Budapest, VIII. ker., MTK Stadion (lebontva)
-
alias
- MOVE-pálya
- Hungária-úti Sporttelep
- related grounds
- address
- map, route
- capacity
-
population
Budapest, VIII. ker.: 85.173 (2012)
-
home club
- -
dissolved / recently playing elsewhere- Budapest Teherfuvar Munkás SE (1942 - ?)
- Magyarország (1913 - 1939)
- MTK Budapest FC (1912 - 1945)
- Szürketaxi FC (1939 - 1940)
- attendance record
- pitch size
- pitch type
természetes füves
- score board
- floodlight
- running track
salakos
- year of surrender
1912
- first match
1912.03.31 MTK - Ferencváros 1:0
-
related matches
- 1944.06.25 Ferencváros FC - Kolozsvári AC
- 1943.06.27 Ferencváros FC - Salgótarjáni BTC
- 1942.06.29 Ferencváros FC - Diósgyőri MÁVAG SC
- 1941.03.06 Magyarország - MTK
- 1940.06.16 Hungária FC - Rapid Bucureşti
- ...összes mérkőzés
- help
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1547
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1147
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1627
Erdemes lenne tovabb erdeklodni...
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=6133
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5930
Az bizonyos, hogy Budapest ostromakor, 1945. január 11-én a támadó szovjeteket a németek komoly tüzérségi és géppuskatűzzel verték vissza a MTK pályán. A stadion lelátói javarészt ekkor semmisültek meg.
Áll a fejlécében annak a szerződésnek, mely során az MTK hozzájutott a mai pályájának is otthont adó területhez. Néhány pontját érdemes kiemelni.
1. A használat tárgya.
Az akkori Budapest X. kerületében, a Temető-dűlő egy részét jelölték ki a sportklub számára. (7297|a/a|2. hrsz., 8657 70/100 négyszögöl)
2. A használat mibenléte.
"Az előző 1. pontban körülírt területet a Magyar Testgyakorlók Köre a 118.313/906.-III.a. belügyminiszteri szám alatt jóváhagyott alapszabályának 2. §-ában meghatározott céljának megfelelően egyedül és kizáróan sporttelep és korcsolyapálya céljára használhatja."
Szó esik a többi egyesületről is, számukra bíztató lehet ennek a pontnak az egyik kitétele, miszerint az MTK mérsékelt díj ellenében köteles átengedni a sporttelepét. A fővárosi tanuló ifjúság érdekeit szem előtt tartva a megépülő pályák heti egy délutánon díjmentesen a főváros rendelkezésére bocsátandók. A hivatkozott alapszabálybeli 2. §. későbbi módosítását a tanács csak ellenjegyzése esetén engedi megváltoztatni, megelőzve, hogy a sportkör máscélú rendeltetést szánjon a bérbe vett területnek.
Láthatóan az akkori városvezetés is szeretett olcsón dicsfényben sütkérezni, két elsőrendű páholyt ezen szerződésen keresztül fenntartatott magának. Hadd lássa a kilátogató közönség a tribünön ücsörgő korifeusokat, ők azok akik tesznek is valamit a magyar sportéletért.
3. A használati idő.
Az 1911. május 1. és 1931. IV. 30. közötti 20 év időtartamára jutott az MTK a terület bérletéhez.
5. A fölmondás esetére megállapított megtérítés.
Ha a főváros mondaná fel a szerződést, akkor az MTK-t 200.000 Korona annyiad része illetné meg, ahány év hátra volt a használati időből. Az összeg egyébként az ún. első berendezés terhe, aminek fejében a klub elkészíti a szükséges felépítményeket. A szerződés szerint, az 1913-as átadás után épültekre, illetve azok ellenértékére a megváltás nem terjeszthető ki.
6. A sporttelep berendezése és használatba vételének határideje.
"Köteles a Magyar Testgyakorlók Köre az 1. pontban körülírt terület 1911. évi május hó 1-ső napjától számított 2 (kettő) év alatt, vagyis 1913. évi április hó 30-ik napjáig a mai modern körülményeknek és igényeknek megfelelően, legalább 200.000 K, szóval Kettőszázezer korona költséggel sporttelep céljára teljesen berendezni és ily célra használatba venni."
Kérdéses mit érthetett a főváros a modern körülményeken, hiszen ebben az időben egyedül a Millenáris sporttelepe működött tartósan a városban, illetve a Ferencváros Üllői úti pályáját nagyjából a szerződéskötés idején adták át a közönségnek. Mindenesetre az elkészülő stadion a későbbiekben úgy látszik megfelelhetett az igényeknek, jó néhány válogatott mérkőzés helyszínéül szolgált, közmegelégedésre.
9. Utak, csatorna, vízvezeték és világítási berendezések.
Minden költséget az egyesületre hárítottak. A mai előkészített ipari parkok korában nehéz lehet elképzelni, hogy a szó szerinti mezőt a vásárló közművesíti.
10. Fenntartás.
A tisztaságot és a terület, illetve építmények karbantartását a szerződő felek az MTK-ra testálták. Tűzkár ellen a klub köteles volt biztosítást kötni és annak díjait rendszeresen fizetni. Egy apró érdekesség, hogy a biztosítási kötvény kedvezményezettjéül a főváros volt megjelölve.
11. Albérlet, a használat átruházása.
Mindennemű ügyeskedés a használati joggal megtiltatott. Valami furcsa okból ebbe a pontba lett kimondva, hogy alkoholt a területen sem az MTK, sem más nem mérhet a főváros külön engedélye nélkül.
12. Kitűzés, közterhek.
A jövőbeni költségek az egyesületet terhelik, továbba köteles a jelenlegi mezőgazdasági bérlőket is kártalanítani, azok kiköltözésének ellentételezésére.
15. A székesfőváros tulajdonjoga.
Az első berendezés és az utána épült ingatlanok azonnal és ingyen a főváros tulajdonává válnak, az MTK-t a szerződés időtartamára csak a használata illeti meg.
17. Használati díj.
"A főváros földesúri jogának elismeréséül" minden év január 2-án "egy darab 20 koronás aranynak megfelelő értéket folyó pénznemben beszolgáltatni" tartozik a bérlő. A jelképes összeg ellenére a helyhatóság előrelátón felkészült arra az esetre is, ha az ország fizetőeszközének neve, illetve értéke a bérleti idő alatt megváltozna.
18. A sporttelep bevételének és kiadásainak elszámolása.
Az egyesületnek az egyesületi kasszától független, a főváros által bármikor ellenőrizhető könyvelést kell vezetnie.
19. A sporttelep jövedelmének hováfordítása.
Azért az életszerűség sem állt messze a kor szerződő feleitől, pontosan tisztában volt vele mindenki, hogy egy igen költséges beruházás első lépése ez a dokumentum. Az egyesület valószínűleg nagyrészt hitelből finanszírozza a vállalkozást, a kamatok törlesztése pedig komoly jövőbeli terhet jelent majd a költségvetése számára. A város így engedélyezte, hogy a sporttelep működtetéséből származó bevételek és kiadások között képződő esetleges nyereséget a felvett hitelek törlesztésre fordíthassa. Ha további többletet sikerül elérnie, akkor az mindenképp egyesületi célokra kell felhasználódjon.
21. A szerződés megszüntetése.
Ha az MTK bármely (meghatározott) pontot megszegné, akkor a főváros vagy semmisnek tekinti a szerződést, és saját maga használatba veszi a sporttelepet, vagy dönthet úgy, hogy meghagyja az egyesület bérleti jogát, de legfeljebb 1000 korona határig megbírságolja. Továbbá fenntartja magának azt a jogot, hogy ilyen bírságból tetszőleges számút kiszabjon a vétkező egyesületre.
A tanács 1911. szeptember 2-n hagyja jóvá a szerződést, melyet a főváros részéről dr. Vaszilievits János alpolgármáster, míg az MTK részéről Brüll Alfréd elnök látott el szignójával.
Forrás: http://angolrugosdi.blogter.hu/87769/a_hungaria_koruti_palya
http://angolrugosdi.blogter.hu/87769/a_hungaria_koruti_palya
mvh.nava.hu/watch.php?id=2071
A következő hazai meccsen (talán Hungária - FTC?) pontos nézőszámot hozott le a Nemzeti Sport a beléptetőrendszer alapján
forrás:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=480&na_step=30&t=9065992&na_order=
forrás:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=60&na_step=30&t=9065992&na_order=