hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 1

   2015.04.04, 22:51

   27. forduló
   
   1968. november 24.
   
   NB I. Tartalékbajnokság
   
   Szegedi EAC- Újpesti Dózsa 1:7 (1:5)
   Szeged, 11.45 ó., 2.000 néző, V.: Ragó.
   
   SzEAC: Korányi (Bíró)-Várhelyi III.,Emődi (Bartkó),Stumpf-Ladányi,Zádori-Rajcsányi,Bóka (Sárdi),Szalai,Petrina,Szarka.
   Ú.Dózsa: Borbély (Magyar)-Komáromi,Sóvári,Csordás-Hartyányi,Simon-Juhász,Pataki,Nyírő,Nagy L.,Tóth A.
   
   Gólszerző: Petrina – Nagy L. (4),Tóth A.,Nyírő,Juhász.
   
   A fővárosi csapat méltóan szerepelt eddigi elért helyezéséhez. Szarka a 74. percben megsérült és végleg kiállt.
   
   Az Újpesti Dózsa már szombaton reggel elutazott Szegedre. A lila-fehérek szerdán imponáló biztonsággal győztek kupamérkőzésükön, s erre számítanak vasárnap is. Káposzta ismét elfoglalja helyét a jobbhátvéd poszton, Noskó ismét fedezet lesz. A bal szélen Zámbó játszik. A SzEAC, reális számítások szerint, nem szoríthatja meg az Újpesti Dózsát. Itt valóban csak az lehet kérdéses, hogy milyen arányban nyernek a vendégek. Tippünk: 2.
   
   Szegedi EAC- Újpesti Dózsa 2:4 (2:0)
   Szeged, 13.30 ó., 4.000 néző, V.: Vadas Gy. (Tófalvy,Klemm)
   
   SzEAC: Tóth dr.-Pataki,Kővári,Várhelyi I.-Dezsőfi,Dobó-Pusztai,Hajós dr.,Kozma,Nemes,Csömör. Edző: Bánáti János dr.
   Ú. Dózsa: Szentmihályi-Káposzta,Solymosi,Bánkuti-Dunai III.,Noskó-Fazekas,Göröcs,Bene,Dunai II.,Zámbó. Edző: Baróti Lajos.
   
   Csere: Göröcs h. Kuharszki (56p.), Kozma h. Vörös (67p.).
   
   Gólszerző: 1:0 Kozma (7p.), 2:0 Pataki (30p.-11-es), 2:1 Bene (52p.), 2:2 Bene (67p.), 2:3 Fazekas (74p.), 2:4 Kuharszki (84p.).
   
   Szögletarány: 3:7 (2:3)
   
   A Dózsa már az első percben szögletet ért el. A 4. percben szegedi támadás következett. Kozma nagy lövését biztosan fogta Szentmihályi. A 7. percben Várhelyi I. vitte fel a labdát a balszélen, hosszan ívelt a kapu elé, Kozma nagyszerű fejessel mintegy 7 méterről a kapu bal alsó sarkába küldte a labdát. 1:0 a Szeged javára. Az eddig is jó iramú játék lendülete fokozódott. A 30. percben Kozma nagy lendülettel kígyózott át az újpesti védelmen, amikor a 16-oson belül járt, a keresztezni akaró Bánkuti felvágta a csatárt. Vitathatatlan 11-es. A büntetőt Pataki élesen a bal alsó sarokba lőtte. 2:0.
   
   A II. félidő Dózsa rohamokkal indult, az 52. percben Bánkuti a bal szélről ívelt be, Bene kapásból, mintegy 14 méterről laposan a jobb sarokba lőtt. 2:1. Továbbra is az Újpesti Dózsa rohamozott. Az 57. percben mégis majdnem a hazai csapat ért el újabb gólt. Kozma teljesen egyedül tört a kapura, de 12 méterről a kapu fölé lőtt. Utána folytatódott a vendégcsapat kezdeményezése, Bánkuti veszélyesen ívelt labdáját Tóth dr. ügyesen lehúzta. A 67. percben a tömörülő hazai védők között Bene éles, félmagas lövése a kapu bal oldalába vágódott. 2:2. Nagy nyomás alatt maradt továbbra is a szegediek kapuja. A 74. percben Bánkuti egy csel után Fazekas elé emelte a labdát, a szélső futtából, mintegy 10 méterről, élesen a léc alá lőtt. 3:2 az Újpesti Dózsa javára. A gól után valamelyest szűnt az Újpesti Dózsa nyomása. A 80. percben Vörös szögletet ívelt be, Pusztai 14 méterről jó lövést eresztett meg, Szentmihályi bravúrosan fogta a labdát. A 84. percben Zámbó futott el a bal szélen, éles lövése a szegedi védőkről Kuharszki elé perdült, s ő 8 méterről élesen a kapu bal oldalába küldte a labdát. 2:4.
   
   ×××
   
   Aligha gondolta az Újpesti Dózsa együttese, hogy ilyen nagy küzdelem után sikerül csak megszereznie a két pontot. A hazai csapat az első félidőben nemcsak elszántan, hanem jól átgondolt támadásokkal rohamozta a lila-fehérek kapuját. Ez láthatóan meg is lepte a kissé elbizakodottan pályára lépő csapatot. És bizony nem sok hiányzott ahhoz, hogy még nagyobb arányú vezetéshez jusson a szegedi csapat. A kényelmesen játszó Dózsa csatárok próbálkozásait a szorosan záró szegedi védelem rendre meghiúsította.
   Szünet után már egészen más újpesti csapat lépett pályára. Bene vezérletével egyre-másra vezette a veszélyesebbnél veszélyesebb támadásokat a szegedi kapu ellen. A nagy nyomás alatt lelkesen védekező hazai csapat összeroppant. És végül az újpesti együttesnek sikerült a maga javára fordítania a mérkőzést.
   
   Az Újpesti Dózsa együttesében Szentmihályi ezen a mérkőzésen is folytatta bravúros védéseit. A gólokról nem tehet. A kényelmeskedő újpesti védők az első félidőben igen gyakran zavarba jöttek, talán Solymosit lehet dicsérni ebben a játékrészben. A többiek csak a második félidőben nyújtották azt, amit joggal el lehetett várni tőlük. Noskó végig egyenletes, jó teljesítményt nyújtott, kakaskodásait azonban ezúttal sem hagyta el. A támadósor tagjai közül az első félidőben senkit sem lehet dicsérni. Szünet után viszont már erőteljesen és gyorsan szőtték támadásaikat, különösen Bene vezérkedett.
   
   Baróti Lajos: Túl könnyelműen kezdett a csapat és ez majdnem megbosszulta magát.
   
   A pályák nézőterein futótűzként terjedt a hír: a Szeged 2:0-ra vezet az Újpesti Dózsa ellen. Sokan derültek, mások tapsoltak, de olyanok is voltak, akiket lesújtott a hír. A többség úgy vélte: megszületik a bajnoki év egyik nagy szenzációja, mert az egyik bajnokjelölt kikap az utolsó helyezettől. Mi is történt Szegeden?
   Az, hogy az újpestiek könnyelműen, fölényeskedve léptek pályára, sokáig lebecsülték ellenfelüket, a hazaiak pedig mindenre elszánt hangulatban, s végre csaknem a legjobb csapatukat szerepeltették. Az újpestiek egy ideig tévúton jártak, amiben közrejátszott az is, hogy tavasszal 11:0-ra verték a Szegedet. De az egyetemisták együttese most más volt, mint akkoriban. Harcos, kemény és bátor. Mertek kezdeményezni, támadni, s óriási iramot diktáltak. Ügyes, sokmozgásos, helycserés támadásokkal szerezték meg a kétgólos vezetést, négyszer pedig Szentmihályi tisztázott bravúrral. Miért lett végül is 4:2? Azért, mert a Szeged nem bírta végig erővel. A Dózsa pedig szünet után úgy játszott, mintha kicserélték volna. Ekkor a vendégek derekasan küzdöttek, kevesebbet egyénieskedtek, folyamatosabbá vált a csapatjátékuk. A trükk, a látványosság helyébe céltudatos labdarúgás lépett. A 0:2 felért egy fejbekólintással!
   
   Egy kupacban az Újpesti Dózsa
   
   Ha vasárnap délután egy olyan szurkoló toppant volna be a SzEAC-pályára, aki nem ismeri a csapatokat, az minden bizonnyal esküdött volna rá, hogy piros-fehér mezben játszik az első és lila-fehérben az utolsó helyen álló együttes. Sokan azt várták, hogy a reménytelen helyzetben levő Szeged már könnyen megadja magát. Nem így történt. A mérkőzés előtt a szegedi öltözőben egyre azt hajtogatták: ez a mérkőzés az a bizonyos utolsó szalmaszál. Ha két pontot tudnak szerezni, akkor még reménykedhetnek a bennmaradásban. Amikor a kezdést jelző síp megszólalt, ilyen elszántsággal vetették magukat a küzdelembe. Nem rettentek meg a szembenálló nagy nevektől, s csaknem hetven percen keresztül vezettek is a bajnokjelölt ellen! Az Újpesti Dózsának minden erejére szüksége volt, hogy a maga javára döntse a mérkőzést. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja Benének a 67. percben lőtt egyenlítő gólja. Valamennyi lila-fehér játékos széttárt karral, boldogan rohant a gólszerző felé. Másodpercek alatt óriási emberkupac emelkedett a pályán. Örömében mindenki ölelni akarta Benét. A mérkőzés elején aligha gondolt arra az Újpesti Dózsa, hogy ilyen fordulata is lesz ennek a találkozónak…
   
   Szegeden úgy tűnik, hogy az Ú.Dózsa kissé lebecsüli a már kiesettnek számító Szegedet. Aki csak az első félidőt látja, nem gondolhatja, hogy ez az Ú. Dózsa tör a bajnoki címre. Aztán a Szeged a második félidő elején – kétgólos vezetés birtokában – (vajh,miért?) egyszerűen beáll védekezni. S ebben a játékrészben kiderül, mekkora erő, energia van még a lila-fehérekben. S ezt az ostromot nem lehet bírni, nem lehet megúszni gól nélkül. Csakhamar 3:2-re változik a 0:2, s a Megyeri útiak, ha nehezen is, de biztosan viszik haza a két bajnoki pontot.
   
   ns,ks.