hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2016.11.08, 13:06 (szerk.: 2021.03.06, 21:39)

   Biztos bennmaradó a lila-fehér csapat
   Békéscsabai Előre FC - Csepel SC 2-1 (1-1)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 4000 néző
   V.: Vad (Varga L., Székely)
   Békéscsaba: Baji 6 — Raducu 5 — Medgyesi 4, Nagy L. 5, Kovács 6 — Belvon 5, Major 6, Todorovics 6, Kasik 5 — Szabados 5, Kulcsár 6. Edző: Bozai Gyula
   Csepel: Túri 6 — Tyukodi 5 — Varga 5, Bereczki 5, Németh 4 — Rósa 5, Mészáros 6, Bubcsó 5, Szekeres 6 — Baranyi 6, Jakab 6. Edző: Gáspár József
   Csere: Medgyesi helyett Balog Z. (6) a 41., Szabados h. Janics (-) a 64., Kasik h. Stoica (-) a 69., Németh h. Szabó (-) a 85. percben.
   Gólszerző: Jakab a 20., Tyukodi (öngól) a 40., Belvon a 69. percben.
   Sárga lap: Belvon (kezezésért) a 87. percben.
   Szögletarány: 4:5 (2:2)
   A mérkőzés előtt a csabai klub vezetői virágcsokorral köszöntötték Baji Tamást abból az alkalomból, hogy Újpesten a 100. NB I-es mérkőzésén állt a békéscsabai háló elé.
   
   20. perc: Mészáros jobbról remekül ívelt át a túloldalra, ahol Jakab az 5-ös sarkáról előrevetődve úgy fejelt a kapuba, hogy a vetődő Baji két keze között suhant el a labda, a bal kapufa tövére pattant, onnan pedig a hálóba gurult, 0-1.
   40. perc: Kasik a bal oldalon az alapvonal és a 16-os oldalvonalának találkozásától visszagurított Todorovics elé, a csabai középpályás 14 méterről, nagy erővel bombázott kapura, a labda Tyukodin megpattant, irányt változtatott és úgy került a kapu bal alsó sarkába, öngól, 1-1.
   45. perc: Baranyi 6 méterről fejelhetett, a labda a kapufán csattant.
   69. perc: Kulcsár bal oldali beadásából Janics továbbpörgette a labdát a balösszekötő helyén felbukkanó Belvon elé, a csabaiak középpályása futtából, hét méterről a vetődő kapus fölött a kapu közepébe bombázott, 2-1.
   78. perc: Major hét méterről a felső lécre fejelt.
   
   A hetek óta remek formában játszó Todorovics - ha egy kis segédlettel is - most is gólt lőtt. (Fotó: Fazekas László)
   
   Az ősszel a Csepel a 9—1-el szinte lelőtte a pályáról a Békéscsabát. Nemcsak emiatt, hanem a nagy tét miatt visszafogottabban kezdett a hazai csapat, de a vendégek játékán is jó negyedóráig meglátszott, hogy tartanak a mérkőzéstől.
   A csepeliek kaptak előbb lábra, és a nagy kedvvel játszó Mészáros vezérletével több veszélyes támadást alakítottak ki Baji kapuja előtt, aki sokáig jól állta a rohamokat. A csepeli vezetés birtokában sem állt vissza a vendégcsapat, ám a Békéscsaba is följavult, még ha nagy hibaszázalékkal is játszottak. A hetek óta jó formában játszó Todorovics egy kis segítséggel újra „alapszintre” hozta a mérkőzést.
   A szünetben az öltözőben mindkét edző alapos fejmosásban részesítette játékosait, ennek ellenére a fordulás utáni első negyedórában az a kevés tűz is eltűnt a két csapat játékából, amely az elsőben még megvolt. Mentek előre, de egyre inkább úgy tűnt, elégedettek az eredménnyel.
   Bozai edző már az első játékrész végén megkezdte a játékosok lecserélését, a frissítést pedig a fordulás után is folytatta. A sokat csúszkáló Szabados helyére beállt Janics némi színt vitt a hazaiak játékába, majd Belvonnal karöltve új helyzetet teremtett a góllal. Ettől kezdve újra fokozódott az iram, a Csepel kénytelen volt kitámadni, ezt igyekezett kihasználni a Békéscsaba. Megannyi helyzetet alakítottak ki Túri kapuja előtt, de ekkortól már a csepeli portás résen volt. Ugyanakkor a vendégek igazi helyzetet már alig alakítottak ki.
   A második félidőben nyújtott hatékonyabb játékuk révén a békéscsabaiak rászolgáltak a győzelemre, ami egyben azt is jelenti, hogy végleg alattuk húzzák meg a vonalat.
   
   Edzői nyilatkozatok
   Bozai Gyula, a Békéscsaba edzője:
   — Harminc éve edzősködöm, de ilyen izgalmas mérkőzésem még nem volt. Nagyon örülök a győzelemnek, még ha egy kicsit a szerencse is belesegített. Nem úgy játszottunk, ahogy kellett volna, de a lényeg a győzelem, és az, hogy csont nélkül bennmaradtunk az NB I-ben.
   — Mi segítette a csapatot a győzelemre?
   — Az akarati tényezők döntöttek és hála istennek, a városban terjengő mendemondák sem voltak igazak. Nem beszélve arról, hogy átvészeltük a közönség bírálatát, a bekiabálásokat. Egyébként az egyenlítő gól után mára miénk volt a mérkőzés, hiszen ettől kezdve végig mi irányítottuk a találkozót, s a mezőnyben is teljesen fölé nőttünk ellenfelünknek.
   — Mi történt a szünetben az öltözőben?
   — Talán az első alkalom volt, hogy a kelleténél hangosabban nógattam a játékosokat, de jól tettem, hiszen feljavult a játékunk. Nem tagadom, én is idegesebb voltam a szokásosnál.
   — Megkönnyebbült, amikor megtudta, hogy kikapott a III. ker. TVE?
   — Hogyne, hiszen ők voltak az igazi riválisaink az osztályozós helyet elkerülő harcban.
   — Éppen le akarta cserélni Belvont, amikor gólt szerzett...
   — Valóban így volt, hiszen teljesen elfáradt. Már szóltam is neki, hogy csere lesz, de az utolsó pillanatban összeszedte maradék erejét, és végül a győztes gólt ő lőtte, amellyel biztosan bennmaradt a csapat a legmagasabb osztályban. Nem tudom mi lett volna, ha korábban lecserélem...
   Gáspár József, a Csepel edzője:
   — Az első félidei játékunk alapján vezethettünk volna, hiszen három-négy százszázalékos helyzetet hagytunk ki. Tulajdonképpen ezek miatt vesztettünk. Ezzel együtt a szurkolók egy nagyon jó és korrekt mérkőzést láthattak.
   — Vezetésük tudatában gondoltak arra, hogy megszerzik a három pontot?
   — Az még korai lett volna, amit bizonyít, hogy egy hibából és egy gyors csabai kontrát követően elszálltak álmaink. De a csapat hozzáállásával elégedett vagyok, az összjátékkal és a helyzetkihasználással viszont nem.
   
   14. Békéscsaba 33 10 6 17 37-58 36
   ...
   18. Csepel 33 5 9 19 41-68 24

   
   Békés Megyei Hírlap, 1997. május 26