magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2019/2020 Pest megye, II. osztály, Északi csoport 5 Isaszegi SE 10 17
2018/2019 Pest megyei II. osztály, Északi csoport 5 Isaszegi SE 4 45
2017/2018 Pest megyei II. osztály, Keleti csoport 5 Isaszegi SE 3 55

összes eredmény, részletek »

címer: Isaszegi SE

1907-ből is vannak feljegyzések, melyek szerint az Isaszegiek néhány barátságos meccset már abban az évben is játszottak, az Isaszeg azonban hivatalosan csak 1911-ben alakult meg.
Az 1912 május hó 4-én megtartott rendkívüli közgyűlésén fogadta el alapszabályait, első néhány paragrafusa a következő:
1. Az egyesület címe: Isaszegi Sport Egyesület Székhelye: Isaszeg
2. Az egyesület célja: a testgyakorlati ágak művelésének az egyesület keretében leendő előmozdítása minden az egyesület körén kívül eső és a testedzés ügyét szolgáló mozgalom vagy törekvés erkölcsi, esetleg anyagi támogatása a bajtársi összetartozás ápolása valamint ifjú erőknek sportszerű kiképzése.
7. Az egyesület színe: kék-fehér
A futballpálya ez időtájt az akkori katonai gyakorlótér Isaszeg felé eső szélén volt. Öltöző épület nem volt, erre a célra magánházak és vendéglők szolgáltak. Mosakodásra a hideg vizű vödör és az itató vályú állt rendelkezésre. Sok településnek a megközelítésére csak a szekéren való utazás és a gyaloglás maradt. .
A nehézségek ellenére a kezdeti eredmények viszonylag jók voltak. Földessy János dr.-nak 1926-ban megjelent „A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége” című könyvében az Isaszegről a következők olvashatók:
„1911. évi alapításában Földi Istváné és Rák Jánosé a fő érdem. A háborúig a középmagyarországi kerületnek egyik meghatározó együttese. 1912-ben a Soroksárpéteri TK elleni bajnoki mérkőzésen kivívott 27:0-ás eredménye kerületi rekord.”
Az I. világháború, s az anyagi nehézségek a községben is a sportolás szüneteltetését idézték elő. A katonai gyakorlótér, s így a futballpálya házhelyekké történő felparcellázása további nehézségekkel járt. Végül is sikerült újabb pályát létrehozni, ahol 1920 tavaszán ismét megkezdődtek a küzdelmek.
A csapat a másodosztályban szerepelt, jóllehet ekkor még mindössze 3 osztály volt vidéken.
Vezetését már az alapítók között is említett Batovics Aladár és a község akkori jegyzője, Badányi Károly látták el. Az újjászerveződés tiszavirág-életűnek bizonyult, mivel a játékteret ismét házhelyeknek árusították ki. 1923-ban a Korona-uradalom által az elemi iskola számára játszótérnek adományozott területen sikerült labdarúgópályát kialakítani, amely erre a célra 1962-ig szolgált. Öltöző helyisége ennek a pályának sohasem volt. Ebben az időben a csapat fő mecénása, Menártovits Lajos biztosította vendéglőjében ezt. Ez az öreg épület 1849-ben már a magyar honvédség vezérkarának főhadiszállásául is szolgált, a 20. században pedig a harmincas évek közepétől a hetvenes évek végéig - a lebontásáig - a község mozijának is helyt adott. A pályától való másfél kilométernyi távolság bizony nem csak a mérkőzés előtti bemelegítésre szolgált, hanem néha a mérkőzés utáni rendbontásra, összetűzésre is alkalmat teremtett. A csapat támogatói közé tartozott még egy vegyeskereskedő, egy hentes és Mészáros, s egy fűszeres és vendéglős. 1930-tól egy benzinkútszerelő töltötte be az elnöki posztot. Ekkor volt a csapat ügyintézője Szendrő János.
Az Isaszegi Sport Egyesület - ilyen névvel - 1934-ig rúgta a labdát. Ezalatt megalakult a Levente egyesület. Ugyanis 1919. év nyarán a Párizs melletti Trianon palotában meghozott békefeltételek többek között az ország katonaságának létszámát 35 ezer főben maximálták. Figyelembe véve, hogy Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia 1921-re egymással szerződést kötött Magyarországgal kapcsolatos politikájuk összehangolására, hadseregünk létszáma a honvédelmi feladatokat sem tudta biztosítani. Ennek ellensúlyozására született meg az 1921. évi 53. törvénycikkely, amely életre hívta a levente intézményt. Ennek keretében előírták 21 éves korig a már iskolába nem járó fiatalok kötelező testnevelési foglalkozásokon való részvételét. Isaszegen a Levente Egyesület 1925-ben jött létre. 1929-től bevezették az országos levente bajnokságokat, 1930-tól pedig külön levente sportszázadok is alakultak. A vidéki fiatalok itt találkoztak először a kulturális rendezvényekkel, lehetőségük volt színjátszó előadásokban fellépni, dalárdákban énekelni, fúvós zenekarokban muzsikálni. A levente-otthonban gyülekeztek vasárnaponként reggel 6 órakor a fiatalok, hogy korosztályonként három századba rendeződve gyakorlatozni a labdarúgópályára vonuljanak.
A labdarúgó bajnokságban való részvétel céljából 1933-ban Isaszegen a Levente Egyesületen belül sport szakosztály kezdte meg működését Dr. Barabás Géza községi orvos elnökletével.
A csapatot az 1933-34. évi bajnokságban a KöLASZ-ba sorolták be. A bemutatkozás szenzációs eredményt hozott. A csapat a Csömör otthonában játszott egyetlen döntetlent kivéve, valamennyi mérkőzését megnyerve, több mint száz gólt rúgva lett aranyérmes. S a ráadás sem maradt el. Akkortájt ugyanis a kerületi bajnokok kuparendszerben megmérkőztek az országos címért is. Itt Isaszeg csapata a Budapesti Sport Egyesület és a Ferencvárosi Torna Club mögött a kimagasló országos harmadik helyezést érte el. Negyedik a Győri Textiles csapata lett.
Az Isaszegi SE számára a nagyobb távolságokra történő utazások költségeit a belépőjegyek, a tagdijak és a mecénások már nem tudták fedezni. Ehhez már szükség volt valamilyen központi támogatás elérésére, s így került sor a Levente Egyesülettel való fúzióra
1934-ben. A bajnokságot nyert Levente csapat az ISE játékosaival megerősödve az 1934-35-ös harmadosztályú bajnokságot is megnyerte. Az Isaszegi Levente Sport Egyesület nevet még egy évig viselte.
A futballisták 1935/36-ban Rákosliget mögött ezüstérmet szereztek. Öltöző helységnek ebben az időben a levente-otthon szolgált. A vasárnap délutáni mérkőzés valóságos népünnepélynek számított. Átlagban 500-600 néző volt jelen, de nem volt ritka az 1000 körüli nézőszám sem. Az idegenbe történő utazás vonattal, vagy pedig az Isaszeg és Dány közötti közlekedést lebonyolító Soltész János ponyvás teherautójával történt.
A sportegyesület megélhetése érdekében sok bált és színjátszó előadást is rendezett.
A Magyar Országos Véderő Egylet 1918-ban az I. világháborúban részvett tisztek bajtársi szövetségeként jött létre. Isaszegen a MOVE szervezet 1927-ben alakult meg. A helyi MOVE egyesület elsősorban lövész
szakosztályt működtetett. Ebben a sportágban rendezett rendszeresen gyakorlatokat, vadászatokat és versenyeket. Székhelyük a községben a vasútállomás közelében lévő Gyarmati /Grósz/ vendéglő volt.
Az isaszegi MOVE egyesületről Pluhár Istvánnak, az első magyar rádiós sportriporternek 1942- ben megjelent „Magyarország sport egyesületeinek története” című könyve is megemlékezik, és megtudjuk, hogy az Isaszegi sportpálya befogadóképessége 3000 személy a 40-es évek elején. Mivel a Levente Egyesület csak 21 éves korig támogathatta a sportolást, 1936 nyarán ment át a labdarúgó szakosztály a MOVE helyi szervezetébe. így azon kívül, hogy az öltöző átkerült a Görgey úton lévő Skribek-féle vendéglőbe, a „Szebb jövőt” köszöntés is megváltozott a „Becsülettel a hazáért” üdvözlésre.
Az isaszegi labdarúgók 1943 őszétől 8 fővárosi és 8 Pest környéki csapat egyikeként külön MOVE bajnokságban indultak a már akkor is emlegetett, és állítólagosan mindannyiuk sérelmére elkövetett „bundázások” elleni tiltakozás jegyében. Az Isaszegi MOVE labdarúgói a negyedosztállyal egyenértékű MOVE bajnokságban Gyarmati Ferenc és Ragács Gábor vezérletével, akik az NBII-es Budapesti Vasutas SC-ből tértek haza, az 1943/44. évi bajnokságban a Rákosligeti AC mögött ismét ezüstérmet szereztek.
A II. világháború vihara a Dányi úti sportpályát sem kímélte. Egy német légvédelmi egység ott alakította ki harcállását. Tartós védekezésre számítva két téglaépületet is emeltek a sporttelepen.
1945-ben a román, majd az orosz megszállás alatt, a többségében szlovák nemzetiségű lakósságnak, s így a szláv nyelvtudásnak köszönhetően a helyzet gyorsan konszolidálódott. Ennek jeleként az országban kis túlzással elsőként indult meg a sportélet Isaszegen. A labdarúgó csapat oda-vissza alapon mérkőzött meg a szovjet katonákkal. Az első mérkőzést 2:1 arányban ugyan elvesztették, de a másodikon már fölényes 4:1 arányú győzelmet arattak az isaszegi labdarúgók. Ezek után pedig a szomszéd községekkel való barátságos meccsek következtek, amelyekre orosz katonai teherautók szállították a labdarúgókat.
A sportkör 1946-ban az Isaszegi Barátság Sport Egyesület nevet vette fel.
A Barátság SE 1947-ben Isaszegen az angol követség csapatával is megmérkőzött.
A csapatot - 1945. előtti eredményei alapján a negyedosztályba sorolták be, ahol Isaszegi Barátság SE névvel 1948-ig szerepelt. A futballisták székhelye továbbra is a Skribek-féle vendéglő maradt,
csak a játékvezetői öltöző került át a Juva család házába. A bajnokságban való részvételhez nagy segítséget nyújtott Erős József, a Csepel SC akkori gondnoka, aki korábban hosszú ideig az isaszegi kaput őrizte: két teljes csapatra való felszerelést bocsátott soha vissza nem kért kölcsön formájában a labdarúgók részére.
Az 1946-ban Barátság SE néven újjáalakult labdarúgó csapatot a községnek kellett volna eltartania. Rövid időn belül kiderült, hogy erre megfelelő anyagiak nem állnak rendelkezésre, így ismét mecénás
után kellett nézni. Mivel a községből többen dolgoztak a fővárosban a Magyar Posta üzemeiben, sikerült onnan támogatást kapni. Ennek feltételeként 1948 és 1952 között Isaszegi Postás SE néven szerepeltek a labdarúgók, továbbra is a negyedosztályban.
1951-ben átszervezték a bajnoki rendszert, bevezették a megyei bajnokságokat, s megszüntették a Közép-magyar Labdarúgó Alszövetséget is. Isaszeg csapata így a megyei I. osztályban folytatta a küzdelmeket, ami ekkor a harmadosztály volt.
A Magyar Posta 1952 végéig támogatta az isaszegi egyesületet havi 1500 forinttal, ami az akkori havi 2-300 forintos átlagos fizetéseket figyelembe véve jelentős összegnek számított.
Kiesett a csapat, de 1953-ban sikerült megnyerniük a negyedosztályt, és visszajutottak.
1953-tól sikerült az isaszegi határban felépített, de közigazgatásilag az óta is a nevével jelzett városhoz tartozó, s adóját Gödöllőre folyósító Gödöllői Gépgyár támogatását elnyerni, s így 1955-ig Isaszegi Vasas SE néven szerepelt a csapat immár a bajnokságban. Az öltöző egy kis ideig a Brányán vendéglőben székelt, majd ismét visszakerült a húszas és a harmincas években is otthont biztosító Menártovics-féle vendéglőbe. A Dányi úti pálya kedves emlékeihez kötődik ebből az időszakból a község önkéntes tűzoltó parancsnokának, Balázs (Paul) Mihálynak a személye is, aki cukrot osztogatva szervezte a fiatalokból a hazai gárdát kórusban biztató „B-középet”. A vendégségbe utazás a gépgyár ponyvás teherautójával vagy bérelt MÁVAUT autóbusszal történt.
Mivel a csapat kiesett a negyedosztályba, 1955-től megszűnt a Gödöllői Gépgyár támogatása, s így ismét névváltozás következett: az egyesület akkor vette fel az Isaszegi Községi Sportkör nevet, amelyet 2009 ig viselt.
1956-ban, a forradalmat követően a szovjet tankok közül több tucat a Dányi úti futballpályát szemelte ki harcállásának. Sorokba rendeződve állomásoztak a máskor szebb napokat és sportszerűbb küzdelmet látó játéktéren.
1957-ben Molnár Balázs disszidálása miatt az isaszegi csapat edző nélkül maradt. Az ügyeket nagyrészt egyedül a korábbi játékvezető, Csima Lajos intézte. Az őszi-tavaszi rendszerre visszaállított 1957-58-as bajnokság ötödosztályában Isaszeg a 7. helyen végzett. Ekkor a megyei TST megszüntette a megyei II. osztályt a járási bajnokságok „megerősítése” érdekében, (ezután a Járási bajnokság jelentette az ötödosztályt), így a község csapata is visszakerült a Járásba. Az öltöző átkerült az ÁFÉSZ vendéglőbe, amelynek erre szolgáló helységét egy helyi festő társadalmi munkában hozta rendbe. Az átszervezés után, az 1958-59-es bajnokságban az ötödosztályban Isaszeg bajnokságot nyert.
1959-ben az Isaszegi KSK élére - az egyébként sakkozásból jeleskedő - Eke Mihály került. Hiába nyert az isaszegi tizenegy 1958/59-ben bajnokságot, mivel a 10 járási első helyezettnek még három csoportban meg kellett küzdenie a negyedosztályba való feljutásért, ahol nem sikerült a győzelem. Hozzátéve, hogy a Nógrádverőce elleni osztályozón nem állt ki egyik fél sem. 1959-1960-ban másodikok lettek. Fennállásának 50. évében az Isaszegi Községi Sportkör labdarúgói ha nem is kerültek magasabb osztályba, de egyről a kettőre léptek. Az 1960/61. évi bajnokság befejeztével ismét létrehozták a megye II-t, ami ismét az ötödosztály volt. Ide a község csapata a járási bajnokság bronzérmeseként került besorolásra. 1962. tavaszán még a Dányi úti pályán folytatódtak a küzdelmek. Május 20-án a hazai csapat még itt szenvedett 2:1 arányú vereséget az Érdi Traktor labdarúgóitól. Ez a mérkőzés akaratlanul is nevezetessé vált: egy helyi lakos ugyanis nem tudott belenyugodni a megváltoztathatatlanba, s köveket dobálva betörte a sporttelepről elvonuló vendégek autóbuszának ablakait. A szövetség fegyelmi bizottsága négy hónapra tiltotta be az isaszegi pályát, amely idő alatt a hazai mérkőzések lejátszására Pécelen került sor. Így az anyagi veszteségen túl, a Rózsa úti sporttelep elkészülte miatt, az 1923-tól közel négy évtizeden át használt, oly sok győzelmet, élményt és örömöt nyújtott Dányi úti játéktértől nem sikerült már méltóképpen búcsút venni!
1959-ben a község vezetése szorgalmazására egy új sporttelep létrehozásáról határozott a Rózsa út, Thököly út és a Nagy Sándor út által határolt, kenderföldnek használt, kisebb tavakkal és bombatölcsérekkel tűzdelt területen. A falu beépítetlen középpontjára a vasútállomáshoz s a mozdonyok feltöltését szolgáló víztoronyhoz való közelsége miatt esett a választás. így a mérkőzések és az edzések gyors megközelítése, valamint az építendő öltöző vízzel való ellátása biztosíthatónak tűnt, ami a Dányi úti pályán nem volt megoldható. (A Dányba közlekedő MÁVAUT autóbusz akkoriban helyi utasokat nem vett fel, a sporttelepnél nem volt hajlandó megállni, s a községi vízmű építése sem került még szóba.) A tanács 50 ezer forintot szavazott meg a földmunkák támogatására. Az intéző, és a szakosztályvezető közbenjárásának köszönhetően a Pest megyei Testnevelési és Sport Tanács valamint a Pest megyei Tanács is hozzájárult 10-10 ezer forinttal a költségekhez. A Tanácsház egyik alkalmazottja intézte társadalmi munkában a tulajdonosok kártalanítását, és a csereföldek biztosítását. A helyi tőzegkitermelő vállalat vezetője síneket és csilléket kölcsönzött a földmunkák végzéséhez. Az egyik lakós Mogyoród határában, a hármas út „patkó” néven ismert kanyarjának levágásánál dolgozó munkagépek igénybe vételét intézte el nagy szorgalommal. A feltöltéshez szállított földet a község Pest felé vezető útjának vasúti sorompójánál lévő, a belátást akadályozó domb lefaragásának munkálatai biztosították. Az egyesület sportolóinak, vezetőinek és szurkolóinak több ezer órát kitevő szorgos munkájának köszönhetően - a
közelben lakó Fityus János felügyeletével - a földmunkák 1961 őszén fejeződtek be. A bogárhátúra kialakított játéktér ekkor került fűmaggal bevetésre. A Rózsa-úti új pálya felavatására az egyesület fennállásának 51. évében, 1962. szeptemberében került sor. Öltözőnek ekkor az Őrlik vendéglőt használták. A munkálatok az ősszel az öltöző építésével tovább folytatódtak. Erre a célra a községi tanács 113 ezer, a Pest megyei Tanács 20 ezer, a Pest megyei Testnevelési és Sporttanács pedig 10 ezer forint támogatást biztosított. A sóskúti mészkőből készült épület kőműves munkáit társadalmi munkában a tanácselnök és Csima Ferenc által Budapestről kihozott szakmunkás tanulók végezték el. A villanyszerelés, a vízvezeték beszerelése, A vízmelegítő kazán beszerzése társadalmi munkával jöhetett létre. így 1963-ban, a sportkör történetében először, a sporttelepen lévő öltöző és meleg vizű zuhanyozó állt már rendelkezésre.
Az átszervezett és az 1963 őszén hetedosztályú aranyérmet nyert isaszegi csapat ismét jogot szerzett a hatodosztályban való indulásra. A korábban Isaszeg színeiben, később a Budapesti Postás SE NBII-es csapatában játszott Tihanyi József edző, majd a Székesfehérvár, és az MTK NBI-es együttesében védett Nikolicza József tréner felkészítése mellett az 1964- ben szerzett ötödik és a 65-ben elért negyedik helyezés után 66-ban egy bronz-, 67-ben egy ezüst- és 68-ban egy aranyérem következett a hatodosztályban. Ebben az időszakban a sportkör elnöke 1963-tól 68-ig Tóvári István, majd 68-tól 72-ig Lázár András.
Az 1968. évi hatodosztályban bajnokságot nyert isaszegi labdarúgók Tihanyi József, majd Kiss Sándor edzők irányítása mellett szerepeltek az ötödosztályban. Itt 1970 tavaszán, és 1972-ben harmadik helyezettek lettek.
Közben a bajnoki rendszer liberális irányba való átszervezése miatt 1974-ben besorolást nyertek a negyedosztályba. Az anyagi nehézségek az 1976-77. bajnoki év végén kiesést okoztak.
1974 és 1980 között az elnök Szentesi Sándor volt. Neki köszönhető az öltöző épületének klubszobával való bővítése is. Az anyagi támogatást tekintve jelentősen kedvező változást hozott az 1983-as esztendő, amikor a községben dr. Tóthné Pacs Vera került a tanácselnöki székbe.
1983-1984 fordulóján történt meg a közeli honvéd alakulat segítségével a pálya környékének rendezése.
1985-1986 körül egy régi álom vált valóra: az egyesület saját autóbuszhoz jutott, amellyel kényelmesen utazhattak a játékosok a versenyekre. Mozdonyvezetők társadalmi munkájával épült ki a pálya világítása, betontalpakból valósult meg egy lelátó létrehozása, s a lelátó előtti korlát kialakítása. 1986-ban nagy érdeklődés és siker mellett folyt le az egyesület fennállásának 75. évfordulójára rendezett ünnepség is. Ugyanebben az évben egy hatodosztályú bronzéremmel gazdagodott a község.
Az 1980-as évek végén került sor egy korszerűbb busz beszerzésére, a labdarúgó pálya körüli teljes korlát, és betontalpakból rakott járda kiépítésére. A Dohányos-család kivitelezésében készült fejlesztések is jelentősek voltak. Megtörtént az öltöző épületének gáz központi fűtéssel való ellátása, a vizes rendszerek felújítása, valamint egy zuhanyozós játékvezetői öltöző kialakítása is. Sikerült a labdarúgóknak a hatodosztály 1990-91-es megnyerésével az ötödosztályba való feljutás.
Őrlik József 1992 májusától 2000 végéig látta el az elnöki teendőket. Fő érdeme az edzőpálya létrehozása, a Lignifer szövetkezet segítségével a pályát a szomszédoktól elválasztó magas kerítés megépítése, és a pálya, valamint az öltöző épületének felújítása.
2002-ben a hatodosztály bronzérmesei. 2005 körül lett a sportkör autóbusza leselejtezve. 2006-ban kiestek a hatodosztályba. A felnőtt csapat 2007 nyarán a hatodosztályú bajnokság megnyerésével visszakerült az ötödosztályba. 2008 tavaszán Őrlik József és Tokai Norbert szervezésében utánpótlás és ifi korú tornákon került megünneplésre az ifi csapat megalakításának 75. évfordulója. 2008. év tavaszán Isaszeg várossá avató ünnepségén, a sportkör akkori és korábbi vezetői és edzői részesültek elismerésben a PMLSZ Elnökségétől. 2011-ben csupán 15-dikek lettek.

Tóth Áron, 2014.06.22

Segítség Felhasználók által beadott adatok

2009.03.07, 12:27 joce93 színek
2009.03.07, 12:27 joce93 alapítás
2009.03.07, 12:26 joce93 cím

összes / részletek »

teljes név
Isaszegi Sport Egyesület
Szurkolók
alias
ISE
cím
2117 Isaszeg
Rózsa u. 2
Pest megye
 
elérhetőség
telefonszám +36 (30) 641 5645
e-mail isaszegise@gmail.com
alapítás
1911
klub színei
kék - fehér
bajnokság (2020/2021)
stadion
névváltozások
  1. Isaszegi Sport Egyesület
    1911 - ?
  2. Isaszegi Barátság
    1946 - 1947
  3. Isaszegi Postás SK
    1947 - ?
  4. Isaszegi Vasas
    ? - ?
  5. Isaszeg KSK
    ? - ?
  6. Isaszegi Sport Egyesület
    ? -
dicsőséglista
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2011.07.05, 11:56
    Századik születésnapját ünnepli az Isaszegi SE 2011 augusztusában. A jeles esemény alkalmából az egyesület centenáriumi rendezvényeket szervez.

    Augusztusban három hétvégén keresztül lesznek programok, amelyek három helyszínen kerülnek megrendezésre. 6-án, szombaton a sportpályán kezdődik az eseménysorozat az U9-es korosztály tornájával délelőtt, majd karatés fiatalok tartanak bemutatót, míg délután az ifjúsági labdarúgó torna kerül megrendezésre.
    Később egy öregfiúk mérkőzést nézhetnek meg a kilátogatók, melyet az Isaszegi SE játszik a Rákosmenti TK-val. 7-én, vasárnap szintén futballprogramokkal folytatódik az ünneplés, míg a következő szombaton, 13-án az isaszegi temetőben megkoszorúzzák az elhunyt sportvezetők sírhelyeit.
    A Dózsa György Művelődési Otthonban "Az Isaszegi Sport Egyesület 100 éve fényképeken" című kiállítás lesz látható.
    A záró hétvégén egy nemzetközi labdarúgó tornát tervez az egyesület. Az utolsó napon, vasárnap többek közt Dr. Magyar Zoltán olimpiai- és világbajnok tornász tart élménybeszámolót, valamint egyéb programokkal zárul a három hétvégén át tartó centenáriumi sorozat.

    forrás:
    http://www.sport-szelet.hu/?us=news_u&nid=2624
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
    2009.11.20, 11:21
    címer:
    kép