sign up userpassword

Budapest, VIII. ker., MTK Stadion (lebontva)

  1. Historical photos / reconstructions... »
  2. photo: Budapest, VIII. ker., MTK Stadion (kb. 1929)
  3.  
segítség felhasználók által beadott adatok
  1. alias
    1. MOVE-pálya
    2. Hungária-úti Sporttelep
    3. Hungária középkörút
  2. related grounds
  3. tags
  4. address
  5. map, route
  6. capacity
    altogether: 40.000
    seats: ?
    stands: ?
  7. population
    Budapest, VIII. ker.: 85.173 (2012)
  8. home club
      dissolved / recently playing elsewhere
      1. Budapest Teherfuvar Munkás SE (1942 - ?)
      2. Magyarország (1913 - 1939)
      3. MTK Budapest FC (1912 - 1945)
      4. Szürketaxi FC (1939 - 1940)
    1. attendance record
    2. pitch size
    3. pitch type
      természetes füves
    4. score board
    5. floodlight
    6. running track
      cinder track
    7. year of surrender
      1912
    8. first match
      1912.03.31 MTK - Ferencváros 1:0
    9. related matches
    10. help
     

    More grounds in this district [ » Összes VIII. kerületi stadion  » Budapesti stadiontérkép ]

    1. Budapest, VIII. ker., Hidegkuti Nándor Stadion
    2. Budapest, VIII. ker., Sport utcai Stadion, műfüves-pálya
    3. Budapest, VIII. ker., Salgótarjáni út, Földes Edzőpálya
    4. Budapest, VIII. ker., Orczy park
    5. Budapest, VIII. ker., Salgótarjáni út
     

    új hozzászólás

    Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

    comments

    1. avatar: fgymat
      2014.03.28, 19:00 (szerk.: 2014.04.03, 15:32)
      A pálya egy 1944-es légi felvételen (a fehér nyíl jelöli), az akkori MOVE pálya:
      kép

      forrás:
      http://ncap.org.uk/frame/1-1-42-1-128

      A pálya egy 1943-as térképen, MOVE néven jelölve:
      kép
       
    2. avatar: Studiosus
      2012.09.28, 11:54
      Igen, nem egyertelmu. Szerintem a Beszkart palya nyugati oldalan nem volt annak idejen magas lelato, hanem csak valami fal/kerites. Mindenesetre alacsonyabb volt mint az MTK/MOVE palyanal. Mas kerdes, hogy "letaposhato" volt egy 21tonnas pancelos altal.

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1547

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1147

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1627

      Erdemes lenne tovabb erdeklodni...
       
    3. avatar: Mane
      2012.09.25, 23:00
      A Beszkárt pálya - ahogy a korabeli felvételeken is látszik - már a háború előtt is körbe volt véve lelátóval. A tribünök jórésze a 2000-es évek elejére tűnt el. Így nem gondolnám, hogy ott lehetséges lett volna a "kerítés letaposása" 1945-ben.
       
    4. avatar: Sanyi-Hungaria
      2012.09.22, 15:12
      Csak feltételezés nem lehet szó a Salgótarjáni úti MTK edzőpályáról van itt szó???
       
    5. avatar: Studiosus
      2012.09.22, 13:37
      még egy megjegyzés: az Ungváry féle könyvben, arról van szó, hogy az Asztalos S. utcáról (szoval a pályáktól nyugatról) magyar páncélosok behatoltak az MTK pályára, miután a keritést letaposták. Kérdés: Ez egyáltalán lehetséges, ha az MTK pálya alakzatát ("romai cirkusz"smiley vesszük figyelembe ? Nem valoszinübb, hogy az eset a melette lévö Bekszárt pályára vonatkozik, ahol tényleg kerités/egyzerü fal volt a helyszinen?
       
    6. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:32
       
    7. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:29
      ... minden érdekel a témáról. Valaki tudja esetleg, hogy mikor dátumszerint robbantották fel az un. "százlábú hidat" nem messze onnan?

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5930
       
    8. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:13
      Köszönöm a gyors válaszát. Ez azért érdekes, mert szerintem az Ungváry féle értelmezés téves és a MOVE pályára vonatkozó ütközet valóban inkább január 11-én történhetett (9-én a nap végére a román és szovjet csapatok elfoglalták a lóversenyteret és felzárkoztak az attól nyugatra huzodó vasutvonalra, tovább nem igen nyomultak elöre). Délebbre aznap (9-én) a szovjet csapatok elfoglaták a Népligetet. Szovjet sajtójelentés szerint, a szovjet csapatok 12-én foglalták el a "stadiont" (sic) meg egyébént a Kerepesi temetöt is.
       
    9. avatar: Mane
      2012.09.21, 19:47
      Ungváry Krisztián Budapest ostroma című könyve tájékoztat erről is. Az 1998-as 3. kiadásban a 125. oldalon ír erről. De korrigálom magam annyiban, hogy január 9-én történt, és nem 11-én.
       
    10. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 16:53
      Kérdés: Honnan tudjuk, hogy az ostrom alatt a harcok az MTK pályán pont 1945. január 11-én zajlottak. Van valami visszaemklékezo a témában? Ez igen érdekel.
       
    11. avatar: Mane
      2010.12.14, 20:52
      A fotó alapján nem sok különbség van a régi (1945-ös állapot) és a mostani stadion szerkezet között, vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a stadion a régi, csak 1945-47-ben egy alapos renováláson esett át. Bár lehet, hogy én értékelem rosszul a nagy lelátót, ami a képen van, s lehet, hogy azt éppen a fotó készültének idején építették. Tud erről valaki pontosabbat?
      Az bizonyos, hogy Budapest ostromakor, 1945. január 11-én a támadó szovjeteket a németek komoly tüzérségi és géppuskatűzzel verték vissza a MTK pályán. A stadion lelátói javarészt ekkor semmisültek meg.
       
    12. avatar: AMiUtunk
      2010.07.03, 15:21
      A Használati szerződés kivonata, számos érdekességgel és néhány olyan szerződési feltétellel, mely ma sem ártana a sport világában és azon kívül, Demszkigrád határain innen és túl...

      "Használati szerződés, amelyet egyfelől Budapest székesfőváros közönsége, másfelől a Magyar Testgyakorlók Köre a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1911. évi április hó 5-én hozott 610/1911. számú határozata alapján a következő feltételek mellett kötettek meg:"

      Áll a fejlécében annak a szerződésnek, mely során az MTK hozzájutott a mai pályájának is otthont adó területhez. Néhány pontját érdemes kiemelni.

      1. A használat tárgya.

      Az akkori Budapest X. kerületében, a Temető-dűlő egy részét jelölték ki a sportklub számára. (7297|a/a|2. hrsz., 8657 70/100 négyszögöl)

      2. A használat mibenléte.

      "Az előző 1. pontban körülírt területet a Magyar Testgyakorlók Köre a 118.313/906.-III.a. belügyminiszteri szám alatt jóváhagyott alapszabályának 2. §-ában meghatározott céljának megfelelően egyedül és kizáróan sporttelep és korcsolyapálya céljára használhatja."

      Szó esik a többi egyesületről is, számukra bíztató lehet ennek a pontnak az egyik kitétele, miszerint az MTK mérsékelt díj ellenében köteles átengedni a sporttelepét. A fővárosi tanuló ifjúság érdekeit szem előtt tartva a megépülő pályák heti egy délutánon díjmentesen a főváros rendelkezésére bocsátandók. A hivatkozott alapszabálybeli 2. §. későbbi módosítását a tanács csak ellenjegyzése esetén engedi megváltoztatni, megelőzve, hogy a sportkör máscélú rendeltetést szánjon a bérbe vett területnek.

      Láthatóan az akkori városvezetés is szeretett olcsón dicsfényben sütkérezni, két elsőrendű páholyt ezen szerződésen keresztül fenntartatott magának. Hadd lássa a kilátogató közönség a tribünön ücsörgő korifeusokat, ők azok akik tesznek is valamit a magyar sportéletért.

      3. A használati idő.

      Az 1911. május 1. és 1931. IV. 30. közötti 20 év időtartamára jutott az MTK a terület bérletéhez.

      5. A fölmondás esetére megállapított megtérítés.

      Ha a főváros mondaná fel a szerződést, akkor az MTK-t 200.000 Korona annyiad része illetné meg, ahány év hátra volt a használati időből. Az összeg egyébként az ún. első berendezés terhe, aminek fejében a klub elkészíti a szükséges felépítményeket. A szerződés szerint, az 1913-as átadás után épültekre, illetve azok ellenértékére a megváltás nem terjeszthető ki.

      6. A sporttelep berendezése és használatba vételének határideje.

      "Köteles a Magyar Testgyakorlók Köre az 1. pontban körülírt terület 1911. évi május hó 1-ső napjától számított 2 (kettő) év alatt, vagyis 1913. évi április hó 30-ik napjáig a mai modern körülményeknek és igényeknek megfelelően, legalább 200.000 K, szóval Kettőszázezer korona költséggel sporttelep céljára teljesen berendezni és ily célra használatba venni."

      Kérdéses mit érthetett a főváros a modern körülményeken, hiszen ebben az időben egyedül a Millenáris sporttelepe működött tartósan a városban, illetve a Ferencváros Üllői úti pályáját nagyjából a szerződéskötés idején adták át a közönségnek. Mindenesetre az elkészülő stadion a későbbiekben úgy látszik megfelelhetett az igényeknek, jó néhány válogatott mérkőzés helyszínéül szolgált, közmegelégedésre.

      9. Utak, csatorna, vízvezeték és világítási berendezések.

      Minden költséget az egyesületre hárítottak. A mai előkészített ipari parkok korában nehéz lehet elképzelni, hogy a szó szerinti mezőt a vásárló közművesíti.

      10. Fenntartás.

      A tisztaságot és a terület, illetve építmények karbantartását a szerződő felek az MTK-ra testálták. Tűzkár ellen a klub köteles volt biztosítást kötni és annak díjait rendszeresen fizetni. Egy apró érdekesség, hogy a biztosítási kötvény kedvezményezettjéül a főváros volt megjelölve.

      11. Albérlet, a használat átruházása.

      Mindennemű ügyeskedés a használati joggal megtiltatott. Valami furcsa okból ebbe a pontba lett kimondva, hogy alkoholt a területen sem az MTK, sem más nem mérhet a főváros külön engedélye nélkül.

      12. Kitűzés, közterhek.

      A jövőbeni költségek az egyesületet terhelik, továbba köteles a jelenlegi mezőgazdasági bérlőket is kártalanítani, azok kiköltözésének ellentételezésére.

      15. A székesfőváros tulajdonjoga.

      Az első berendezés és az utána épült ingatlanok azonnal és ingyen a főváros tulajdonává válnak, az MTK-t a szerződés időtartamára csak a használata illeti meg.

      17. Használati díj.

      "A főváros földesúri jogának elismeréséül" minden év január 2-án "egy darab 20 koronás aranynak megfelelő értéket folyó pénznemben beszolgáltatni" tartozik a bérlő. A jelképes összeg ellenére a helyhatóság előrelátón felkészült arra az esetre is, ha az ország fizetőeszközének neve, illetve értéke a bérleti idő alatt megváltozna.

      18. A sporttelep bevételének és kiadásainak elszámolása.

      Az egyesületnek az egyesületi kasszától független, a főváros által bármikor ellenőrizhető könyvelést kell vezetnie.

      19. A sporttelep jövedelmének hováfordítása.

      Azért az életszerűség sem állt messze a kor szerződő feleitől, pontosan tisztában volt vele mindenki, hogy egy igen költséges beruházás első lépése ez a dokumentum. Az egyesület valószínűleg nagyrészt hitelből finanszírozza a vállalkozást, a kamatok törlesztése pedig komoly jövőbeli terhet jelent majd a költségvetése számára. A város így engedélyezte, hogy a sporttelep működtetéséből származó bevételek és kiadások között képződő esetleges nyereséget a felvett hitelek törlesztésre fordíthassa. Ha további többletet sikerül elérnie, akkor az mindenképp egyesületi célokra kell felhasználódjon.

      21. A szerződés megszüntetése.

      Ha az MTK bármely (meghatározott) pontot megszegné, akkor a főváros vagy semmisnek tekinti a szerződést, és saját maga használatba veszi a sporttelepet, vagy dönthet úgy, hogy meghagyja az egyesület bérleti jogát, de legfeljebb 1000 korona határig megbírságolja. Továbbá fenntartja magának azt a jogot, hogy ilyen bírságból tetszőleges számút kiszabjon a vétkező egyesületre.

      A tanács 1911. szeptember 2-n hagyja jóvá a szerződést, melyet a főváros részéről dr. Vaszilievits János alpolgármáster, míg az MTK részéről Brüll Alfréd elnök látott el szignójával.

      Forrás: http://angolrugosdi.blogter.hu/87769/a_hungaria_koruti_palya
       
    13. avatar: magyarfutball.hu
      2010.01.04, 01:05 (szerk.: 2010.05.07, 20:30)
      Használati szerződés, amelyet egyfelől Budapest székesfőváros közönsége, másfelől a Magyar Testgyakorlók Köre a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1911. évi április hó 5-én hozott 610/1911. számú határozata alapján a következő feltételek mellett kötettek meg:

      http://angolrugosdi.blogter.hu/87769/a_hungaria_koruti_palya
       
    14. avatar: NNS
      NNS
      2009.11.05, 12:02 (szerk.: 2009.11.05, 12:03)
      Hungária – Ferencváros labdarúgó-mérkőzés 1936
      mvh.nava.hu/watch.php?id=2071

      HUNGÁRIA – FERENCVÁROS 3:0. AZ MTK PÁLYÁN MEGTARTOTT DERBY MÉRKŐZÉSEN A HUNGÁRIA DIADALMASKODOTT AZ EDDIG VERETLENÜL VEZETŐ FERENCVÁROS FELETT.
       
    15. avatar: magyarfutball.hu
      2009.07.13, 19:49
      Ami nem sikerult a sportminiszternek par eve azt a Hungaria mar 1926-ban megtette. 1926 oktobereben felszereltek az uj belepteto rendszert a kozonseg csak azon keresztul juthatott be a stadionba.


      ezt én is olvastam smiley
      A következő hazai meccsen (talán Hungária - FTC?) pontos nézőszámot hozott le a Nemzeti Sport a beléptetőrendszer alapján smiley


      forrás:
      http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=480&na_step=30&t=9065992&na_order=
       
    16. avatar: magyarfutball.hu