magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2019/2020 Győr-Moson-Sopron megye, III. osztály, BarBár Pub csoport 6 Rábacsécsényi SE 9 14
2018/2019 Győr-Moson-Sopron megyei III. osztály, Győr-Mosonmagyaróvár csoport 6 Rábacsécsényi SE 10 35
2017/2018 Győr-Moson-Sopron megyei III. osztály, Győr-Mosonmagyaróvár csoport 6 Rábacsécsényi SE 8 35

összes eredmény, részletek »

címer helye

Rábacsécsény az 1900-as évek elején és a két világháború között is az uradalmi birtokok kiszolgáló faluja volt. Ennek következtében valamennyi mesterség megtalálható, s kicsit előbbre is tartott környezeténél.
Így volt ez a sport területén is. Az első írásos emlékek arról szólnak, hogy a labdarúgás az első világháború után már megjelent a faluban, igaz akkor csak helyileg szervezett szinten. A község történetéből tudjuk, hogy az itteni birtokosok is segítették a sportot a maguk módján. Ezt igazolja, hogy az első labdarúgópálya is a Szolacsi-kertben, a falu akkori közepében volt található.
Az igazi sport fejlődését azután a II. világháború előzményei, illetve következményei kettétörték! A sportot művelő fiatalokat katonának, majd a világháború részeseivé tették. Sokan nem jöttek haza a különböző frontokról.
A háború nehézségeiből kilábalva a helyi iskola sportért is felelős testnevelő tanára, a helyi sportot szerető fiatalokkal karöltve vette kezébe az irányítást. A labdarúgásé volt a főszerep!
1947-ben hivatalosan is megalakult a labdarúgó szakosztály. A pályát is kijelölték: a jelenlegi Rába híd alatti baloldali hullámtér részen. Eőry Miklós, akkori sportvezető, Kiss Mihály (korábban említett) tornatanárral közölte, hogy benevezték a csécsényi csapatot a négycsapatos bajnokságba. A központi szervezés nélküli bajnokságot rögtön meg is nyerték!
Az ötvenes évek első harmadáig tartott a labdarúgás kizárólagossága. Annak ellenére, hogy a labdarúgás akkor a világ élvonalába tartozott, Rábacsécsényben Kelemen Mihály iskolaigazgatónak – aki egyébként a labdarúgást is messzemenőkig támogatta –, és Horváth Teréz testnevelőnek köszönhetően a tornasport is olyan szintre fejlődött, hogy a gúlagyakorlatokat bemutató csécsényi csapatot – lányok-fiúk – különböző megyei rendezvényekre is hívták. Eredményeiknek köszönhetően még Budapesten, a Népstadion megnyitóján is szerepeltek. Ez a kitartás egészen a 60-as évek elejéig tartott.
A fenti időszakban a labdarúgóknál is olyan jó csapat alakult ki, hogy róluk még egy ismeretlen szerző
nótát is kreált. S mivel az akkori csapat szerelése hosszában piros-fehér csíkos volt, ezért a nóta a csécsényi csíkos tizenegyről szólt az alábbiak szerint:

A csécsényi csíkos 11

Mikor kivonul a csapat, a tömeg zúgni kezd.
Száz torok kiáltja: máma győzni kell!
Refr: A csécsényi csíkos tizenegy
Hírük, nevük rettegett, mert
Győznek mint a fergeteg
És vagány gyerekek!
A kapusuk, a bekkjeik azok csudajók,
A centerhalfok jó futók, a csatárok is jók!
Refr: A csécsényi csíkos…

Az akkori híres csapatösszeállítás:
Bedők Miklós
Drobina Laci
Lacsik Imre Szabó Lali Czank Miklós Kiss Laci
Magyar Miklós Németh Tóni Hujber Pisti
Lengyel ImreMáté Jenõ (ETÓ) Kiss Mihály Magyar Balázs Pablicz Laci

A pálya még akkor is a hullámtérben volt, s a Rába töltése volt a lelátó. A nézők többsége ott ült. Ez volt a Csécsényi Stadion. Érdekesség, hogy az egyik kapu a Rába közelében volt, s sokszor előfordult, hogy a játékszer a vízben kötött ki. Ekkor jött a falu renitense (Bedő Béla Divat), s akármilyen hideg volt, ment a labdáért a vízbe! A csapat az akkori időben bajnokságot ugyan nem nyert, de mindig az élvonalban tartózkodott.
Sajnos, az 1956-os események nálunk is keményen befolyásolták a sportot. A fiatalok jó része kivándorolt, s ez egy ideig meg is látszott. A 60-as évek elején azután az új generáció próbálkozott megint, elsősorban a labdarúgással. Bedő Jenő alelnök, és Horváth Pál edző irányításával jó csapat verbuválódott. A bajnokságban nagyon jól megállták a helyüket. Ebben az időben a pálya is beköltözött az un. „Konc”-rétre. Itt tartották az akkor sportrendezvényeket, még az iskolait is. A faluban a labdarúgás kicsit visszaesett, s az akkori elképzeléseknek megfelelően Rábaszentmihályra költözött. Közben az akkori politikai akaratnak megfelelően a két szomszéd falu Rábaújfalu néven egyesült. Mivel az akkori Termelő Szövetkezet is úgy gondolta, hogy a sporttal is illik foglalkozni, egy sportkomplexumot tervezett a rábaszentmihályi töltésmenti faluszélre. Mivel a kivitelezésnek sok akadálya volt, ezért úgy döntöttek, hogy a rábacsécsényi, északkeleti falurészen, a falu szélén jelölik ki a sporttelepet, és nem csak sportpálya, hanem pár évvel később (Lacsik Miklós faluvezető támogatásával) a környékbelieknek azóta is irigylésre okot adó tornaterem is készült az iskola mellett.
S megint a sportot szerető Rábacsécsényiekre volt szükség, hogy könnyen megközelíthető, az
akkori körülményeknek megfelelő tornatermet, sporttelepet hozzanak létre. Mivel ez az akkori szintet messze meghaladóan sikerült, a rábaszentmihályi falurészből a futball Rábacsécsénybe költözött. Megjegyzendő, hogy míg korábban a csécsényiek futballoztak Szentmihályon, innentől a Szentmihályiak futballoztak csécsényben mindenki megelégedésére, félretéve a tradicionális ellentéteket.
Az akkori csapat sok jó helyezést ért el. Később a csapatot Szíjártó Imre irányította. Meghívót kaptak
külföldre, még az NDK-ba is.
Később a sportkör irányítását Lengyel Sándor vette át, és Róka György testnevelő tanár – aki már korábban tevékenykedett a település sportéletében – irányítása mellett olyan labdarúgók nőttek fel, mint Nagy Szilárd, aki az ifjúsági válogatottságig jutott, vagy Lengyel Miklós, aki az NB I-et (Szombathely), s külföldi bajnokságot is megjárta, vagy Kovács Krisztián, aki az NB III-ban (DAC) szerepelt, s többen megyei szintig jutottak. Mindannyian megállták a helyüket a magasabb osztályokban is.
1993-ban Lengyel Sándor elköszönt eredményes tevékenységétől. Az akkori önkormányzat Kovács Andrást kérte fel a sportkör vezetésére. Az átmeneti időszakban Kovács József képviselő (későbbi pályamester) irányította a sportot. Az új vezetőség: Kovács András, elnök, Horváth Attila, elnökhelyettes, Pongrácz Tibor, technikai vezető, Helyes Béla, Lengyel Sándor, Helyes Zsolt, elnökségi tagok, valamint Németh Szabolcs Rábaszentmiklós területi képviselője látott munkához. Később Horváth Tihamér is bekapcsolódott az elnökségi tagok munkájába. A játékosokat előbb Egyházi Sándor, majd Lengyel Balázs képviselte.
Mivel a falun belül a mozgásterünk az alacsony fiatal létszám miatt nagyon szűk volt, a környező községeket (Kistelek, Rábaszentmiklós) igyekeztünk bevonni. Ezekből a falvakból hosszú időn keresztül jó játékosok segítették a munkánkat. 1997-ben azután szomorú esemény zavarta meg a sportéletet: Nagy Szilárd kiváló játékosunk autóbaleset áldozata lett. A korábban a Győri Kekszgyár, később a TUTTI Kft. támogatásával a nyári holtszezonra szervezett kupánkat Nagy Szilárd Emléktornára „kereszteltük” át. Emlékét azóta is az évente ismétlődő kupával és koszorúzással is őrizzük. A torna alkalmanként nemzetközivé is vált, hiszen külföldi csapatokat is vendégül láttunk.
Munkánk eredménye végül is több jó helyezés után az 1998-ban megnyert bajnokságban csúcsosodott ki. Ez évben mind a felnőtt, mind a tartalék csapat megyei III. osztályú bajnokságot nyert. A felőõtt csapat edzője ekkor Banyó János, a tartalékoké Bezovics Zoltán volt.
1 évet próbálkoztunk a megyei II. osztályban, de ez az erőnket meghaladta.
Ezen időszakban olyan neves edzők dolgoztak nálunk, mint Germán Ferenc, Bangó János, majd Rezi Lajos (volt NB I-es játékos), vagy a korosztályos válogatott Teveli István. A csapataink mindig a csoportjuk élvonalába tartoztak.
A megfelelő feltételek: korszerű sporttelep, tornaterem lehetőséget biztosított az utánpótlás-nevelésre. A környékbeli falvakból (Enese, Mérges, Rábaszentmihály, Bodonhely, Bágyogszovát, Kisbabót, Rábaszentmiklós, Mórichida) sikerült a csapatot a serdülő bajnokságba is benevezni! Rezi Lajos irányításával szép eredményeket értek el.
Sajnos, a csökkenő gyermeklétszám az ezredfordulót követően csak rövid ideig tette lehetővé a folytatást.
Csak remélni lehet, hogy a megmaradt támogatók, és vezetők segítségével a történet tovább íródik!

Rábacsécsény SE vezetőség, 2011.06.16

Segítség Felhasználók által beadott adatok

2011.06.16, 23:04 betmen színek
2011.06.16, 22:56 betmen színek

részletek »

teljes név
Rábacsécsényi Sport Egyesület
Szurkolók
alias
Béke SK
cím
9136 Rábacsécsény
Deák tér 4.
Győr-Moson-Sopron megye
 
elérhetőség
telefonszám +36 (20) 954 7832
e-mail rabagyorgye01@t-online.hu
alapítás
1947
klub színei
piros - fehér
? - ?

zöld - fehér
? -
bajnokság (2020/2021)
névváltozások
  1. Rábacsécsényi Kossuth TSz SK
    ? - 1972
  2. 1972-ben egyesült a Rábaszentmihályi Egyetértés TSz SK-val
  3. Béke TSz Sportkör
    1972 - 1973?
  4. 1973-ban a község egyesült Rábaszentmihállyal
  5. Rábaújfalu
    1973 - ?
  6. Rába SE Rábacsécsény
    ? - ?
  7. Rábacsécsény SE
    ? -
dicsőséglista
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2012.07.09, 14:43
    kép
    forrás: Eöri Attila - email