† Kann Ferenc (? 1892 - 1983.02.19)
Csapat választása
NB I (játékvezetőként)
16mérkőzés, lapok mérkőzésenként: 0,06
# | dátum | mérkőzés | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
16 | 1932.10.15. | Budai 11 FC - Attila FC | 3 : 2 | ||||||
15 | 1931.03.29. | Ferencvárosi FC - Nemzeti SC | 2 : 2 | ||||||
14 | 1930.04.06. | Bocskay FC - Újpest FC | 2 : 6 | ||||||
13 | 1929.11.17. | Nemzeti SC - Somogy FC | 1 : 0 | 1 | |||||
12 | 1929.10.27. | Bástya FC - Pécs-Baranya FC | 5 : 1 | ||||||
11 | 1929.09.15. | Hungária FC - Pécs-Baranya FC | 1 : 1 | ||||||
10 | 1929.09.01. | Somogy FC - III. Kerület FC | 2 : 2 | ||||||
9 | 1929.04.28. | Somogy FC - Bástya FC | 0 : 1 | ||||||
8 | 1927.10.16. | Budai 33 - Nemzeti SC | 1 : 0 | ||||||
7 | 1927.05.01. | Kispest FC - Budai 33 | 1 : 1 | ||||||
6 | 1926.09.05. | Budai 33 - Hungária FC | 1 : 4 | ||||||
5 | 1926.03.14. | Erzsébetfalvai TC - Kispesti AC | 2 : 2 | ||||||
4 | 1925.10.25. | III. Kerület - Erzsébetfalvai TC | 4 : 3 | ||||||
3 | 1925.05.09. | Törekvés - Budapesti TC | 2 : 2 | ||||||
2 | 1925.04.26. | Nemzeti SC - Zuglói VII. Ker. AC | 3 : 0 | ||||||
1 | 1923.11.04. | UTE - Törekvés | 1 : 1 |
NB II (játékvezetőként)
1mérkőzés
# | dátum | mérkőzés | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 1930.10.12. | VAC FC - Somogy FC | 1 : 4 |
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Labdarúgás, 1970. január
Szóljon e néhány sor a múlt időben „futott” élenjáró „hármas” egyik tagjáról, akit a jelenleg magunkénak tudhatunk: Kann Fr. Ferencről. Az első világháború befejezésekor, az Osztrák—Magyar Monarchia likvidálása után 1918-ban, mint a Műegyetemi Atlétikai és Futball Club (MAFC) tagja elsőfokú futballbiró képesítést szerez. A legerősebb szálak a labdarúgáshoz, a játékvezetéshez kötik. .Azonban egyéb sportágakban is jeleskedik. Történelmi események sűrűsödnek évtizedeinek sokasága alatt. Tanácsköztársaság megszületése, majd leverése. Horthy uralom, fasizmus, miniszteri biztos csendőrdiktatúrája, népirtás sötét esztendei után a felszabadulás. A kalendárium csak a napokat mutatja, rubrikáiba a történelem irta be e kor jellemzőit. Az idők borzalmában mindig akadtak egyéniségek, akik a földre taposott zászlót, ha rejtve is, magasra emelték. Vártak, bíztak és tettek is érte valamit. Nagy közösségünk egyik részének, a Középmagyar alosztálynak az elnöke volt. 1928-ban már eléri a legmagasabb minősítést, a harmadfokút. Nagyjában még a labdarúgás kezdeti szakaszában vagyunk. Az első világháború előtti időben igen korlátozott volt a lehetőség játékvezetők toborzására. Több volt a taszító, mint vonzó ereje. De a játszani akarás vágya a rongylabdás grun- dokat is benépesítette. Igény jelentkezett. Kann Ferenc agitál, toboroz, szervez, ta
31
nit. nevel, népes tábort gyűjt maga köre, meggyőző érvekkel küzd, harcol, kér, követel — követik. Jelszava: önmagáért semmit, a közösségért mindent. Éltető eleme ez, mely elválaszthatatlanul, mint az árnyék követi. Az élvonalban tartják számon, bár nem igényli. Nem becsvágyó, kegyet kereső. Évtizedes működése alatt vétó listán — mint mérkőzés vezetésére nem kívánatos — nevét hiába keresnénk. Megérteti magát és megérteti embertársait, saját hátrányára is. Jóhiszemű kritikus, hangja csendes, lágy, de tértölelő messzehangzó. A közösség célja egyben az ő célja is, Szívében Övéi emléke mellett csak a sportnak van helye.
Az amszterdami olimpiára az MLSZ a JB által kiküldetésre egyformán érdemesnek és méltónak Boron- kai Gábor, Biró Sándor, Klug Frigyes mellett Kann Ferencet javasolta. 1924-ben a párizsi olimpián a magyar vízipóló csapat benevezett játékosa. A következő esztendőben a Sporthlrlap rendkívüli száma a vízipóló játékszabályokat ismerteti Kann Ferenc tollából.
A szárítóban is próbálkozott, azonban a kötelek között is futball bíró volt. Alkalmazta a mindaddig kevéssé ismert ún. előnyszabályt — nem várta meg, amíg kiszámolják —, lelépett.
Az atlétika területén is otthon volt. Diszkoszvetésben, valamint gátfutásban Dunántúl, birkózásban pedig Észak—Magyarország bajnokságát mondhatja magáénak. A labdarúgásban
csapatában, amelyhez mind máig hű maradi, a kapus posztját töltötte be mindaddig, amíg egy „okos" azt mondta, hogy egy ilyen erős, masszív ember ne élősködjön a lécek között. A csatársorba parancsolta. Egyszer azonban emberére akadt, aki úgy ütközött, mint a szorítóban az ökölvívó. Ebből kevés is sok volt részére. Visszatért a kapuhoz. Játékvezetésének némi atléta Jelleget adott, hogy a mérkőzéseket szögestalpú, magasszárú cipőben vezette.
Tizenöt esztendeig, mint a TF-en minősítést szerzett edző működött sikerrel.
A leírtak régen történtek, ez a kedves kis esemény se maradjon ki. Athén három játékvezető megnevezését és közlését kérte a bajnokságot eldöntő mérkőzés levezetésére. (Abban az időben ez volt a szokás.) E háromból egyet kívánt kiválasztani, akinek kiküldetését kérte a JB-től. A JB válasza: Ajánljuk Boronkai Kann Klug. Athén válasza: „Nem egyel, hanem hármat kértünk, pótlást várunk”. A félreértés abból eredt, hogy Boronkaira értették Kann=* magyarul tud, képes, Klug= okos, értelmes.
Egyesületi hűségének egyik mutatója. Színhely: Bertalan utcai MAFC pálya. Csapata kivonul a küzdőtérre. A sor végén ballag mentőládával a kezében Kann Ferenc. Leteszi a középzászló rúdjának földbe szúrt tövébe és a mérkőzés befejezése után ott is hagyja. És az is jellemző, hogy a rákövetkező meccsen a mentőláda még mindig azon a helyen volt, ahova letette.
Ma
Nem mindenkit ajándékoz meg a sors azzal, hogy a nyolc és kilencedik évtizedek közötti életszakaszban ifjan, lelkesen, jó egészségben a közösség Javára, de a saját örömére és megelégedésére tevékenykedhessen. Ezen jellemzőket kívánjuk az elkövetkezendő esztendőkre is.
Dr. Ábrái Zsigmond
Labdarúgás
1977. december