hozzászólások

1. 
   seamandarin

   # 19

   2021.08.30, 13:38

   [1905. Budapesti Athlet. Klub: Bárányos Jenő (5), Vörös Fer. (5), Robicsek Rich. (5), Linich Rezső (4), Rott Pál (4), Schuller Alad. (4), Grünwald Miksa (4), Nagy Dezső (4), Egri Géza (4), Molnár Béla (3), Wenke Sánd. (3).
   
   Nemzeti Sport 1907 január 20.
    
2. 
   admin fgymat

   # 18

   2018.11.18, 06:34 (szerk.: 2018.11.18, 09:17)

   A Budapesti Athlétikai Klub folyó hó 4-ikén tartotta ez évi rendes közgyűlését, Stielly elnök elnöklete alatt. A közgyűlés, miután a titkári és pénztár-jelentést, nemkülönben az ez évi nagyszabású munkatervezetet tudomásul vette, megejtette a választásokat, majd elhatározta, hogy nevét Budapesti-csepeli Athlétikai Klub (Budapesti Athletikai Klub)-ra változtatja, megtartván egyúttal zárjelben a Budapesti Athlétikai Klub nevet is, valamint a BAK rövidítést.

   
   Pesti Hírlap
   1910.02.09
    
3. 
   Molnarb

   # 17

   2018.07.01, 11:55

   A Budapesti Atlétikai Klub 2018 májusában újraalakult!
   
   Az eredeti Budapesti Atlétikai Klub 1900-ban alakult, azzal a céllal, hogy a múlt század pozitív értelemben vett amatőr hagyományait felvállalva labdarúgó szakosztályt alakíthasson. A népszerű nevén BAK-nak becézett csapatunk igen sikeres időszakra nézhet vissza a foci aranykorát tekintve: bajnoki bronzérmes egyesületünk a Magyar Kupa sorozatban ezüstérmet szerzett 1913-ban, illetve a Práter-díjat is elnyerte egy ízben a gárda. A többi szakág sem tétlenkedett, hiszen például birkózóink közül Radvány Ödön Európa- és világbajnok lett, míg Varga Béla olimpiai bronzérmet szerzett.
   A klub, hasonlóan jópár nagynevű egyesülethez, sajnálatosan 1947-ben megszűnt és így több mint 70 évre eltűnt a magyar sportéletből. Ez változott meg 2018 tavaszán, amikor néhány tenni vágyó sportbarát újraalapította a Budapesti Atlétikai Klubot.
   Az egyesületi céljai között kiemelt szerepet kap a hagyományápolás, ezen belül is Egri Erbstein Ernő pályafutásának és elért eredményeinek méltó képviselete. Célunk, hogy ez a Magyarországon kissé elfeledett futballzseni, aki az aktív magyar labdarúgó pályafutását kizárólag a BAK csapatánál töltötté – megtestesítve a klub hűség igazi szimbólumát – visszakerüljön a magyarországi, sőt az európai és világfutballban az őt megillető helyre.
   Fontos továbbá, hogy felhívjuk a figyelmet Egri Erbstein olaszországi sikerei is, melynek kiemelkedő példája a Grande Torino csapatával elért dicsőségek.
   Meg kell említeni, a többi sikeres és nagyhírű egykori klubtagunk között, Schaffer Alfréd, a népszerű „Spéci” nevét is, aki szintén nálunk kezdte labdarúgó pályafutását és többszörös válogatottként egykor Európa legjobb csatárai között emlegették.
   A Budapesti Atlétikai Klub jövő ősszel ismét pályára lép a magyar futballpályákon, hiszen több, mint 70 évvel a megszűnés után csapatunk terveink szerint BAK Respect néven indul el a Budapest Bajnokság III. vonalában, tisztelegve a névvel a nagy elődök előtt.
   Létre szeretnénk hozni továbbá az Egri Erbstein Utánpótlás Akadémiát is, ahova elsődleges azokat a focistákat szívesen várjuk, akik nem tudtak helyet szerezni maguknak a nagy csapatok kereteiben, de szívesen folytatnák a játékot egy nagy hírű, legendás csapat színeiben. Célunk, hogy ezen játékosok ne veszítsék el a futball iránti szeretetüket, ne tűnjenek el a magyar labdarúgás térképéről, kvázi második esélyt adni számukra.
   Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a fogyatékos gyerek- és ifjúsági sportot is támogatni kívánjuk: az egyesülethez beérkező támogatások, források meghatározott részét minden alkalommal erre a célra fordítanánk, illetve a későbbiekben saját szakosztályt is kívánunk indítani a fiatalok számára.
   
    
4. 
   Longinus

   # 16

   2016.09.27, 08:56

   
   Budapesti AK csapata 1908-09. Állnak: Weisz Aladár, Grósz József, Grünwald Miksa, Neuwelt (intéző); Középen: Halász Géza, Gerő Jenő, Glatter Richárd; Elöl: Cseh János, Varga János, Rudas Ernő, Gállos Sándor, Grósz Ferenc. Kép forrása: Régi magyar labdarúgás Facebook
   
    
5. 
   admin magyarfutball.hu

   # 15

   2014.11.24, 13:16

   
   http://www.ebay.com/itm/Budapest-Hungary-Football-Postcard-A-Budapesti-Athletikai-Klub-/291303762302
    
6. 
   admin magyarfutball.hu

   # 14

   2014.11.05, 21:39

   
   via:
   https://www.facebook.com/408711915901321/photos/a.410236925748820.1073741828.408711915901321/586690214770156/?type=1&permPage=1
    
7. 
   admin magyarfutball.hu

   # 13

   2014.02.02, 12:38

   Nagyapám pedig a Savária kapusa, majd később az akkori élvonalbeli Budapesti Atlétikai Clubnak,
   erről is egy-egy kép...neveket nem tudok már beszerezni...

   
   
   forrás:
   Gabriel Stettner
    
8. 
   admin magyarfutball.hu

   # 12

   2011.04.22, 09:33

   
   forrás:
   http://www.vatera.hu/item/view/?cod=1453687656
    
9. 
   admin pirospont

   # 11

   2010.10.25, 16:08

   AMiUtunk
   # 2
   Nekem van egy kordokumentumom (valószínűleg 1914-ből) amin egy köztes megoldásként
   Budapesti Athletikai Klub-ként írják.
    
10. 
    admin magyarfutball.hu

    # 10

    2010.10.19, 20:47

    
     
11. 
    meteo

    # 9

    2010.10.19, 19:56 (szerk.: 2016.09.27, 09:50)

    Ámbár...
    
    Ez összevágott kép? Vagy pedig így volt eredetiben? Mert ha összevágott, akkor azért nekem gyanús lenne, hogy ez esetleg nem ugyanaz a pálya.
     
12. 
    meteo

    # 8

    2010.10.19, 19:53

    Tehát az "Amerikai út", az "Erzsébet királyné útja" és a "Hajtsár út" elnevezések ugyanazt a pályát jelölik?
    
    Ez esetben akkor szerintem megjelölhetitek a stadion adatlapján az alias Erzsébet királyné útját, illetve a BAK-hoz felkerülhetne a helyszín hazai pályaként.
    
     
13. 
    admin magyarfutball.hu

    # 7

    2010.10.19, 19:36

    https://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/794
     
14. 
    meteo

    # 6

    2010.10.19, 19:29

    Egy kis adalék a hazai pályához:
    
    

    De a BTC még tartotta vezető szerepét. Övé volt a Millenáris pályát birtokló Versenypálya Szövetség részvényeinek többsége, s így szinte ő rendelkezett a pályával. Emellett azonban volt még egy kisebb, saját pályája is, az Erzsébet királyné úton. (Ezt hamarosan a BAK vette át.) A BTC a jelentősebb mérkőzéseit mind a Millenárison rendezte, az Erzsébet úti pályán csak kisebb bajnokijait bonyolította le, s itt inkább a II. osztályú mérkőzéseket vívták.

    
    
    Forrás:
    Hoppe: Labdarúgó bajnokságaink (1901-1969)
    
    Ezt összevetve az 1. hozzászólással, a BAK egykori pályája tehát valahol az Erzsébet királyné útja és az Amerikai út találkozásánál lehetett.
     
15. 
    Tizennégyes

    # 5

    2010.08.05, 13:22 (szerk.: 2010.08.05, 16:30)

    A BAK megalakulásának oka az MTK egykori vezetőségének egy fegyelmi ítéletében rejlik. A 90-es évek végén, amikor a Millenáris pályán már gyökeret vert a labdarúgás, az MTK ifjainak egy csoportja erősen követelte az új sportág bevezetését, amely elől az akkori vezetőség mereven elzárkózott. A kicsiny csoport e passzivitásra azzal felelt, hogy kiírta az első tréninget, amely természetesen magával vonta a fegyelmi eljárást és a tiltó határozatot. Ez pedig arra vezetett, hogy Boros Mihály és Radvány Jenő vezetésével az MTK futballozni vágyó fiataljai kiváltak az anyaegyesületből és 1900 március 31-én megalakították a Budapesti Atlétikai Clubot. A BAK kezdetben csak futballal foglalkozott, majd áttárt a többi sportágak kultiválására is, amelyek közül különösen a birkózás terén szerzett hervadhatatlan érdemeket. Első nyilvános mérkőzését 1900. június 11-én az Aradi Atlétikai Club ellen 2:1 arányban megnyerte. Futballcsapata 1905-ben pontveszteség nélkül nyerte a II. osztályú bajnokságot és 1921-ig állandó előkelő helyezést ért el az I. osztályban. A háborús veszteségek és a hirtelen megindult játékos vándorlás alapjaiban rendítette meg az egyletet. 1921-ben a csapat a Vasasoktól az osztályozó mérkőzésen szenvedett vereség után kiesett az I. osztályból. Nemzetközi mérkőzései: 1911-ben Bécsben, a Rapidot, a WAC-ot és WSC-t legyőzvén megnyerte a Práter díjat. Játszott a Blackburn Rovers és a Sunderland ellen és bár 4:2 és 5:1 arányban mindkettőtől vereséget szenvedett, ezek voltak az angolok ellen az összes hazai csapatok által elért eredmények közül a legjobbak. A Slavia ellen Prágában 2:2, Budapesten 1:1 arányban végzett. 1920-ban német túrát bonyolított le, melynek eredményei 8 győzelem, 4 döntetlen és 1 vereség volt. Ifjúsági csapata asz 1924-25. évi II. osztályú ifjúsági bajnokságot nyerte meg. A csapat az 1925-26 évi II. osztályú bajnokság őszi fordulóját az első helyen fejezte be. Intézői a 25 esztendő alatt: Bors Mihály, Havas Lajos, Grólig Ernő, Neuwelt Emil, Grünwald Miksa, Sternfeld Jaques, Félix Jenő, Puskás István, Gerő Sándor, Lefkovics Sándor, Salzer Alfréd, Fenyő Ernő és Suhajdy István voltak.

    
    (Földessy 1925)
    
     
16. 
    Giovanni

    # 4

    2010.07.03, 17:58 (szerk.: 2017.05.11, 22:52)

    1911-ben a BAK fuzionált a Csepeli Athletikai Clubbal, A Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Részvénytársaság újonnan alakult reprezentatív egyesületével, abból a célból, hogy a csepeliek a szamátrlétra végigjárása nélkül nyomban az első osztályban játszhassanak, így az egyesület néhány évig Budapesti Csepeli Athletikai Club néven szerepelt.

    
    Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon
     
17. 
    AMiUtunk

    # 3

    2010.07.03, 15:57

    1900-ban a focizni vágyó MTK-s fiatalok kiválnak az egyesületből és megalapítják a Budapesti Atlétikai Klubot (BAK), hogy szenvedélyüknek hódolhassanak.

    
    Forrás: http://angolrugosdi.blogter.hu/88286/az_mlsz_megalakulasa
     
18. 
    AMiUtunk

    # 2

    2010.07.03, 15:27 (szerk.: 2016.09.27, 09:48)

    A klub neve magyar és angol írásmódja is használatban volt:
    Budapesti Atlétikai Klub
    és
    Budapesti Athleticai Club
    Nyitott kérdés, hogy rövidítve egységesen BAK-ként tüntették-e fel vagy az angol írásmód rövid alakját is használták-e.
     
19. 
    admin magyarfutball.hu

    # 1

    2009.06.13, 23:12 (szerk.: 2016.09.27, 09:47)

    Sportpályájuk az Amerikai út végén volt.

    
    forrás:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_AK