magyarfutball.hu

Svájc - Magyarország 0 : 1

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése
hivatalos, barátságos válogatott mérkőzés
504. hivatalos válogatott mérkőzés
helyszín : Lausanne, Stade Olympique de la Pontaise
játékvezető : Konrath Georges (Franciaország)
nézőszámok:
  1. football.ch: 10.000
  2. nso.hu: 10.000

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: oldtimer
    2022.11.02, 02:14
    Sógorom, Köszáli Pál és barátunk Gercsényi Miki társaságában.
    Fazekas amolyan Sivori féle gólt rúgott.
    Helyböl, kb. a 16-os vonalról, középröl. Megkapta a labdát háttal a kapunak, hirtelen megfordulva, csak lábát lendítve lött, de azt jó erösen, jól helyezve, védhetetlenül.
     
  2. avatar: Longinus
    2020.09.24, 07:39
    képAz egyik svájci próbál elmenni a fehér mezes magyar hátvéd (Kántor vagy Török) mellett. Kép: gettyimages.com
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
    2011.05.26, 09:26
    kép
    A képen Kerekes Attila középhátvéd,aki ezen a mérkőzésen mutatkozott
    be a magyar "A" válogatottban.

    forrás:
    "Labdarúgás" című magazin
    R.Baggio 1995
     
  4. avatar: magyarfutball.hu
    2011.02.21, 15:29
    A Vidi a hetvenes években szinte mindig a bajnokság első harmadában végzett! De, annak, hogy milyen jó futballisták játszottak a Sóstón, még ennél is ékesebb bizonyítéka az 1976. április 30-i, lausanne-i mérkőzés, amelyen Baróti Lajos szövetségi kapitány öt ászunkat szerepeltette a kezdőcsapatban!
    A hetvenes években a magyar labdarúgó-válogatott háromszor is legyőzte 1-0-ra Svájcot. A helvétek aligha foglalták imába Fazekas László nevét, mert mindháromszor "Kapa" lőtte az egyetlen gólt. A hetvenhatos meccs azonban számunkra nem is annyira az idegenbeli siker, inkább a Vidi-kontingens miatt fontos.
    Hogy milyen volt a magyar válogatott 1976-ban? Könnyű volt-e bekerülni Baróti Lajos kiválasztottai közé? Nos, az akkor még a meccsei többségén sötétpiros, ha úgy tetszik, meggypiros mezben játszó nemzeti csapat 1976-ban tíz mérkőzést játszott. A sorozatba olyan meccsek estek, mint március 27-én Argentína legyőzése a Népstadionban (a 2-0-ra megnyert mérkőzés megér egy plusz mondatot: ezen a találkozón volt először válogatott Csongrádi Feri - szép emlék, hogy Cesar Luis Menotti csapatában hét olyan futballista játszott, aki két évvel később világbajnok lett), idegenbeli döntetlen Jugoszláviával, az NDK-val, és Görögországgal, a két évvel később szintén vb-ellenfél Franciaország legyőzése a Stadionban, az osztrákok elleni 4-2-es siker a Práterben, valamint a magyar válogatott 500. mérkőzése, a Szovjetunió elleni 1-1.

    Azon a bizonyos, Svájc elleni mérkőzésen a válogatott Kovács László (Videoton SC) - Nagy III János (Videoton SC), helyette Török Péter (Vasas) a 67. percben, Kerekes Attila (Békéscsaba), Kereki Zoltán (Haladás), Kántor Mihály (Vasas) - Kovács József (Videoton SC), Fazekas László (Újpesti Dózsa), Csongrádi Ferenc (Videoton SC) - Májer Lajos (Videoton SC), Kovács István (Vasas), Nagy László (Újpesti Dózsa), helyette Tóth András (Újpesti Dózsa) a 67. percben összeállításban lépett pályára.
    A Videoton futballistái közül egyébként Fejes Gábor szerepelt elsőként a válogatottban - egy félidővel megelőzve Karsai Lászlót. Fejes 1970-ben kezdett a csehek elleni marseille-i bukás utáni első válogatott meccsen, míg a szintén Hoffer József hét újonca közé tartozó Karsai "csak" csere volt, a második félidőre állt be a győri Somogyi helyett.
    Fejes végül három, Karsai nyolc válogatottságig jutott - alkalmasint sokan szívesen cserélnénk velük. Mint ahogy a többiekkel is, akik közül Kovács László például hatodszor, Nagy III János tizenharmadszor, Kovács József tizenhatodszor volt válogatott Svájc ellen, Májer pedig két héttel korábban, Banja Lukán, a jugók ellen debütált.
    Hogy Kovács László gyengébb kapus lett volna, mint a vetélytársai közül előbb a ferencvárosi Géczi, majd az újpesti Rothermel, a honvédos Gujdár, vagy a vasasos Mészáros? Vagy Nagy III János, az NB I talán legkeményebb és leggyorsabb védője ne állta volna az összehasonlítást a fradista Martossal, a vasasos Törökkel, vagy a Békéscsabáról a Honvédba került Paróczaival? Butaság… Csak az a hatvan valahány kilométer, ami a Sóstóról a válogatott öltözőéig vezetett, néha ezerszer annyinak tűnik.

    Talán a vidéki futball "hátrányos megkülönböztetését" is mutatja, hogy az ötök közül - és vegyük még ide a szintén válogatott Fejest, Karsait, Nagy II-t és Tiebert - senki sem jutott húsz válogatottság fölé.
    A budapesti klubok játékosainak kivételezett helyzetét ismerve, még nagyobb szám, hogy egy vidéki klubból egyszerre öt futballista válogatott lett - igazi unikum volt ez a hetvenes években, hasonlóra csak a Diósgyőri VTK volt képes az évtized végén.
    Lehetett volna a mi ötünk még több? Akár. Hiszen Karsai a bajnoki ezüstérmes Vidi vezérének számított, Nagy II János pedig játszott a következő meccsen, és akkor még ott van Tieber, akit aztán majd Kovács Ferenc hív meg - szóval piszok jó csapat volt a Videoton!

    forrás:
    http://www.vidi.hu/index.php?page=meselo_kepek_blog&mkbid=8690&pageID=1
     
  5. avatar: svejci
    2010.11.26, 09:24 (szerk.: 2010.11.26, 10:35)
    kép

    A svájci és a magyar válogatott csapata, és pályára lépő szerelése!
     
  6. avatar: svejci
    2010.04.07, 10:50
    Sziasztok!
    Erről a mérkőzésről keresek képeket!
    Ha valaki tud segíteni, akkor erre a címre küldje: schweitzer@fastron.co.hu
    Segítségeteket előre is köszönöm!
    Üdv.: svejci
     
  7. avatar: fgymat
    2009.05.23, 13:05
    Az MNK döntő miatt - amelyet furcsa módon, egy napon rendeztek a válogatott mérkőzéssel - kissé tartalékos összeállításban lépett pályára a magyar csapat. A két döntős, a Ferencváros és az MTK-VM labdarúgói ugyanis nem utaztak a válogatottal.

    A svájciak nagy iramban kezdték a találkozót. A kezdést jelző sípszóval egy időben indították meg támadásaikat, amelyek nem szűntek meg a teljes félidő alatt. Mi csak szórványosan vezettünk egy-egy ellen akciót. Az egyik ilyenből két perccel a játékrész vége előtt vezetést szereztünk.
    Hátrányuk tudatában a második játékrészben a hazaiak még fokozták a tempót. Hallatlan energiával támadtak és nagy fölénybe kerültek. Kapunkra óriási nyomás nehezedett, de a védelmünk, a kapusunkkal az élen hősiesen küzdött és sikerült hárítani minden egyenlítési kísérletet. A sikeres ellenállban az is segített, hogy a hazaiak rendkívül körülményesen, a gyors iram mellett is lassan szervezték támadásaikat.

    Az idegenbeli győzelem mindig értékes.

    Az elmúlt hat évben ez volt a harmadik találkozója a két együttesnek. Mind a hármat a magyar válogatott nyerte és mind a három alkalommal 1:0 arányban. Ami a legkülönösebb, hogy mindhárom magyar gól szerzője Fazekas László volt. Valószínűleg a magyar játékos nem tartozott akkoriban Svájc legnépszerűbb emberei közé.


    forrás:
    mafoci