sign up userpassword

Budapest, VIII. ker., MTK Stadion (lebontva)

  1. Historical photos / reconstructions... »
  2. photo: Budapest, VIII. ker., MTK Stadion (kb. 1929)
  3.  
segítség felhasználók által beadott adatok
  1. alias
    1. MOVE-pálya
    2. Hungária-úti Sporttelep
    3. Hungária középkörút
  2. related grounds
  3. tags
  4. address
  5. map, route
  6. capacity
    altogether: 40.000
    seats: ?
    stands: ?
  7. population
    Budapest, VIII. ker.: 85.173 (2012)
  8. home club
      dissolved / recently playing elsewhere
      1. Budapest Teherfuvar Munkás SE (1942 - ?)
      2. Magyarország (1913 - 1939)
      3. MTK Budapest FC (1912 - 1945)
      4. Szürketaxi FC (1939 - 1940)
    1. attendance record
    2. pitch size
    3. pitch type
      természetes füves
    4. score board
    5. floodlight
    6. running track
      cinder track
    7. year of surrender
      1912
    8. first match
      1912.03.31 MTK - Ferencváros 1:0
    9. related matches
    10. help
     

    More grounds in this district [ » Összes VIII. kerületi stadion  » Budapesti stadiontérkép ]

    1. Budapest, VIII. ker., Orczy park
    2. Budapest, VIII. ker., Salgótarjáni út
    3. Budapest, VIII. ker., Sport utcai Stadion, műfüves-pálya
    4. Budapest, VIII. ker., Sport utcai Stadion
    5. Budapest, VIII. ker., Hidegkuti Nándor Stadion
     

    új hozzászólás

    Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

    comments

    1. avatar: fgymat
      2014.03.28, 19:00 (szerk.: 2014.04.03, 15:32)
      A pálya egy 1944-es légi felvételen (a fehér nyíl jelöli), az akkori MOVE pálya:
      kép

      forrás:
      http://ncap.org.uk/frame/1-1-42-1-128

      A pálya egy 1943-as térképen, MOVE néven jelölve:
      kép
       
    2. avatar: Studiosus
      2012.09.28, 11:54
      Igen, nem egyertelmu. Szerintem a Beszkart palya nyugati oldalan nem volt annak idejen magas lelato, hanem csak valami fal/kerites. Mindenesetre alacsonyabb volt mint az MTK/MOVE palyanal. Mas kerdes, hogy "letaposhato" volt egy 21tonnas pancelos altal.

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1547

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1147

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1627

      Erdemes lenne tovabb erdeklodni...
       
    3. avatar: Mane
      2012.09.25, 23:00
      A Beszkárt pálya - ahogy a korabeli felvételeken is látszik - már a háború előtt is körbe volt véve lelátóval. A tribünök jórésze a 2000-es évek elejére tűnt el. Így nem gondolnám, hogy ott lehetséges lett volna a "kerítés letaposása" 1945-ben.
       
    4. avatar: Sanyi-Hungaria
      2012.09.22, 15:12
      Csak feltételezés nem lehet szó a Salgótarjáni úti MTK edzőpályáról van itt szó???
       
    5. avatar: Studiosus
      2012.09.22, 13:37
      még egy megjegyzés: az Ungváry féle könyvben, arról van szó, hogy az Asztalos S. utcáról (szoval a pályáktól nyugatról) magyar páncélosok behatoltak az MTK pályára, miután a keritést letaposták. Kérdés: Ez egyáltalán lehetséges, ha az MTK pálya alakzatát ("romai cirkusz"smiley vesszük figyelembe ? Nem valoszinübb, hogy az eset a melette lévö Bekszárt pályára vonatkozik, ahol tényleg kerités/egyzerü fal volt a helyszinen?
       
    6. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:32
       
    7. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:29
      ... minden érdekel a témáról. Valaki tudja esetleg, hogy mikor dátumszerint robbantották fel az un. "százlábú hidat" nem messze onnan?

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5930
       
    8. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:13
      Köszönöm a gyors válaszát. Ez azért érdekes, mert szerintem az Ungváry féle értelmezés téves és a MOVE pályára vonatkozó ütközet valóban inkább január 11-én történhetett (9-én a nap végére a román és szovjet csapatok elfoglalták a lóversenyteret és felzárkoztak az attól nyugatra huzodó vasutvonalra, tovább nem igen nyomultak elöre). Délebbre aznap (9-én) a szovjet csapatok elfoglaták a Népligetet. Szovjet sajtójelentés szerint, a szovjet csapatok 12-én foglalták el a "stadiont" (sic) meg egyébént a Kerepesi temetöt is.
       
    9. avatar: Mane
      2012.09.21, 19:47
      Ungváry Krisztián Budapest ostroma című könyve tájékoztat erről is. Az 1998-as 3. kiadásban a 125. oldalon ír erről. De korrigálom magam annyiban, hogy január 9-én történt, és nem 11-én.
       
    10. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 16:53
      Kérdés: Honnan tudjuk, hogy az ostrom alatt a harcok az MTK pályán pont 1945. január 11-én zajlottak. Van valami visszaemklékezo a témában? Ez igen érdekel.
       
    11. avatar: Mane
      2010.12.14, 20:52
      A fotó alapján nem sok különbség van a régi (1945-ös állapot) és a mostani stadion szerkezet között, vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a stadion a régi, csak 1945-47-ben egy alapos renováláson esett át. Bár lehet, hogy én értékelem rosszul a nagy lelátót, ami a képen van, s lehet, hogy azt éppen a fotó készültének idején építették. Tud erről valaki pontosabbat?
      Az bizonyos, hogy Budapest ostromakor, 1945. január 11-én a támadó szovjeteket a németek komoly tüzérségi és géppuskatűzzel verték vissza a MTK pályán. A stadion lelátói javarészt ekkor semmisültek meg.
       
    12. avatar: AMiUtunk
      2010.07.03, 15:21
      A Használati szerződés kivonata, számos érdekességgel és néhány olyan szerződési feltétellel, mely ma sem ártana a sport világában és azon kívül, Demszkigrád határain innen és túl...

      "Használati szerződés, amelyet egyfelől Budapest székesfőváros közönsége, másfelől a Magyar Testgyakorlók Köre a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1911. évi április hó 5-én hozott 610/1911. számú határozata alapján a következő feltételek mellett kötettek meg:"

      Áll a fejlécében annak a szerződésnek, mely során az MTK hozzájutott a mai pályájának is otthont adó területhez. Néhány pontját érdemes kiemelni.

      1. A használat tárgya.

      Az akkori Budapest X. kerületében, a Temető-dűlő egy részét jelölték ki a sportklub számára. (7297|a/a|2. hrsz., 8657 70/100 négyszögöl)

      2. A használat mibenléte.

      "Az előző 1. pontban körülírt területet a Magyar Testgyakorlók Köre a 118.313/906.-III.a. belügyminiszteri szám alatt jóváhagyott alapszabályának 2. §-ában meghatározott céljának megfelelően egyedül és kizáróan sporttelep és korcsolyapálya céljára használhatja."

      Szó esik a többi egyesületről is, számukra bíztató lehet ennek a pontnak az egyik kitétele, miszerint az MTK mérsékelt díj ellenében köteles átengedni a sporttelepét. A fővárosi tanuló ifjúság érdekeit szem előtt tartva a megépülő pályák heti egy délutánon díjmentesen a főváros rendelkezésére bocsátandók. A hivatkozott alapszabálybeli 2. §. későbbi módosítását a tanács csak ellenjegyzése esetén engedi megváltoztatni, megelőzve, hogy a sportkör máscélú rendeltetést szánjon a bérbe vett területnek.

      Láthatóan az akkori városvezetés is szeretett olcsón dicsfényben sütkérezni, két elsőrendű páholyt ezen szerződésen keresztül fenntartatott magának. Hadd lássa a kilátogató közönség a tribünön ücsörgő korifeusokat, ők azok akik tesznek is valamit a magyar sportéletért.

      3. A használati idő.

      Az 1911. május 1. és 1931. IV. 30. közötti 20 év időtartamára jutott az MTK a terület bérletéhez.

      5. A fölmondás esetére megállapított megtérítés.

      Ha a főváros mondaná fel a szerződést, akkor az MTK-t 200.000 Korona annyiad része illetné meg, ahány év hátra volt a használati időből. Az összeg egyébként az ún. első berendezés terhe, aminek fejében a klub elkészíti a szükséges felépítményeket. A szerződés szerint, az 1913-as átadás után épültekre, illetve azok ellenértékére a megváltás nem terjeszthető ki.

      6. A sporttelep berendezése és használatba vételének határideje.

      "Köteles a Magyar Testgyakorlók Köre az 1. pontban körülírt terület 1911. évi május hó 1-ső napjától számított 2 (kettő) év alatt, vagyis 1913. évi április hó 30-ik napjáig a mai modern körülményeknek és igényeknek megfelelően, legalább 200.000 K, szóval Kettőszázezer korona költséggel sporttelep céljára teljesen berendezni és ily célra használatba venni."

      Kérdéses mit érthetett a főváros a modern körülményeken, hiszen ebben az időben egyedül a Millenáris sporttelepe működött tartósan a városban, illetve a Ferencváros Üllői úti pályáját nagyjából a szerződéskötés idején adták át a közönségnek. Mindenesetre az elkészülő stadion a későbbiekben úgy látszik megfelelhetett az igényeknek, jó néhány válogatott mérkőzés helyszínéül szolgált, közmegelégedésre.

      9. Utak, csatorna, vízvezeték és világítási berendezések.

      Minden költséget az egyesületre hárítottak. A mai előkészített ipari parkok korában nehéz lehet elképzelni, hogy a szó szerinti mezőt a vásárló közművesíti.

      10. Fenntartás.

      A tisztaságot és a terület, illetve építmények karbantartását a szerződő felek az MTK-ra testálták. Tűzkár ellen a klub köteles volt biztosítást kötni és annak díjait rendszeresen fizetni. Egy apró érdekesség, hogy a biztosítási kötvény kedvezményezettjéül a főváros volt megjelölve.

      11. Albérlet, a használat átruházása.

      Mindennemű ügyeskedés a használati joggal megtiltatott. Valami furcsa okból ebbe a pontba lett kimondva, hogy alkoholt a területen sem az MTK, sem más nem mérhet a főváros külön engedélye nélkül.

      12. Kitűzés, közterhek.

      A jövőbeni költségek az egyesületet terhelik, továbba köteles a jelenlegi mezőgazdasági bérlőket is kártalanítani, azok kiköltözésének ellentételezésére.

      15. A székesfőváros tulajdonjoga.

      Az első berendezés és az utána épült ingatlanok azonnal és ingyen a főváros tulajdonává válnak, az MTK-t a szerződés időtartamára csak a használata illeti meg.

      17. Használati díj.

      "A főváros földesúri jogának elismeréséül" minden év január 2-án "egy darab 20 koronás aranynak megfelelő értéket folyó pénznemben beszolgáltatni" tartozik a bérlő. A jelképes összeg ellenére a helyhatóság előrelátón felkészült arra az esetre is, ha az ország fizetőeszközének neve, illetve értéke a bérleti idő alatt megváltozna.

      18. A sporttelep bevételének és kiadásainak elszámolása.

      Az egyesületnek az egyesületi kasszától független, a főváros által bármikor ellenőrizhető könyvelést kell vezetnie.

      19. A sporttelep jövedelmének hováfordítása.

      Azért az életszerűség sem állt messze a kor szerződő feleitől, pontosan tisztában volt vele mindenki, hogy egy igen költséges beruházás első lépése ez a dokumentum. Az egyesület valószínűleg nagyrészt hitelből finanszírozza a vállalkozást, a kamatok törlesztése pedig komoly jövőbeli terhet jelent majd a költségvetése számára. A város így engedélyezte, hogy a sporttelep működtetéséből származó bevételek és kiadások között képződő esetleges nyereséget a felvett hitelek törlesztésre fordíthassa. Ha további többletet sikerül elérnie, akkor az mindenképp egyesületi célokra kell felhasználódjon.

      21. A szerződés megszüntetése.

      Ha az MTK bármely (meghatározott) pontot megszegné, akkor a főváros vagy semmisnek tekinti a szerződést, és saját maga használatba veszi a sporttelepet, vagy dönthet úgy, hogy meghagyja az egyesület bérleti jogát, de legfeljebb 1000 korona határig megbírságolja. Továbbá fenntartja magának azt a jogot, hogy ilyen bírságból tetszőleges számút kiszabjon a vétkező egyesületre.

      A tanács 1911. szeptember 2-n hagyja jóvá a szerződést, melyet a főváros részéről dr. Vaszilievits János alpolgármáster, míg az MTK részéről Brüll Alfréd elnök látott el szignójával.

      Forrás: http://angolrugosdi.blogter.hu/87769/a_hungaria_koruti_palya
       
    13. avatar: magyarfutball.hu
      2010.01.04, 01:05 (szerk.: 2010.05.07, 20:30)
      Használati szerződés, amelyet egyfelől Budapest székesfőváros közönsége, másfelől a Magyar Testgyakorlók Köre a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1911. évi április hó 5-én hozott 610/1911. számú határozata alapján a következő feltételek mellett kötettek meg:

      http://angolrugosdi.blogter.hu/87769/a_hungaria_koruti_palya
       
    14. avatar: NNS
      NNS
      2009.11.05, 12:02 (szerk.: 2009.11.05, 12:03)
      Hungária – Ferencváros labdarúgó-mérkőzés 1936
      mvh.nava.hu/watch.php?id=2071

      HUNGÁRIA – FERENCVÁROS 3:0. AZ MTK PÁLYÁN MEGTARTOTT DERBY MÉRKŐZÉSEN A HUNGÁRIA DIADALMASKODOTT AZ EDDIG VERETLENÜL VEZETŐ FERENCVÁROS FELETT.
       
    15. avatar: magyarfutball.hu
      2009.07.13, 19:49
      Ami nem sikerult a sportminiszternek par eve azt a Hungaria mar 1926-ban megtette. 1926 oktobereben felszereltek az uj belepteto rendszert a kozonseg csak azon keresztul juthatott be a stadionba.


      ezt én is olvastam smiley
      A következő hazai meccsen (talán Hungária - FTC?) pontos nézőszámot hozott le a Nemzeti Sport a beléptetőrendszer alapján smiley


      forrás:
      http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=480&na_step=30&t=9065992&na_order=
       
    16. avatar: magyarfutball.hu