magyarfutball.hu

Újpesti TE - Békéscsabai Előre FC 4 : 1 17:00

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
videók
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: bbsz
    2016.05.05, 12:14 (szerk.: 2016.05.05, 19:09)
    Egy félidőn át bírták a csabaiak
    Újpesti TE—Békéscsabai Előre FC 4 — 1 ( 1 — 1 )

    NB I-es labdarúgó-mérkőzés Megyeri út 10 ezer néző. V.: Hajdó (Vida, Ring).

    Újpest: Bíró 0 — Fehér 7, Sebők 6, Kiskapusi 5 — Jenei 6, Pető 7, Kozma 6, Tóth N. 6 — Herezeg 6, Eszenyi 8, Korsós 7.
    Edző: Várhidi Péter.

    Békéscsaba: Vámos 5 — Valentényi 6, Czipó 5, Sándor 5, Dávid 5—2=3 — Kovács K. 5, Kerényi 5, Fazekas 6, Dobi 5 — Belvon 6, Vadas 4.
    Edző: Pásztor József.

    Csere: Vadas helyett Fiilöp Z. (5) az 54., Sándor h. Vörös (-), Belvon h. Vasas (-), mindkettő a 73., Sebők h. Kvasz (-) a 74., Fehér h. Bérczy (-) a 82. percben.
    Gólszerző: Pető a 15., Valentényi a 42., Eszenyi a 62., Eszenyi a 66., Eszenyi (11-esből) a 81. percben.
    Sárga lap: Sebők (reklamálásért) a 23., Fehér (Dobi felvágásáért) az 57., Dávid (Herczeg visszahúzásáért) a 60. percben.
    Kiállítva: Dávid a 89. percben.
    Szögletarány: 9:6 (6:1).

    15. perc: Korsós viharzott el a bal oldali partvonal mellett annyira egyedül, hogy legalább háromszor felnézett futás közben, hogy kinek adja be a labdát, végül a hosszú oldalon berobbanó Petőt választotta, aki négy méterről fejelt a kapuba, 1—0.
    43. perc: Kovács jobbról átívelt a védők közül kilépő Valentényihez, akinek még arra is volt ideje, hogy mellel maga elé tegye a labdát és csak ezt követően pöccintsen öt méterről a kapu bal sarkába, 1—1.
    62. perc: Dávid sárga lapot érő szabálytalansága után Korsós rúghatott szabadrúgást tizennyolc méterről, a kaputól kissé jobbra. A remek csavarást Vámos kapufára ütötte, Eszenyi pedig észlelt és fél méterről az üres kapuba pofozta a kipattanót, 2—1.
    66. perc: Vendégszögletet követően Kovács K. a visszagurított labdával„totojázott”, majd eladta, Korsós pedig köszönte
    szépen, aztán húsz méter robo- gás után a teljesen egyedül kilépő Eszenyihez továbbított, a válogatott csatár begyalogolt a 16-osig, majd laposan elrúgta a labdát Vámos mellett a jobb sarokba, 3— 1.
    81. perc: Kerényi szorításában Herczeg esett el a békéscsabai ötösön. Az esettől húsz méterre álló játékvezető parányit kivárt, majd a sípjába fújt és a büntetőpontra mutatott. A tizenegyest Eszenyi végezte el, mi pedig regisztrálhattuk: mesterhármas, 4— 1.
    89. perc: Ez nem Dávid Zsolt mérkőzése volt... Egy hosszú előrevágott labdára rajtolt rá a szélvészgyors Herczeg, a védő pedig becsúszva kívánta őt szerelni. Mivel azonban egy ütemet késett, a labda helyett bábut talált, azonnal villant számára a sárga, majd rögtön utána a piros lap is.
    A kezdő sípszó után azonnal a vendégtérfélre terelődött a játék. Az ÚTÉ három csatárral — Eszenyi, Korsós és Herczeg — nyitott, s az első szöglet majdnem meg is hozta az első találatot, de végül is az óriási kavarodást követően Sándor ki tudta rúgni a labdát. Hosszú percekig helyzet nélküli mezőnyjáték következett, ez lehetőséget adott a párok kialakulására: Kerényi Eszenyit, Valentényi Korsóst, Dávid Herczeget kapta ellenfélül, Czipó pedig ezúttal leghátsó emberként bizonyíthatott. Negyed óra elteltével aztán robbant a bomba, Korsós hajszálpontosan ívelt Pető „kobakjára” és máris tombolt a publikum. Két perccel ezt követően ismét, csakhogy Hajdó ezúttal nem adta meg a találatot. Úgy tűnt, a következő húsz percben még ezen bosszankodnak a hazaiak, hiszen alábbhagyott a lendületük. A viharsarkiak is egyre többet próbálkoztak, elsősorban Fazekas és Belvon volt megjátszható. A fővárosiak leginkább a szögletekből teremtettek veszélyhelyzetet a vendégkapunál. Röviddel ezután érvényesült a foci arany- szabálya, az egész ÚTE-véde- lem elaludt az egyébként szemre igen tetszetős Valenté- nyi-gólnál, aki ezzel büntetett. A félidőből hátralévő néhény perc azzal telt, hogy a hazaiak próbáltak magukhoz térni a bekapott gól okozta kábulatból.
    A második játékrész elején pedig egyenesen pánikhangulat tört volna ki, ha Belvon éles szögből berúgja a helyzetét (centiken múlott), sőt ha az ötödik perc elteltével egyedül kiugró Valentényi csak egy kicsit gyorsabb a labdával és betalál. Nem állt Vámos mellé a szerencse a második gólnál. Újra vezetett tehát a bajnokaspiráns, s ez alaposan felszabadította az addig jobbára „güriző”, de görcsösen futballozó labdarúgóit. A szokásos rutintalanság megint előjött a Csabánál, ugyanis ők rúghattak szögletet, majd gólt kaptak. A két találat között négy perc volt az időbeni különbség, a második után mindenki tisztában volt vele: eldőlt. A két edző minden mindegy alapon cseréket hajtott végre, Fazekas emelt még egy kapufát, Kerényi „összehozott” egy tizenegyest, Eszenyi pedig elérte a mesterhármast. A hazai szurkolók pedig ünnepeltek, bár mint közben kiderült, ezzel a győzelemmel még nem lett bajnok csapatuk.
    Az első negyvenöt percben a látottak a két gárda között nem mutattak akkora különbséget, mint amit a tabellára nézve lehetett várni. A második félidő eleje az ÚTÉ számára szerencsésen alakult, s ebből tőkét kovácsolva végül biztosan nyertek a rutinta- lanabb játékosokat felvonultató „druszájuk” ellen.

    Edzői nyilatkozatok
    Várhidi Péter, az ÚTÉ edzője: — Gratulálok a csapatomnak, egy lépéssel közelebb kerültünk a célunkhoz, bár jelenleg még csak a második helyünk biztos. Óriási feszültség volt a gárdában, 1—0-nál kihagytuk a lehetőségeinket, ránk jött az ellenfél. A szünet szerencsére segített rendezni a sorokat, s a második játékrészben már sikerült azt hoznunk, amit az utóbbi időben.
    Pásztor József, a Békéscsaba edzője: — A fővárosiak megérdemelten nyertek, mert egyértelműen jobb csapat, mint mi. Volt némi feszültség a játékosaikban a nagy tét miatt, de ezt mi a mai csapatunkkal nem tudtuk kihasználni.
    — M it gondolt a szünetben, amikor még úgy tűnt, van esély?
    — Reménykedtem abban, hogy majd csak telik az idő és mi közben nem kapunk gólt. A második játékrész elején egyébként megvoltak a lehetőségeink arra is, hogy vezessünk, elég csak Belvon és Valentényi lehetőségére gondolni. A
    „ha” azonban nem játszik a fociban sehol a világon...
    -— Kit választ csapatából a legjobbnak?
    — Valentényi Viktort.
    — Czipó szerepeltetése kulcskérdés volt, hiszen életében először kellett középhátvédet játszania. Mennyire volt vele elégedett?
    — Nem játszott rosszul, voltak jó megmozdulásai. Maradjunk abban: nem azért kaptunk ki, mert ő volt a középhátvéd...
    — M inek köszönhető ez az elkeseredettség, ami kiült az arcára?
    — Nem is annyira a mi vereségünk miatt — hiszen ez benne van a pakliban —, hanem a Tiszakécske győzelme váltotta ki. Ugyanis ezek után otthon a Diósgyőr ellen ha törik, ha szakad, nyernünk kell, s félek attól, hogy a nagy tét miatt a fiatalok „beremegnek”. A mai találkozó első félideje mutatja, ha nagy a tét, még egy ÚTÉ szintű gárda is képes rá.

    A Békés Megyei Hírlap tudósítása:
    http://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_05/?pg=370&layout=s