magyarfutball.hu

Újpesti Dózsa SC - MTK 3 : 3 17:30

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2015.12.30, 21:57
    1961. június 25.

    26. forduló

    Újpesti Dózsa- MTK 3:3 (1:1)
    Megyeri út, 17.30 ó., 8.000 néző, Jv.: Zsolt (Bihari,Kovács)

    Ú.Dózsa:Lung-Rajna,Várhidi,Sóvári-Szini,Borsányi-Kuharszki,Pataki,Káposzta,Halápi,Rossi. Edző: Fenyvesi László.
    MTK:Gellér-Keszei,Sipos,Szimcsák II.-Nagy,Máté-Sándor,Bödör,Kuti,Molnár,Szimcsák I. Edző: Szűcs Gyula.

    Gólszerző: 0:1 Sándor (5p.), 1:1 Rossi (43p.), 1:2 Molnár (52p.), 2:2 Kuharszki (53p.), 2:3 Bödör (71p.), 3:3 Kuharszki (84p.).

    Szögletarány: 5:5 (4:1)

    Az első percekben a Dózsa támadott, de tűz és lendület nélkül. Váratlanul esett az MTK gólja az 5. percben. Rossi sokáig tartogatta magánál a labdát, össze-vissza cselezett, végül rossz helyre passzolt, a szemfüles Sándorhoz került a labda, aki kiugrott a védők közül, s mintegy 14 méterről az eléje futó Lung mellett laposan a bal alsó sarokba lőtt. 1:0 az MTK javára. Álmosan folytatódott a játék. Mindkét csapat tagjai tologattak, sokáig csak a két 16-os között „sétálgatott” a labda. Hosszú idő után Kuharszki szólója, majd Pataki kapufa lövése keltett némi izgalmat. A kék-fehérek egyre nagyobb igyekezettel vetették bele magukat a küzdelembe, főleg a gyors Sándor volt veszélyes, Bödör pedig kétszer is jó helyzetben hibázott. A közönségnek nem tetszett a Dózsa játéka, s ennek többször hangot is adott. A 35. perctől kezdve megélénkült a játék. Két perccel a befejezés előtt Rossi kicselezte Keszeit, kapura húzott, s mintegy 5 méterről, hegyes szögből, a határozatlan Gellér mellett az ellenkező sarokba lőtt. 1:1.

    Szünet után két szöglettel kezdett az MTK és az 52. percben megszerezte a vezetést: Bödör ügyesen magára húzta a védőket, majd a 16-os vonalon tartózkodó Molnárhoz játszott. A balösszekötő lekezelte a labdát és 15 méterről védhetetlenül a kapu jobb oldalába továbbította. 2:1 az MTK javára. Még ugyanebben a percben egyenlített a Dózsa. Húsz méterrel a kaputól szabadrúgáshoz jutottak a lilák. Káposzta futott neki a labdának, lövése a sorfalba akadt és a lepattanó labdát Kuharszki 13 méterről élesen a jobb alsó sarokba bombázta. 2:2. Fokozódott az iram, mindkét csapat nagy igyekezettel játszott. A 71. percben Molnár Sándorral játszott össze. A válogatott jobbszélső a balösszekötő helyén kiugrott a védők gyűrűjéből, kisodródott az alapvonal közelébe, mindenkit magára húzott, még Lungot is, onnan laposan az ötösre gurított és a befutó Bödör nagy nyugalommal a hálóba pofozta a labdát. 3:2 az MTK javára. Egy perc múlva Sándor és Borsányi összecsapott. Az MTK már az eredmény tartására törekedett, annál nagyobb igyekezettel harcolt Rossi, a lilák balszélsője. A 84. percben is Rossi kapta a labdát a felezővonal közelében, nagy lendülettel befelé indult, ellenállhatatlanul kígyózott át a védőkön, az ötös sarkán Gellér és Keszei egyesült erővel igyekezett szerelni a higanymozgású játékost, de csak annyit értek el, hogy megállították lendületében, a labda pedig elpattant, éppen Kuharszki elé. A Dózsa jobbszélsőjének aztán már nem okozott gondot közelről a hálóba továbbítani a labdát. 3:3.

    Nem úgy indult ez a mérkőzés, hogy hatszor is középről kell majd kezdeni a csatároknak. Részben a nagy kánikula, részben a tét hiánya miatt sokáig meglehetősen „nyári” játékot látott a közönség. Később aztán annál színesebb, változatosabb lett a küzdelem. Főleg az MTK igyekezett a harmadik hely megszerzése érdekében. Az Újpesti Dózsa csak szünet után támadt fel, akkor is elsősorban a ragyogó napot kifogó és higanymozgású Rossinak köszönhette, hogy mindig ki tudta egyenlíteni az MTK előnyét. A játék képe és a helyzetek alapján az MTK valamennyivel közelebb állt a győzelemhez.

    A Dózsában eleinte lyukas volt a közvetlen védelem. Egyedül Rajna játszott biztosan. Később valamennyien feljavultak. A fedezetek közül Szini volt többet játékban. A csatársorból Rossit kell kiemelni, aki időnként Sándorral versengett a mezőny legjobbja címért. Utána Kuharszki teljesítményét kell kiemelni, a többiek formán alul játszottak.


    Kezdetben nem volt fűszer a levesben

    „Olyan ez a meccs, mint egy rosszul sikerült ebéd…”
    A Megyeri úti pályán, a fedett lelátón jellemezte valaki így az MTK- Ú. Dózsa mérkőzést, amikor már vagy 20 perce folyt a játék. Aztán meg is magyarázta:
    - Van ebben minden, amit a szakácskönyv előír, csak éppen a fűszer, a só, a paprika és a bors hiányzik belőle, ezért nem ízlik a közönségnek…
    Mert, hogy is tetszett volna az az álmos, tologatós játék, amely valóban úgy indult, mintha a két előkelő helyezésű csapat rangadó helyett a labdarúgás paródiáját akarta volna bemutatni. Csakhogy a közönség nem hagyta magát. Főleg a Dózsa közönsége elégedetlenkedett, és többször is hangosan követelte a fűszert, amit aztán elsősorban Rossi révén meg is kapott. A kis Rossit, később pedig Kuharszkit nem érdekelte, hogy a lilák részéről már semmi jelentősége sincs ennek a mérkőzésnek, hajtottak, ahogy az erejükből tellett és sikerült is megízesíteniük a játékot. Mert azért, ha csak a második félidőt vesszük figyelembe, mégiscsak „rangadó” volt a két csapat találkozója. A játéknak ebben a szakaszában nem hiányzott a fűszer sem, a közönség határozottan élvezte a küzdelmet. És gólokat is látott. Gólokat, amiktől pedig az újpesti szurkolók az utóbbi időben igencsak elszoktak. S a végén mindenki elégedett volt. Az MTK elégedett volt, mert harmadik lett a bajnokságban, az újpesti közönségnek pedig a tavasz folyamán elvesztett bajnokság feletti bánatában új reményeket csillantott meg a csatársor gólképessége, legelső sorban pedig a fiatal Rossi erőtől duzzadó, őrdöngősen ügyes és az ellenfél kapujára veszélyes játéka.


    Egy sokat jelentő pont

    Az 1960-61. évi labdarúgó bajnokság utolsó rangadóját, az MTK- Újpesti Dózsa mérkőzést láttuk az Újpesti Stadionban. Pár héttel ezelőtt mindenki biztosra vette, hogy a pontokkal vezető újpestiek ismét megnyerik a bajnokságot.
    Nem így történt, mert a legértékesebb pontokat Salgótarjánban, Győrött és a múlt héten Szegeden hagyták az újpestiek.
    Az utolsó három fordulóban az MTK előtt is felcsillant a bajnokság reménye. De a győriek itt is elvágták a szurkolók bizakodását. A múlt heti újabb vereségük után már csak a harmadik hely megszerzésében reménykedhettek.
    Ez a harmadik hely volt a „tét” a bajnokság utolsó rangadóján, mert a lila-fehérek második helye már nem volt veszélyben.
    Nos, a rangadó a kezdeti alacsony színvonal után egyre érdekesebb lett. Sőt a végén már labdarúgást is láttunk. Különösen Sándor és az újpesti Rossi volt elemében. A válogatott jobbszélső nem csak egy gól szerzője, de a másik kettő előkészítője is volt.
    A fiatal Rossi ezen a mérkőzésen belopta magát az újpesti közönség szívébe. Őrdöngős cseleivel mindig nagy probléma elé állította az MTK védőit. Nagy kár, hogy partnerei csak az utolsó percekben vették észre az MTK védőkre gyakorolt varázsát. Sok örömet szerezhet még a fiatal Rossi az újpesti közönségnek, ha igazi csapatjátékossá válik.
    „Nyílt sisakkal” játszott mindkét együttes. Az MTK azonban nagyobb súlyt fektetett a védekezésre, hiszen a harmadik hely megszerzése igen értékes fegyvertény, egyben a Vásári Városok Kupájában való részvételt is jelenti.
    Hat gólt és sportszerű küzdelmet látott a közönség. Most egy pár hétre elbúcsúztak az újpestiek. Abban a reményben, hogy kedvenc csapatuk, a Dózsa a következő bajnokságban is a legjobbak közt fog majd küzdeni a bajnoki pontokért.

    Népsport, Képes Sport

    hmgy