztria (2:1) találkozón szolgálta a labdarúgást. A hadi-bajnokság I. nemzetközi mérkőzését, a Magyarország – Ausztria (2:1) találkozót a Vöröskereszt javára, 1914. október 4-én a Millenáris pályán irányította.
1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT), a közgyűlés a tanácstagok közé választotta.

1919-ben fogságba került, megbetegedett és nagyon fiatalon, 1921-ben elhunyt.