magyarfutball.hu

Budapest, XIX. ker., Sárkány utca (lebontva)

  1. Történelmi fényképek / fejlesztések... »
  2. fénykép: Budapest, XIX. ker., Sárkány utca (1910-es évek)
  3.  
1 felhasználó által beadott adat 0 szerkesztésre vár
  1. alias
    1. Sárkánybarlang
    2. KAC Sporttelep
    3. Kispesti Athlétikai Club Sporttelep
    4. Csokonai út
  2. kapcsolódó stadionok
  3. címkék
  4. cím
  5. térkép, megközelítés
  6. befogadóképesség
    összesen : 6.000
    ülőhely: ?
    állóhely: ?
  7. lakosság
    Budapest, XIX. ker.: 62.210 (2012)
  8. hazai csapat
      megszűnt / már más pályán játszó
      1. Budapest Honvéd FC (? - ?)

        (KAC-jogutód)

    1. nézőcsúcs
    2. pálya mérete
      110m x 62m
    3. talaj típusa
    4. eredményjelző tábla
    5. világítás
      nincs
    6. futópálya
    7. átadás éve
      1912
    8. lebontás éve
      1938
    9. nyitómérkőzés
      1912.12.01 KAC - Megyer SC 2:0
    10. kapcsolódó mérkőzések
    11. segítség
     
     

    új hozzászólás

    Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

    hozzászólások

    1. avatar: fgymat
      2014.04.15, 20:57
      Egy 1929-es térképen:
      kép

      forrás:

      Levéltár: Budapest Főváros Levéltára
      Adatbázis: Térképek
      Azonosító: Budapest térképeinek katalógusa 4184d
      Tárgy: Pestszentlőrinc közigazgatási térképe a gyógyszertárak körzetének utólagos jelölésével
      Év: 1929
      Ügyleírás: Pestszentlőrinc nagyközség térképe • 1:10000 • Pestszentlőrinc község elöljárósága • Klösz György és Fia Térképészeti Műintézet • 74×65 • színes • nyomtatott utólagos kézírással
      Főbb középületek névvel. Az eredeti a BFL V.473.c (509. doboz) iratanyagban található
      BFL XV.16.f.281/cop3a,b
       
    2. avatar: NNS
      2012.08.02, 08:21
      Az oldal tetején található fényképről:
      Ha jól sejtem, 1913 és 1926 között készült a kép, tippem szerint leginkább 1913-ban vagy 1914-ben. (a háború alatt nem sok képeslappal találkoztam, ráadásul a sport sem volt túl nagy priorítású dolog, míg a 20-as években azért ez már eléggé elavult sporttelepnek számított, nem hiszem, hogy rárakták volna egy képeslapra)
       
    3. avatar: Giovanni
      2012.07.08, 22:32 (szerk.: 2013.10.09, 09:31)
      Az 1934 május 6-i tűzesetről találtam egy képet.

      kép

      Képes Pesti Hírlap, 1934. május 8., kedd
       
    4. avatar: Giovanni
      2010.09.14, 00:16 (szerk.: 2010.09.14, 16:14)
      Kispest város képviselőtestületének határozata a Kispesti Atlétikai Club sportpályájának lelátóval való bővítése tárgyában. 1926. december 30.

      A Kispesti Atlétikai Club futballistái 1926-ban az ország élmezőnyébe kerültek, miután elnyerték a Magyar Kupát. A város képviselői is igyekeztek méltó körülményeket teremteni a kispesti sportolóknak, amikor a pályát bővíteni szándékoztak.
      JEGYZŐKÖNYV Készült Kispesten, 1926. évi december hó 30-án tartott rendes képviselőtestületi közgyűlésen.
      11. Tárgy: Tanácsi előterjesztés a Kispesti Athletikai Club kérelme sport-tribün építéséhez segély iránt
      Előadó: Monda Sándor gazdasági tanácsnok 30480/ 1926. sz.
      221./kgy. 1926. sz. Véghatározat.
      [...] a közgyűlés — alább kifejtendő indokai alapján — újabb és alapos megfontolás után kimondja, hogy a városi sport-tribün sürgős megépítésének tervét elejteni nem kívánja s annak módozatait — a város területi és anyagi helyzetének figyelembe vételével — a 1687 kgy. 1926. sz. véghatározatban körvonalazott s a város sportéletének fejlesztése érdekében egyedül lehetséges feltételek szerint állapítja meg.
      Ehhez képest kimondja a képviselőtestület, hogy a városi sport-tribune mielőbbi megépíthetése céljából a város tulajdonát képező sportpályán, mely ezidő szerint a Kispesti Athletikai Clubnak is rendelkezésére áll, mintegy 500 millió Korona (40 000 Pengő) költséggel sport-tribunet létesít oly módon, hogy ennek költségeire legalábbis 5 éven át a város rendes költségvetésének „Rendkívüli kiadásai" között évi 100 millió Koronát (8 000 Pengőt) irányoz elő. A terveket és előméreti költségvetést a város tanácsa, jelen határozat jogerőre emelkedése után készíttesse el s a munkálatokra oly kikötéssel hirdessen versenytárgyalást, hogy a vállalati összeget, mely vállalkozó részéről engedményezhető is, olyan arányban fizeti ki a város, miként az fentiek szerint költségvetésében évről-évre biztosítva van.
      A versenytárgyalás eredménye jelen határozat felsőbb hatósági jóváhagyásától feltételezetten, döntés végett a képviselőtestület elé terjesztendő.
      A Kispesti Athletikai Club a tribünnel ellátott sport-területet csak olyan módon és mértékben használhatja, miként azt a város szerződésileg előírja, mely szerződésnek leglényegesebb kikötését képezze, hogy a sportpályán az athletika összes ágai gyakorlandók s ezen terület a levente egyesületek részérc is állandó gyakorló területként biztosíttassák. Kikötendő a KAC- cal szemben az is, hogy az általa rendezendő versenyek után vigalmiadó kedvezményt nem igényelhet. Az ezek figyelembevételével kötendő szerződés elfogadásra a közgyűlés elé terjesztendő.
      INDOKLÁS:
      A városnak ezen némileg még bővíthető területén kívül e célra semminemű más alkalmas területe nincsen. Ez a meglévő terület azonfelül sportpálya céljaira már készen áll, az az összeg tehát, mely itt sport-tribün építéshez kell, új területen — ha rendelkeznénk is ilyennel — talán még pálya létesítésre sem volna elegendő. A város belsejében levő Kossuth teret pedig e célra felhasználni képtelenség akkor, amikor a városnak sem rendes parkja, sem vásárcsarnok területe, sem Kossuth szobra, sem Hősök emlékműve számára megfelelőbb helye nincs. Maradna tehát a fővárostól igénylendő terület, melynek sportpályává alakítása az esetben is nagy költséggel járna, ha a területrész közigazgatásilag városunkhoz csatoltatnék. Ezzel a lehetőséggel már eleve leszámolva, maradna a szintén nem sok valószínűséggel kecsegtető feltevés, hogy a főváros a szükséges területét bérbe, vagy ingyen használatra átengedné városunknak. Ez esetben a főváros gazdagodnék egy sportteleppel, melynek minden hasznát és előnyét a főváros élvezné, mely cél érdekében pedig a város képviselőtestülete nem hajlandó semmiféle áldozatra.
      Mindezek figyelembevételével a város képviselőtestülete csakis a rendelkező részben kifejtett határozatot hozhatta, mert minden más határozat ellenkeznék a város, a város sportéletének és testnevelés ügyének jól felfogott érdekeivel.
      Miről a városi tanács további eljárás végett azzal értesíttetik, hogy jelen határozat a fellebbezési határidő letelte után jóváhagyásra felterjesztendő a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz.


      Kispest város képviselőtestületi jegyzőkönyvei.
       
    5. avatar: Girgily
      2010.01.05, 23:26
      A kispesti pálya helyszínének kiválasztásakor két irányzat képviseltette magát:

      - Voltak akik a pályát minél közelebb Budapesthez, a Határ út környékére képzelték el. Számítva így a kispesti nézők mellett jelentős számú budapesti nézőre is.
      - Az ellentábor éppen Budapesttől messzebb a város túloldalára álmodta meg a pályát.

      Végül a pálya helyszíne Kispest Budapesttől egyik legtávolabbi pontján a kispesti temető mellett került kijelölésre.

      forrás: TV Kispest, beszélgetés a 100 éves Kispesti Athleticai Club-ról

      (Kispest Megyei Jogú Várost 1950-ben csatolták Budapesthez)
       
    6. avatar: magyarfutball.hu
      2009.11.10, 20:41
      Újpest - Kispest labdarúgó-mérkőzés 1933
      http://mvh.nava.hu/watch.php?id=834
       
    7. avatar: Girgily
      2009.02.05, 22:07
      Kispest, 1926:
      kép
       
    8. avatar: Simf
      2008.05.11, 13:22
      Egy közösség, egy település akkor mondhat magáénak egy sportklubot, ha annak versenyzési, működési lehetőséget biztosít. Kispest község előljárói jól tudták ezt, és méltányolva a Kispesti AC addigi munkáját, 1912. szeptember 10-én a Sárkány utca végén, a Szemere-féle községi ingatlanból 4000 négyszögöl területet sportpálya céljára kiutalt. A helyi iparosok és kereskedők, elsősorban Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő hathatós anyagi segítségével felépítették a pályát. A pályaavató mérkőzésre a III. osztályú bajnokság 9. fordulójában, 1912. december elsején került sor. A Kispesti AC 2-0 arányban legyőzte a Megyer SC-t. A pályát és létesítményeit fokozatosan fejlesztették, csinosították. Kispest városa továbbra is támogatta a klubot. Az új tribün és a kerítés megépítésére 80000 pengőt bocsátott a Kispesti AC rendelkezésére. A terveket Benedek János készítette, a kivitelező a Benedek és Stieber cég volt. A 64 méter hosszú lelátón 34 db hatszemélyes páholyt alakítottak ki és 15 sorban 1200 személy talált ülőhelyet magának. Az avató mérkőzésen, 1927. szeptember 11-én a Kispest FC Szabó mesterhármasával 3-2 arányban legyőzte a Vasas csapatát. A létesítmény 6 és fél évig állt fenn. 1934. május 6-án, a Kispest FC - Miskolci Attila Kör bajnoki mérkőzés 57. percében, a hazaiak 2-0 arányú vezetésénél, kigyulladt a lelátó. A tűz olyan rohamosan terjedt, hogy mire a tűzoltóság kivonult, a tribün a lángok martaléka lett. Szerencsére emberéletben nem esett kár. Kispest városa azonnal segítő kezet nyújtott a Kispesti AC-nak és a Kispest FC-nek. Augusztusban százezer pengőt adott a pálya újjáépítésére. Ezt követően épült fel a stadion a mai helyén. A legenda szerint Mayer Bélát, a klub markáns vezetőjét, a régi pálya kezdőkörében temették el. A síremlék és a Bozsik stadion pályájának kezdőköre között 220 méter a távolság.
       
    9. avatar: Simf
      2008.05.11, 12:57
      Nem a pálya égett le, hanem a lelátó. Nem 1935-ben, hanem 1934-ben. A többi stimmel.
       
    10. avatar: NNS
      2008.04.06, 10:24
      A pálya 1935-ben leégett.
      Bővebb információ: Girgily smiley