magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2018/2019 Békés megyei II. osztály, Déli csoport 5 Mezőkovácsházi TE 1 84
2017/2018 Békés megyei II. osztály, Déli csoport 5 Mezőkovácsházi TE 4 47
2016/2017 Békés megyei I. osztály 4 Mezőkovácsházi TE 12 13

összes eredmény, részletek »

címer: Mezőkovácsházi TE

Miután a csapat 1995-ben minden idők leggyengébb "nemzeti bajnokságban" elért eredménye után elbúcsúzott az NBIII-tól, négy éven keresztül a megyei I.osztályban vitézkedett, ahol két éven keresztül meghatározó élcsapat, majd az utolsó két évében a kiesés ellen küzdő együttes lett.

Majd a megyei II.osztályban 3 évig nem tudott kiemelkedő eredményt elérni (jobbára a 6. és a 10.hely között szerénykedett az MTE), 2003-ban feljutott másodikként.

Remek kezdés jellemezte a megye I-be való visszatérést, azonban a második évben már kiesett az együttes, de a létszámemelés miatt maradt az I.osztályban, azonban a 3.évben már nem menekült meg a csapat. 2006-ban tehát ismét megye II, ahol 6.helyen végeztek.

Idén a cél feljutás, amihez meg is lett erősítve a csapat, de télen még is csak a negyedik helyen telelhettek.

reyi, 2008.01.30

teljes név
Mezőkovácsházi Torna Egylet
Szurkolók
alias
MTE
Mkházi Petőfi TE
kapcsolódó csapatok
cím
5800 Mezőkovácsháza
Alkotmány utca 62.
Békés megye
 
elérhetőség
telefonszám +36 (30) 303 9880
e-mail mezokovacshazite@gportal.hu
alapítás
1920
klub színei
zöld - fehér
bajnokság (2019/2020)
névváltozások
  1. Mezőkovácsházi Torna Egylet
    1920 - 1949
  2. 1929-ben egyesült a Mezőkovácsházi Hunyadival
  3. Mezőkovácsházi EPOSz TE
    1949 - 1950
  4. Mezőkovácsházi ÉDOSz
    1950 - 1951
  5. Mezőkovácsházi Kinizsi SK
    1951 - 1952
  6. Mezőkovácsházi Petőfi SK
    1952 - 1970
  7. Mezőkovácsházi Medosz
    1970 - ?
  8. Mezőkovácsházi TE
    ? - ?
dicsőséglista
  1. NBIII/harmadosztály bronzérmese
    1939/1940
  2. NBII/másodosztály bronzérmese
    1945
  3. NBIII/harmadosztály ezüstérmese
    1946/1947
    1952
  4. NBIII/harmadosztály bajnoka
    1954
mérkőzések
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2017.02.20, 18:44
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
    2011.04.08, 09:58
    kép
    forrás:
    Győr Béla
     
  3. avatar: fgymat
    2010.09.13, 21:35
    90 évvel ezelőtt történt, hogy a mezőkovácsháziak egy lelkes kis csoportja- a haladás hívei- elhatározták, hogy Mezőkovácsházán sportegyesületet szerveznek.

    Kilencven évvel ezelőtt a kovácsháziak felismerték a kor egyik legnagyszerűbb emberformáló törekvésének, a sportnak fontos szerepét. Ezért alapították meg a Mezőkovácsházi Torna Egylet- MTE - sportegyesületet. A századfordulón és az utána következő pár évtized társadalmi formájára, az uralkodó osztály szemléletére nem volt jellemző a sportmozgalom segítése. Az alakuló sportegyesületek nem számíthattak állami támogatásra. Az alapítók a saját erejükre, kitartásukra, nem egy esetben csak anyagi áldozatvállalásukra támaszkodhattak.

    A mezőkovácsházi sportkör megalakulását tulajdonképpen az alábbi tényezők határozták meg:
    - A századfordulóra országos szinten megalakultak a budapesti és vidéki sportegyesületek. Ezek főleg labdarugó csaptok voltak, és a kezdeti bizonytalanság után szép sikereket értek el. Eredményeikkel támogató, sportszerető közönséget szereztek maguknak
    - Mezőkovácsháza társadalmára jellemző volt ebben az időben az igen erős iparos réteg. ezek az iparosok a saját portékájukkal a község és a megye határain kívül is megfordultak, és az ilyen kiruccanások akár több naposra is húzódtak. Ilyen utjaikon láttak focimeccseket, és útjukról megtérve ők is a labdarúgás önkéntes buzdítói lettek.
    - Ez időszakban többen különböző ipari iskolákban tanultak a községből, főleg Aradon, Nagyváradon, Makó, Szegeden, Békéscsabán. Ezek a fiatalok az ott folyó sportéletbe bekapcsolódtak, és hazatérve továbbra is sportolni akarván igyekeztek híveket szerezni a labdarúgásnak.

    És hogy ki az akinek leginkább köszönhető a labdarúgás születése Mezőkovácsházán? Nos, Ő nem más, mint Sári Ferenc. 1905-ben született itt Mezőkovácsházán. Szülei Aradra íratják iskolába, itt ismerkedik meg a labdarúgással. Iskoláját nem fejezi be, 1919-ben hazatér, s apja malmában lesz molnár, majd résztulajdonos. Hazatérve a labdarúgócsapat megalakításának egyik legaktívabb kezdeményezője, játékosa, majd évtizedekig vezetője lesz. Sári Ferenc már 1918 nyarán felvetette, hogy Kovácsházán is létre kellene hozni egy futballcsapatot. Szó-szót követ – a háború vége, az őszi forradalom, majd 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság, annak leverése után a megtorlás - mind azt eredményezte, hogy a felvetés csak felvetés maradt.

    1920 tavaszán aztán Braczkó Dezső szűcsmester, Sári Ferenc molnár és sokan mások elhatározták, hogy sportkört, futtbalcsapatot alakítanak. Megválasztják a vezetőséget, elnöknek Dr. Fodor Sándor főbírót választják. Az intéző Réti Zoltán és Horváth András, az edző Sári Ferenc lett. Megbízzák a vezetőséget az alapszabály kidolgozásával. Az alapszabály értelmében Mezőkovácsházi Munkás Torna Egylet (MMTE) nevet veszik fel. A csapat színeit zöld-fehér színben jelölik meg. A színválasztásban a már akkor nagy múltú FTC (Ferencvárosi Torna Club) színét vették át – jelezvén ezzel azt is, hogy a népszerű Fradit tekintik példaképnek.

    Az első meglepetés, írhatnám úgy is, hogy kudarc az alapszabály felterjesztése után érte a sportkört. Az alispán ugyanis a Munkás Torna Egylet alakítására nem ad engedélyt. Nem esnek kétségbe. Nevükből törlik a „munkás” szót. Mezőkovácsházi Torna Egylet (MTE) néven megkapják a működési engedélyt. Elkészítették az egylet bélyegzőjét, mely 30 mm átmérőjű, kör alakú bélyegző volt. Körül felirat: Mezőkovácsházi Torna Egylet. A bélyegző közepében az 1920-as évszám. A sportkör jelvénye pajzs alakú, a pajzs alak baloldala zöld, jobboldala fehér. A pajzs mezejében MTE betűk aranyszínnel – s ugyanígy aranyszínű a pajzs szegélye is.

    Egyelőre itt fejezzük be sorozatunk mai részét. Jövő héten, tudósítások az első meccsekről, és a sportpálya építéséről olvashatnak kedves olvasóink.

    Mint az előző fejezetből kitűnik 1920 tavaszán megalakult az MTE. A szervezők a csapat alapítói önkéntes adományaiból megvásárolták a labdát, a legszükségesebb felszerelést. Futballpályának a a községi elöljáróság a legelő egy részét(nyomás) engedélyezte használni. Kiépített pálya nem volt. Egy –egy mérkőzés előtt a csapat vezetői és pár ráérő játékos a legelő meghatározott részén kimérte a pályát. Az oldalvonalakat, a kapu vonalát, a középvonalat, a kezdőkört, tizenhatos vonalat, tizenegyes pontot festés helyett fűrészpor leszórásával jelölték. A kapufák a legelső időszakban az egymástól 6 méterre elhelyezett sapkák vagy más ruhaneműk voltak. Egy két hónap elteltével azonban már pár vastag lécből hordozható kapufákat eszkábáltak, és ezeket hordták a pályához.

    A legfontosabb dolga az intézőknek az ellenfél keresése. A környező községekben is ez idő tájt alakultak meg a csapatok, így volt választék. Híres mérkőzések voltak ezek. Legfontosabb cél a közönség toborzás volt, ez sikerült is kisebb nagyobb sikerrel. A nézők közül az fizetett, aki akart, az ellenőrzés teljesen lehetetlen volt. erre a támogatási formára nagy szükség volt, ezért még az alakulás évében megalakították az MTE Baráti Kört. Ennek tagjai vállalták, hogy havonta egy fix összeg befizetésével támogatják a klubot.

    Kovácsházán egy-egy mérkőzés az alábbiak szerint zajlott le: a megérkező vidéki csapat a Braczkó féle műhelyben öltözött. A kovácsháziak szintén. Ezután a játékosok és vezetőik 3-as 4-es sorokban fúvós zenekar kíséretében vonultak a nyomásra, a pálya helyére. A szurkolók serege kísérte a csapatot. A zeneszó, a színes felvonulás, újabb szurkolókat csábított ki a pályára. A drukkerek a pálya szélén ki-ki ülve vagy állva tekintették meg a meccset. A meccs végeztével szintén zeneszóra vonultak vissza a csapatok a község központjába, ahol aztán fehér asztalnál a játékosok egy-két sör mellett megbeszéltek a meccs legfontosabb momentumait.

    Vidékre gyalog, kerékpárral, lovas kocsival, alkalmanként vonattal utazott a csapat. Volt szurkolók és játékosok állítják, hogy anno Magyarbánhegyesre, Medgyesegyházára, Medgyesbodzásra, gyalog ment a csapat. Ilyenkor már délelőtt útnak indulva és az út nagy részét erőltetett menetben futva tették meg a játékosok az edző utasítására. A meccs előtt így még volt idejük pihenni kicsit.

    Az 1921-es évben új pályát kapott a csapat. A régi piactéren, a mai Művelődési Központ helyén állt az akkori pálya. Bekeríteni ezt sem lehettet ám már lehetőség volt állandó kapuk felállítására, sőt, a kapukra háló is került. Hála Gál Mátyásnak, aki hadifogsága alatt kitanulta a hálókötés mesterségét. Matyi bácsi nem volt aktív labdarúgó, ám kevés meccs zajlott le az ő jelenléte nélkül.

    A pályaépítés gondjai 1924-25-re oldódnak meg véglegesen. Közben folynak a hírverő mérkőzések.
    Játékos van bőven, létszámuk 2-3 csapatnak megfelelne. Ma már lehetetlen megállapítani mikor volt az első mérkőzés, és milyen eredményt hozott. Előkerült azonban egy fénykép 1920-as évszámmal a hátoldalán és az alábbi szöveggel: „Az MTE csapata Kunágotával játszott. A mezőkovácsháziak 6:0 arányban győztek. A kovácsházi csapat az alábbi összeállításban játszott: Gyöngyik,- Szedlacsek, Kuka, Faragó, Wéber, Braczkó III., Pulalszki, Sári, Mecséri, Tímár, Braczkó II.”

    Érdekesség: 1920-ban nemzetközi mérkőzést játszik az MTE. 1920 tavaszán Pécskán játszik az MTE, egy 0-0-al véget érő mérkőzést. Mint köztudott, ezután júniusban a magyar kormány képviselői aláírják a trianoni békeszerződést, amelynek értelmében Pécska Romániához kerül. Ősszel a román és magyar hatóságok engedélyezik Pécska Kovácsházára jövetelét, és ha már eljöttek nyertek is: 2-1 arányban megverték az MTE-t. Az akkori Kovácsházi kezdőcsapat: Gyöngyik,- Pletkovics, Stiffler, Praczkó, Hojecska, Moskovics, Sári, Miskolczi, Mecséri, Sári B., Braczkó D.

    Meccs meccset követ, és a sűrű szereplés sikereket hoz a csapatnak. Van már jelentős számú szurkolótábor s a zöld gyepen is egyre másra bizonyítanak a fiúk. Ezért a vezetőség 1924 tavaszán elérkezettnek látja az időt a hivatalos bajnokságba való benevezésre. A csapatot Mezőkovácsháza MTE néven a szegedi II. osztályú bajnokságba sorolják be. A környező községek helyett most már bajnoki mérkőzéseket játszanak olyan csapatokkal, mint: Hódmezővásárhelyi MTE, Hódmezővásárhelyi Bercsényi, Szeged Felsőváros (SzFTC) Kübekháza, Makói Törekvés, Battonya, Tótkomlós, Medgyesegyháza, Kevermes.

    Sári Ferenc visszaemlékezése szerint az első bajnoki mérkőzést Szentiványon játszották s 2:1-re kikaptak. Ennek alapvető oka az volt, hogy Szőregig vonattal, onnan gyalog mentek játszani – nem lévén anyagi lehetőség más járműre.

    Közben új játékosok is kerülnek a csapathoz. Az első bajnokságban a leggyakoribb összeállítása a csapatnak: Olexik,.- Máté , Stiffler, Mecséri, Hojecska, Sári, Moskovics, Braczkó, Gál, Miskolczi, Pletkovics.

    A csapat a bajnokságban megállta helyét. Javultak a lehetőségek, volt már bekerített pálya, szertár öltöző. A legtöbb idegenbeli meccsre is volt immáron állandó fuvar: Réti Endre, és fia Réti Zoltán sörraktárosok teherautójával utazhattak. Úgy látszott, hogy véglegesen helyére talál a csapat, fejlődése töretlen volt. Ekkor azonban belső problémák akadtak…

    A csapat egyik alapító tagja, Máté János, 1925 elején összevitatkozik a csapat ügyintézőjével. A vita tárgy a következő volt: a csapat állandó jellegű kapusa Olexik Károly volt, aki nem járt rendszeresen edzésre. Kovalcsik András szintén kapus volt, és az edzéseket is sűrűbben látogatta. Máté követelte Kovalcsik szerepeltetését, ám a kérése süket fülekre talált, így Máté kivált a csapatból.

    Máté ezután mecénást keres, s új csapat alakítására törekszik. Mezőkovácsházi HUNYADI néven meg is szervezio a csapatot, és az 1925-ös bajnokságra be is neveznek, így Kovácsházának 2 csapata is bajnoki résztvevő volt. Ezután az MTE megtorpan a fejlődésben. Az anyagi erők, a szurkolók táborának két részre szakadása miatt ismét korlátozottabbak lettek. A két csapatot vidéken sokszor nem tudják megkülönböztetni egymástól. Ennek ékes példája a Maros vidék (Független Politikai Hetilap) Képes Naptára és Évkönyve 1926. évre című kiadvány „Vármegyénk sportegyesületei” c. cikke:

    „A bajnoki küzdelmekben szintén újdonsült kék-sárga színekben játszó csapat a bajnokság 6. helyét foglalja el. Játékosai nem annyira a labdarúgást kultiválják, mint inkább az ellenfél testi épséget veszélyeztetik. Az egész délkerületi 42 egylet között nem találunk olyan durva játékú együttest, mint az MTE csapatát.”

    Minden okunk meg van arra, hogy cáfoljuk a cikkíró állítását, s feltételezzük, hogy nem az MTE-ről, hanem a Hunyadiról írt. Az MTE színe mindig is zöld-fehér volt, a visszaemlékezők szerint nem volt rá egyáltalán példa, hogy a csapat sárga-kékben játszott volna. Az MTE már 1924-ben tagja volt a bajnokságnak, így az újdonsült kifejezés is inkább a Hunyadit említi.

    Ugyanakkor tény, hogy kovácsháziak nem szerették a kisasszonyfutballt, de azt túlzás állítani, hogy ellenfelük testi épségét veszélyeztették volna. A futballt kemény és férfias játéknak tartották, és úgy is játszották. A fentebb idézet cikk írója valószínűleg nem nézte jó szemmel, hogy a kovácsházi alakulat az előkelő 6. helyezést foglalta el a 42 csapat közül.

    A Hunyadi rövid ideig tartó eredményes működését nem lehet negatívan értékelni, hiszen sok olyan játékos kapott itt lehetőséget, akik az MTE csapatában nem kaptak volna lehetőséget, illetve olyanok kezdték meg itt pályafutásukat, mint: Kovalcsik András, Deák Péter, Pasek Lajos, Horváth Béla, Kálmán István, Szabó Gyula, Meló István, Szimán Dezső és sokan mások.

    A két kovácsházi csapat azonos csoportban küzdött, így elkerülhetetlen volt, hogy a két csapat megküzdjön egymással: a parázs csatából az MTE került ki győztesen - 13:1 arányban tartották itthon a 3 pontot, ha ilyen esetben lehet így fogalmazni.

    A bizonyos MTE-Hunyadi 13-1-es meccs után a vezetők úgy érzeték, itt az ideje rendet rakni a csapat körül. A két csapat egyesült. Ezután újból csak egy csapat, a Mezőkovácsházi MTE van kovácsházán, ez az egy csapat képviseli a községet a bajnokságban. Közben 1925-ben alakult, a MITE , a Mezőkovácsházi Ifjúsági Torna Egylet, amely ez idő tájt az MTE utánpótláscsapatának számított.

    A Körösvidéki Labdarugó Szövetség 1926-ban alakult. E szövetség berkein belül, az alábbi csapatokkal játszott az MTE bajnoki meccseket: Békéscsabai MÁV. Tótkomlósi TC, Battonya, Csanádapáca, Békéscsabai Sofőrök, Békéscsabai Bóhn SC, Kétegyháza, Gyula, Orosháza, Békés, Mezőtúr, Mezőberény.

    A Hunyadi és MTE egyesülésével egy igen ütőképes, erős csapat alakult. Új mecénások is feltűntek a csapat háza táján. Dr. Harnóczi Lajosról állítják, hogy a húszas évek végén 400 pengő készpénzzel támogatta a csapatot. Ebből a pénzből akkoriban 2 teljesen új felszerelést vásárolt a csapat.
    A tabellát tekintve legtöbbször a felső régióban szerepelt a csapat, a 3.-5. helyért voltak harcban a srácok. 1929-ben, attól a Bóhn SC-től - amely abban a bajnokságban 105 rúgott, és 9 kapott góllal lett bajnok-, a mieink mindössze 1-0 arányban kapnak ki.

    Az MTE csapata ekkoriban: Halász,- Trajer, Orem, Simon, Járási, Simpli II., Sári II., Urbán, Sári I., Deák, Stiffler.
    1930-ban a 2. helyet szerzik meg a fiúk, így egy osztállyal feljebb, a megyei 1. osztályba kerültek. A 2. hely megszerzésének kalandos körülményeiről: Az MTE 3-1-re legyőzte a B.csabai Sofőrök gárdáját, ám a kovácsháziak centere hamis igazolással játszott, amire a csabaiak rájöttek, így a mérkőzést újrajátszották. ÁM a helyzet mit sem változott, az MTE itt is 3-1-re diadalmaskodott, így megérdemelten került az első osztályba. A csapat 1942-ig játszik ebben a csoportban, 12 éven keresztül. 1930-tól felállítják az MTE II.-t, a második csapatot, amely utánpótlás szerepet tölt be. Ezzel csaknem egyidőben megszületik az első ifjúsági csapat is, a kezdő fiatalok részére. A csapat edzői ekkor: 1. csapat: Sári Ferenc, ifjúsági csapat: Sári Béla. A második csapat vezetője Mucsi György volt, így házon belül ezt a csapatot sokan Mucsi FC-nek nevezték. Az első osztály elvárásai sokkal nagyobbak, a csapat nehezen áll helyet az első szezonban. Sorra jönnek a vereségek, melyek közül a legnagyobb arányú a Bóhn SC-től elszenvedett 12-0-s vereség. Az utolsó sorsdöntő meccsen a Tótkomlósi TC-vel küzd meg a csapat. Ők szintén a kiesés ellen harcoltak. A mieink 3-1-re nyernek, így bennmaradnak. Mint később kiderült, a csapatok számát 12-ről 14-re emelték, így a TTC is bennmaradt. Az 1930-tól 40-ig terjedő időszakban a csapat helyezései: évről évre: 10.,8., 7., 4., 2., 7., 6., 2., 2.
    1941. június 2.-án ünnepélyes keretek közt, a sport terén elért két évtizedes eredményes munkájának emlékére az egyesület zászlót szentel. Egész napos mulatság és program kíséri ezt a gyönyörű évfordulóval egybekötött zászlószentelést. Ami a futballt illeti: délután 3 órakor Battonyai és ificsapatai csapnak össze, majd 17 órai kezdettel, a példakép Ferencvárosi TC – MTE összecsapás a nap fénypontja. A mérkőzést a Fradi nyeri – aki ekkor már többszörös bajnokcsapata Mo.-nak.- 11:1 arányban.

    Mint észrevettétek, az eddig leírtak az MTE első 20 évének bemutatását célozták meg. A mai részben ennek a 20 évnek legkiemelkedőbb játékosait emeljük ki. Nehéz a feladat, de mégis megpróbálkozunk. 2 számban is róluk olvashatunk, íme, az első csokor.

    Deák Péter
    „Panyi vagy Panyák”, talán mindenidők legjobb kovácsházi játékosa, lábbal és fejjel egyformán jól játszott. Technikás játékos, nagyszerű lövő képessége, cselezni tudása és gyorsasága emelte őt társai fölé. Dél-Magyar válogatott tag volt, több vidéki és Bp.-i nagycsapat ajánlatát utasította vissza. Mindig hű maradt szülőfalujához. A felszabadulás után szovjet hadifogságban halt meg, baleset áldozata lett.

    Deák Pál

    „a kis vörös, vagy Tuskó” tizenhét éves korától, 1931-től 1943-ig, bevonulásáig, tehát tizenkét éven át a csapat állandó tagja. Alacsony termetű, nagyon gyors, erős, technikás, csupa szív, fáradhatatlan játékosa. Saját elmondása szerint, pályafutása alatt, hetente 24-25 kört futott a pálya körül, hivatalos edzésen kívül, önszorgalomból. Sportpályafutását a második vh. megtöri, térdsérüléssel kerül haza (porcleválás).

    Herjeczki János

    „Kánya” nem csak magatartásával, hanem a fejjel és lábbal való játékával, megbízhatóságával is társai fölé emelkedett. Ő is vidéki és fővárosi ajánlatok tömkelegét utasította vissza, 1933-tól 1950 –ig volt az MTE játékosa, legtöbbször csapatkapitánya.

    Kovalcsik Imre

    „Zilcs vagy Zilkó” nyugodtsága, jó helyezkedő képessége, egyszerű eszközökkel történő hatásos védései tették őt a harmincas évek kiemelkedő kapusává.

    Olexik Károly

    Az MTE nagytehetségű kapusa. Pontos és jól időzített kifutásai, reflexei, jó helyezkedő képessége, és rugalmassága emelte őt ki kapustársai közül. Sportpályafutása megtört, sajnálatos körülmények közt, fiatalon, 24 éves korában hunyt el.

    Orem János

    A ’20-as évek nagy ígérete. Kemény, szívós, jól helyezkedő, jól rugó, védőjátékos volt ő. Sajnos, szintén csak egy nagy ígéret, hiszen fiatalon tragikus körülmények között meghalt.

    Simpli Mihály

    Egy klasszikus értelemben vett centerhalf volt ő. A csábításnak engedve, a Szeged FC NB-1-es csapatába szerződik, ahonnan később hazahúzza szíve, és itthon az MTE-ben fejezi be sportpályafutását.

    Folytatódik a legendák sorozata, ezúttal az első 20 év legkiemelkedőbb labdarugóinak második felét vesszük górcső alá.

    Sári Ferenc

    „Mackó” mindmáig Kovácsháza legkiemelkedőbb, legodaadóbb és leglelkesebb sportembere. 1920-ban alapító tagja volt az MTE-nek, utána egy évtizedig a csapat legképzettebb játékosa, 1530-tól 1950-ig a csapat edzője. Mindeközben játékvezetői vizsgát tesz, ezzel is a labdarúgást szolgálva. Nemcsak helyben, hanem a messze környék egyik legjobb, leglelkiismeretesebb, legképzettebb elméleti és gyakorlati tudással rendelkező sportvezetője, szaktekintélye. Sportszeretetére jellemző, hogy három fiát labdarugónak nevelte és az, hogy 75 éves korában, nagybetegen így nyilatkozott: „ Akkor vagyok a legboldogabb, ha fiatal koromról álmodom, és álmomban a labdát kergetem…”

    Simpli Mihály

    A ’20-as, ’30-as évek kiemelkedő tudású védőjátékosa, aki a csábításnak engedve az NB 1-es Szeged FC-be igazol, ám pályafutását később az MTE-ben fejezi be.

    Szedlacsek Ferenc

    „Szőke” fiatalon 1925-ben 17 éves korában kerül a csapathoz, s itt játszik egészen 1942-ig. Remek belsővel történő labdaindításai, sportszeretete, a sport iránti hűsége emelte őt társai fölé. 1942-ben Makón térdtörést szenvedett, de a labdarúgáshoz ennek ellenére hű maradt, 1977-ig játékvezetőként és edzőként aktívan sportolt.

    Urbán András

    1925-35 között a csapat többszörös gólkirálya. Kiváló jobbösszekötő. Fiatalon, tüdőbetegségben halt meg.

    Pasek Lajos

    Csupa szív sportember. Erős, kemény játékos, aki nem kímélte önmagát/sőt ellenfeleit/ sem a győzelem érdekében. elve volt a pályán „vagy a labda, vagy a baba”.

    A siker kovácsai között kell megemlíteni azokat is, akik a hírnév, az anyagi jobblét reményében hűtlenek lettek az egylethez,de nem a lbadarúgáshoz, és eligazoltak.

    Ilyenek voltak:

    - Józsa Zoltán - Győri ETO

    - Bányik István - Győri ETO

    - Tóth Márton - Győri ETO

    - Berger Jakab –Vasas

    - Berger Lajos –Budapesti Pamutipar

    - Berger Mór – Budapesti Goldberger

    - és még sokan mások

    Közülük Józsa Zoltán kétszer volt a magyar válogatott tagja is. Akárcsak Bányik István, ám ő pályára nem lépett csupán tartalék volt.
    Ha már a siker kovácsairól esett szó, nem feledkezhetünk meg a szurkolókról sem. Arról a körülbelül 800 főnyi(!!!) állandó jellegű mezőkovácsházi szurkolóról, akik annak idején hétről hétre jártak a mérkőzésekre – akikről a korabeli slágerszerző így nyilatkozott.

    „s ha hull a hó
    ha szél fütyül
    a meccsre járnak rendületlenül”

    Érdekes történetek az MTE első 20 évéből, ez a címe mai fejezetünknek.

    Bedő Zoltán játékvezető sportszeretete és sporttudása mellett, arról is híres volt, hogy bárhová is ment vezetni, biciklivel ment, és vele tartott kutyája is. Így volt akkor is, amikor csapatunk Medgyesegyházán játszott, és a játékvezető kutyája az úton, az egyik kanyarban bukfencezett egyet, majd felkelve az út menti vetésbe kezdett el szaladni. Bedő észrevette kutyája hiányát, és elindult megkeresni kutyáját. Mondanunk se kell a mérkőzésre késve érkezett a spori. A jegyzőkönyvbe a sporttárs ezzel kommentálta a dolgot: „azért érkeztem késve a mérkőzés helyszínére, mert a kutyám nem tudta bevenni a kanyart” A mai napig is él a mondás a községben, ha valaki valamit elvét, rosszul csinál: „Te is úgy jártál, mint a Bedő kutyája.”

    Sári Béla, a csapatalapító Sári Ferenc testvéröccse volt a ’30-as évek elején az ifi csapat edzője. Szokása volt, hogyha nem ment a csapatnak, a kispad helyett a földre ült és onnan nézte az eseményeket. Akkori tanítványai az alábbi rigmust találták ki róla:


    „Béla Sári
    Kovácsházi
    Kis csapatért lelkesül
    S ha ez nem sikerül
    Bánatában kis székéről
    Földre ül.”

    Kovácsháza világbajnokot csinált Pitvarosból! Mondogatták egy időben, de hogy miért is? Nos, Pitvaros megverte a Kovácsházát egy meccsen, Kovácsháza a Csabai Előrét, az Előre a Békéscsabai Bohn SC-t, a Bohn a Ferencvárost, a Ferencváros pedig annak idején megverte a világbajnok Uruguay válogatottját. Nos, így lett Pitvaros világbajnok.smiley

    Herjeczki Lajos, a csapat egykori kapusa, a ’30-as évek végén vagánykodásból fejér paripán járt locsolkodni Húsvét idején. Nyilván 1-2 pohárral többet ivott a kelleténél, hiszen délután a meccsen enyhén ittasan jelentkezett játékra edzőjénél, Sári Feri bácsinál, játékostársai nagy derültségére. Feri bácsi is- Húsvét lévén – jókedvű volt, így az alábbi pár sorral lepte meg kapusát:

    „…ez az álom oly mesés,
    ám de jön a tévedés…
    Lajoskám, ma nem te védsz…”



    Lovas Károly a ’30-as évek végén volt kapusa a csapatnak. Egy időben Budapesten helyezkedett el, mint szobafestő. Mezőkovácsházához, és sportcsapatához azonban annyira vonzódott, és ragaszkodott, hogy Pesten vásárolt egy versenykerékpárt, és hétről-hétre minden mérkőzésre kerékpárral érkezett Budapestről., hogy csapata kapuját védeni tudja. E teljesítményhez hasonlót, még senki, egy kovácsházi sportoló se tett.


    forrás:
    http://mezokovacshazite.gportal.hu/gindex.php?pg=32383946
     
  4. avatar: fgymat
    2010.04.10, 18:33
    kép

    forrás:
    A "Kőrös" csoport és a megyei bajnokság 1 éve (1984)