1. 1) 1910 augusztusában fúzió a Csepeli Athletikai Clubbal Budapest-Csepeli Athletikai Klub néven, majd a fúzió felbomlása után ismét Budapesti Athlétikai Klub
2. 2) 2 pont levonva

Minden eddiginél nagyobb mezőny vághatott neki a bajnokságnak az MLSz létszámemelésének köszönhetően. Az izgalmak ebben az évben nem a bajnoki címért folyó küzdelmek körül voltak. Okozója egy olyan alakulat, mely a bajnokság elején váratlanul került a többiek közé, viszont amilyen hamar jött, olyan hamar eltűnt.
A történet, mely annak idején nagy port vert fel, és az MLSz-t is nehéz feladat elé állította, megérdemli, hogy feljegyezzük az utókor számára.
Magyarország talán legnagyobb vállalata, a csepeli Weiss Manfréd-gyár futball-nagycsapatot hozott össze, megalakította a Csepeli Athletikai Klub-ot és benevezett a bajnokságba. Az akkori szabály szerint – Csepel nem lévén a főváros része – a Pestvidéki kerületben kellett volna indulnia. Az agilis csepeli vezetők mozgalmat indítottak, melyhez a Kispesti AC, az Erzsébetfalvai TC és a Megyeri SC is csatlakozott, hogy osszák be ezeket a csapatokat a Budapest-bajnokságba. Jó, de melyik osztályba? Mint új alakulást az akkor életre hívott IV. osztályba kellett volna besorolni. Az első osztályt megjárt, válogatottban is szerepelt csapattal ezt nem lehetett megtenni. Beosztották a III. osztályba. Erre tiltakozott az egész osztály mondván, őket agyonnyomja egy ilyen erős csapat. A II. osztály még erélyesebben protestált, kútba esnek több éven építgetett feljutási terveik egy ilyen váratlan ellenfél esetén. A CsAK ragaszkodott az I. osztályhoz. Az MLSz ellenállt.
A csepeliek más megoldást kerestek és – találtak. Még a rajt előtt fúzióra léptek az elsőosztályú BAK-kal, és Budapest-Csepeli Athletikai Klub néven egyszerre egyik bajnokesélyessé váltak. Az őszi fordulóban harmadik helyen végeztek az MTK és az FTC mögött, majd tavasszal felzárkóztak az FTC mögé. Ekkor a csepeli és pesti vezetők között ellentétek alakultak ki, a pénzforrások bedugultak, a csapat letört. A WM-gyár terve, hogy kis idő múlva a csapat nevéből eltűnik a „B” betű, és marad a CsAK, nem valósult meg. Már a bajnokságot fúzió előtti nevén fejezte be a kék-fekete csapat.

A létszámemelést az FTC teljes mértékben kihasználta: megdöntötte a bajnokságok során valaha elért legtöbb adott gólcsúcsot, soha senki nem tudott egy bajnoki periódus alatt ennyi pontot szerezni. Az eredményességet nagy mértékben segítette elő, hogy 1911. február 12-re elkészült az Üllői úti pálya, a pályaavatón a rivális MTK-t győzték le 2:1-re. Tavasszal ismét veretlen maradt, és szokatlan fölénnyel, 8 ponttal az MTK előtt ért célba.
Váratlanul jól szerepelt a Törekvés SE, míg a negatív szenzációt az UTE kiesése jelentette.

Szövetségi díj – I. osztály

1. Ferencvárosi Torna Club II 18 32
2. Magyar Testgyakorlók Köre II 18 31
3. Törekvés Sport Egylet II 18 24
4. Budapesti Athletikai Klub II 18 23
5. Budapesti Torna Club II 18 17
6. "33" Football Clubja II 18 16
7. Nemzeti Sport Club II 18 13
8. Újpesti Torna Egylet II 18 10
9. Magyar Athletikai Club II 18 8
10. Terézvárosi Torna Club II 18 2

Forrás: Földessy János dr.:A magyar futball és az MLSz. 1897-1901-
1925.