magyarfutball.hu

Videoton SC - Real Madrid CF 0 : 3 20:00

   
   
Tölts fel saját képeket! »
videók
mérkőzés értékelése
UEFA Kupa, döntő
játékvezető : Vautrot Michel (Franciaország)
nézőszámok :
  1. linguasport.com: 30.000
  2. Képes Sport: 35.000
  3. Népsport: 39.400
  4. El Mundo Deportivo: 40.000

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2015.10.09, 21:59
    Hegyi Iván: Fehérvár és a fehér balett

    „Hű, de rég volt, azótamár négy unokám van!” – kiált fel Horváth Gábor, minden idők legkiválóbb Videotonjának a balbekkje, aki a Manchester United elleni visszavágó napján ünnepelte huszonhatodik születésnapját. Azt a meccset nem mostanában rendezték: tegnap volt harminc esztendeje, hogy a fehérvári huszárok az UEFA Kupa-döntő első mérkőzését vívták a nagy fehér Real Madriddal.
    hirdetés

    Az MU ellen még csak a negyeddöntő zajlott. De már a második forduló párosítása búcsúval fenyegetett. Miután Szabó József góljával és a Disztl Pétert nagyszerűen helyettesítő Koszta János főszereplésével sikerült kiejteni a prágai Duklát, az újabb körben a PSG következett. Annak a Franciaországnak a reprezentánsa, melynek válogatottja az év (1984) nyarán elhódította az Európa-bajnoki címet. A párizsiak közül aranyérmes törzsgárdista volt Luis Fernandez és Dominique Rocheteau, a Parc des Princes főhercegének azonban a zsonglőr Szafet Szusicsot tartották.

    Ám az akkori jugoszláv válogatott csatár – a későbbi bosnyák szövetségi kapitány – belehalt a szépségbe: a második percben trükközni próbált, Szabó leszerelte, és meg sem állt a labdával Dominique Baratelli hálójáig. Volt szerencsém ezt a Hercegek Parkja sajtóteraszáról látni, ám kevésen múlt, hogy nem tévén néztem a találkozót. Feledhetetlen tanítómesterem, Lukács László, a Népszabadság akkori sportrovatvezetője – akit Monsieur-nek becéztek kitűnő francia nyelvtudása és Párizs iránt érzett, szűnni nem akaró vonzalma miatt – azt mondta a sorsolás előtt: „Bármelyik csapattal kerül szembe a Videoton, te tudósítasz! Kivéve, ha a PSG az ellenfél.”

    Lehetett volna az Ajax, az Anderlecht, az Eindhoven, a Fiorentina, a Hamburg, az Internazionale, a Köln vagy a Tottenham, de nem... A harmincegy lehetséges rivális közül éppen a Saint-Germaint húzták ki. Mégsem veszett el minden. „Monsieur” felajánlotta: „Ha levágatod a minősíthetetlenül hosszú hajadat, akkor te mész Párizsba.” Huszonnégy óra gondolkodási időt kértem, mert a vállig érő sérót nem szándékoztam megrövidíteni. Másnap reggelre viszont – egy nehéz nap éjszakája után – arra jutottam, hogy inkább a meccs, mint a frizura, és a Nemzeti Szálló fodrászüzletében lenyírattam a sörényt.

    Nem volt rossz döntés. Lukács folyton kritizált engem – a hozzá hasonlóan ragyogó képességű Szabó Ferenccel együtt –, hogy amikor belenéz a sportoldalba, hovatovább nem tudja, a Népszabadságot vagy a Lúdas Matyi című szatirikus lapot olvassa-e, annyi a poén... Ellenben a Videoton 4-0-ás vezetésénél megcsörrent a telefonom a párizsi tribünön, és főnököm vidáman közölte: „Azt írsz, amit akarsz!” Szabó József duplázott, Csongrádi Ferenc szintén, s a középpályás nem csak a fények városában ragyogott akkoriban, hiszen egy héttel korábban Rotterdamban gólpasszt adott a holland–magyar vb-selejtezőt (1-2) főúri eleganciával eldöntő Esterházy Mártonnak. (A vert seregben volt Frank Rijkaard, Ruud Gullit, Marco van Basten, Csongrádi pedig Garaba Imrét váltotta a szünetben. Ő is, a csere is bejött.)

    A Videoton aztán még kétszer verte meg a PSG-t, mivel a második mérkőzésen olyan sűrű köd ereszkedett a Sóstói stadionra, hogy Aaron Schmidhuber nyugatnémet játékvezető a 68. percben lefújta a meccset. A fehérvári együttes – Burcsa Győző és Szabó góljával – 2-0-ra, az összesítésben 6-2-re vezetett... Ám az időjárási viszonyok miatt vissza kellett állítani a 4-2-t, amelyből végül 5-2 lett, mert a magyar csapat harmadszorra is legyőzte – a közúti balesetben 1998-ban, alig negyvenkét éves korában elhunyt Májer Lajos góljával 1-0-ra – a párizsi hírességeket.

    Amúgy ez már a második „hosszabbítás” volt, mert a kinti találkozó másnapján kiderült, hogy az Air France légitársaság dolgozói kétnapos sztrájkot tartanak, e miatt minden magyar, aki az UEFA Kupa-mérkőzésre érkezett, csütörtök helyett csak szombaton indulhatott haza. (Kibírtuk valahogyan...) A Videoton vasárnap játszott bajnokit, és szerény 2-2-t ért el Fehérváron a Debrecennel szemben. Az első gólt az a Burcsa jegyezte, aki Párizsban 1983 őszére emlékezett: „Ilyen meccset eddig csak egyet játszottam, mégpedig Győrött, a Minszk elleni 3-6 alkalmával. Ám most mi voltunk a Dinamo...”
    hirdetés

    A középpályás azok közé tartozott, akik a Videoton mind a tizenkét UEFA Kupa-találkozóján szerepeltek. Ebbe a szűk körbe rajta kívül csak a csapatkapitány Végh Tibor, valamint Horváth került be. A balhátvéd, aki statisztikailag olyannyira kikezdhetetlen, hogy a fejében hordoz egy sportlexikont, máig úgy tartja: „Tizenhárom az a tizenkettő. Én a PSG-vel vívott első visszavágó hatvannyolc percét is beszámítom.” Szabó pedig arra a legbüszkébb, amit a belgrádi Partizan ellen művelt. Naná: mesternégyest ért el. A vetélytárs úgy érkezett Sóstóra, hogy előzőleg 4-0-ás hazai diadallal ellensúlyozta a Queen’s Park Rangerstől Angliában elszenvedett 6-2-es kudarcot.

    Az 5-0-ás fehérvári vereséget azonban már nem tudta kompenzálni, így a Videoton átlépett 1985-be, hogy az új évben ott folytassa, ahol az óesztendőben abbahagyta. Szabó ma azt mondja: „Tízből kilencszer kiestünk volna a Manchester United ellenében.” Az a negyeddöntő volt a tizedik eset. Pedig a viszszavágót megelőzően aggasztó helyzet állt elő Csuhay József és Májer eltiltása, valamint Csongrádi és Novath György sérülése miatt. Utóbbit az alapcsapat balszélsőjeként tiszteltük, ám amikor Disztl László kidőlt a sorból, Kovács Ferenc edző – mindenki, még a többi játékos ámulatára is – hátravitte őt középhátvédnek. Novath a PSG elleni meccseken hoch intelligens játékkal igazolta a tréner meglepő húzását, pedig nem akárkit kellett helyettesítenie.

    A fiatalabbik Disztl testvér a nyolcvanas évek végétől Belgiumban is karriert csinált, sőt kis híján másodszor is európai kupadöntőt játszott: az FC Bruges 1992-ben a KEK elődöntőjében maradt alul Otto Rehhagel Brémájával szemben. Abban az FCB-ben olyan labdarúgók szerepeltek, mint Verlinden, a „falnak” nevezett kapus, a 86-szoros válogatott – és alighanem minden idők belga álomtizenegyébe is beférő – Franky van der Elst, a „vörös ördögök” nemzeti együttesében 70-szer pályára lépő Staelens vagy a nigériai Amokachi...

    Az MU ellen itthon szerényebb volt a választék: kezdett Borsányi István, Vaszil Gyula, Wittmann Géza, csereként szerepelt Faddi Máté és Gömöri Ottó. E labdarúgókat még a magyar közönség sem ismerte, de hamar megjegyezte mindnyájuk nevét, különösen a vendégek Manchesterben szerzett 1-0-ás előnyét kiegyenlítő Wittmannét, valamint a tizenegyespárbaj első sorozatának végén, már-már nyerő helyzetben rontó Gömöriét. A hatvani illetőségű csatár ügyelt a poénra. A mérkőzés előtt ugyanis megkérdeztem Vadász Imrét: mi lesz? Mire a középpályás azt válaszolta: „A gólommal továbbjutunk.”

    VIDEOTON–REAL MADRID 0-3 (0-1) UEFA

    Kupa-döntő, első mérkőzés, 1985. május 8., Székesfehérvár, 35 000 néző. Jv.: Vautrot (francia).

    Videoton: Disztl Péter – Végh, Disztl László, Csuhay, Horváth – Borsányi, Palkovics, Wittman – Burcsa, Novath (Gyenti, 62.), Vadász.

    Real Madrid: Miguel Angel – Chendo, Stielike, Sanchis,Camacho – Michel, San José, Gallego – Butragueno (Juanito, 80.), Santillana (Salguero, 86.), Valdano.

    Gól: Michel (31.), Santillana (77.), Valdano (89.).
    hirdetés

    Akkor nem kell majd gondolkodni a bemondáson – derültem fel –, hiszen adná magát: Vadász lelőtte a Manchestert. Vagy három óra múlva már diktálhattam is ezt... Mert a második széria első tizenegyesét Arthur Albiston elhibázta, majd Vadász menthetetlenül a hálóba lőtt. Ahogyan Csuhay Szarajevóban. Ott a végig domináló Zseljeznicsar 2-0-ra vezetett, és nagyon úgy tetszett, az első mérkőzésen aratott 3-1-es fehérvári győzelem kevés lesz. Már csak két perc volt hátra, amikor a Videoton-védő az éj leple alatt szépített – a stadiont diszkrétebben világítottákmeg, akár egy legénylakást légyott idején –, én pedig örömömben a levegőbe szórtam a jegyzeteimet. Fejből kellett a telefonba mondanom a tudósítást; mi tagadás, ahhoz képest a Videoton könnyen jutott tovább...

    A döntőbe kerülést Végh ekképpen nyugtázta: „Innen már nem tudunk kiesni!” Kovács Ferenc nagymester pedig egyenesen a menny be ment, hiszen edzőként is európai finalistává vált, ahogyan játékosként háromszor. Az MTK csapatával 1955-ben és 1963-ban Közép- európai Kupát nyert – az előbbi kiírás elődöntőjében a kék-fehérek a 2-5-ös első találkozó után 5-1-re kiütötték a valaha volt legerősebb Honvédot –, míg 1964-ben KEK-döntőt játszott. (Kétszer.Mert a Sporting elleni döntőt a brüsszeli 3-3 után Antwerpenben megismételték. Az újrázás alkalmával a lisszaboniak Joao Morais további érintés nélküli sarokrúgásával nyertek 1-0-ra...) A szakvezető tevékenységét Szabómostani szavaiméltatják a leginkább: „Mindenekelőtt azért vívhattunk döntőt,mert fizikailag bármelyik riválisunkkal felvettük a versenyt, szinte a mai kornak megfelelő állapotban voltunk.”

    Soha nem derül ki, miként zárul a Real Madrid elleni „klasszikus” első mérkőzése, ha a legjobb Videoton látja vendégül a fehér balettet. Ám Csongrádi, Májer és Szabó hiányzott, a támadóhármasban két középpályás szerepelt... Így Luis Molowny, a királyi gárda edzője még inkább hangoztathatta kedvenc mondását: „Előre, gyerekeim!” Az élő legendákkal felvonuló spanyol csapat tetszés szerint nyert 3-0-ra, és gyakorlatilag már Fehérváron elhódította az UEFA Kupát. A visszavágó előtt mégis nagy volt az izgalom, mert 1985 első felében – áramtakarékossági okokból – korlátozták a Magyar Televízió műsoridejét, az adásnapot záró Himnuszt már este tízkor eljátszották.
    REAL MADRID–VIDEOTON 0-1 (0-0)

    Visszavágó, 1985. május 22., Madrid, 98 000 néző. Jv.: Ponnet (belga).

    Real Madrid: Miguel Angel – Chendo, Stielike, Sanchis,Camacho – Michel, San José, Gallego – Butragueno, Santillana, Valdano (Juanito, 57.).

    Videoton: Disztl P. – Végh, Disztl L., Csuhay, Horváth – Burcsa, Csongrádi (Wittmann, 57.), Vadász – Májer, Szabó, Novath (Palkovics, 51.).

    Gól: Májer (86.).

    A madridi meccs viszont kilenckor kezdődött... (Kivételesen megnyújtották a hazai programot.) A Bernabeu stadionban csaknem százezer ember gyűlt egybe, ám nem kellett mobil lelátókat telepíteni, mint a fehérvári felvonás egyszeri 35 ezer nézőjének. Disztl Péternek nem volt tömegiszonya, a kapus kivédte Jorge Valdano tizenegyesét, de hát ő már Szarajevóban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a „mi a tippje?” kérdésre így felelt: „Iramszarvas. Ez a ló nyeri az ügető nyolcadik futamát.” Smiután Madridban lehúzta a rolót, a hajrában Májer a tizenhatosról bevarrta Miguel Angelnek (0-1).

    A királyi gárda publikuma két győztest köszöntött megkapó ovációval, és azokban a napokban még a Pajtás újság is Videoton-posztert közölt, de persze nem az akkoriban a piacra dobott két hifi rádióról, az Orpheusról és a Prometheusról. A képen látható játékosok egy ország büszkeségei voltak, és immár nyilvánvaló: a mindmáig utolsó európai finalista magyar labdarúgó-együttes örök nyomot hagyott. Azzal együtt is, hogy Horváth így válaszolt most arra, mit mondott volna 1984 szeptemberében a döntőbe jutást jövendölőnek: „Vizsgáltassa ki magát!”

    Mit ajánlana annak, aki nemzetközi döntőbe várná a Videoton jelenlegi bajnokcsapatát?

    hmgy
     
  2. avatar: ingersheim
     
  3. avatar: ingersheim
    2012.09.09, 15:32
    kép
    FourFourTwo 2010. június
     
  4. avatar: fgymat
    2011.10.23, 20:50 (szerk.: 2011.10.23, 20:51)
    a mérkőzésre 36.400 ember jeggyel, 3.000 pedig bérlettel mehetett be


    Népsport
    1985.05.10.
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
     
  6. avatar: magyarfutball.hu
    2011.01.12, 11:40
    a döntőre boldog-boldogtalan másolta(?) a jegyeket, nekem volt vagy négy, pedig katona voltam. kikönyörögtem, hogy hazamehessek... a jegyeket meg sem nézték, sztem többen voltak benn a stadionban, mint a hivatalos nézőszám.

    forrás:
    http://futrinka.hu/memories/725-a-videoton-menetelese-az-uefa-kupaban#contents_