hozzászólások

1. 
   admin Golyó

   # 1

   2018.01.01, 14:15

   És akkor idetelefonál valaki, hogy Hántán 350 ezer forint értékű öltözőt adnak át... Ügy ez? Sosem voltak a hántai öltözőépítésnek elháríthatatlan akadályai. Mégis, összefogásra, áldozatra, nekigyürkőzésre volt szükség. Ezek pedig jelzik, hogy érdemes az öltözőről szót ejteni.
   ...
   És itt van ez a sportöltöző, amelyet a bevezetőben egyszer már minősítettünk: nem világra szóló létesítmény, de bizonyítja, hogy az erők mégis Hántán maradtak.
   Mert "elvitték” a tanácsot, de az öltözőhöz mégis a tanács adott 100 ezer forintot.
   Mert egyesült a tsz kisbérivel, de az öltözőhöz mégis a tsz adta a másik 100 ezret: anyagban, fuvarban, szakemberek munkájában. Az öltöző viszont 350 ezerbe került. Hiányzik tehát még 150 ezer, de csak itt, a papíron. Mert az építkezés folyamán nem volt gond, ha segítség kellett. A helybéliek — mert ez is nagy erő, —, a sportkör tagjai adták a hiányzókat: társadalmi . munkával. így lett hát kész a létesítmény. Volt benne támogatás, összefogás, nekigyürkőzés. Mert ezekre képes a „kisközség”. És nemcsak Hántán, hanem mindenütt adottak ezek az erők.
   Esős volt a délután, amikor az öltözőt avatták, de az ünneplők kitartottak; az építők. a támogatók és a sportolók. Molnár Mihály, a hántai sportegyesület elnöke így zárta avató beszédét: — „Megköszönöm a községben mindenkinek, aki egy percet is dolgozott a közös munkában. Megköszönöm a helytállást. a szépre való törekvést és az ifjúságról való gondoskodást.”
   Azzal kezdtük, hogy jelentéktelenné váltak a helyi dolgok a világ eseményei mellett. Nincs, nem lehet így, mert a helytállás. a szépre törekvés és az ifjúságról való gondoskodás — ha annak eredménye csak egy öltöző is, — sehol sem degradálódhat jelentéktelen üggyé.

   
   
   Forrás: Dolgozók Lapja 1978. október 28.