magyarfutball.hu

Rábacsécsény, Rábacsécsényi Sportpálya

Corrections / data submitted by users

2011.06.16, 22:38
status: solved
régi csapatok
Rábacsécsényi Sport
írásos emlékektõl napjainkig
Rábacsécsény az 1900-as évek elején és a két világháború között is az uradalmi birtokok kiszolgáló
faluja volt. Ennek következtében valamennyi mesterség megtalálható, s kicsit elõbbre is tartott környezeténél.
Így volt ez a sport területén is. Az elsõ írásos emlékek arról szólnak, hogy a labdarúgás az elsõ világháború
után már megjelent a faluban, igaz akkor csak helyileg szervezett szinten. A község történetébõl tudjuk,
hogy az itteni birtokosok is segítették a sportot a maguk módján. Ezt igazolja, hogy az elsõ labdarúgópálya
is a Szolacsi-kertben, a falu akkori közepében volt található.
Az igazi sport fejlõdését azután a II. világháború elõzményei, illetve következményei kettétörték! A
sportot mûvelõ fiatalokat katonának, majd a világháború részeseivé tették. Sokan nem jöttek haza a különbözõ
frontokról.
A háború nehézségibõl kilábalva a helyi iskola sportért is felelõs testnevelõ tanára, a helyi sportot
szeretõ fiatalokkal karöltve vette kezébe az irányítást. A labdarúgásé volt a fõszerep!
1947-ben hivatalosan is megalakult a labdarúgó szakosztály. A pályát is kijelölték: a jelenlegi Rába híd
alatti baloldali hullámtér részen. Eõry Miklós, akkori sportvezetõ, Kiss Mihály (korábban említett) tornatanárral
közölte, hogy benevezték a csécsényi csapatot a négycsapatos bajnokságba. A központi szervezés
nélküli bajnokságot rögtön meg is nyerték!
Az ötvenes évek elsõ harmadáig tartott a labdarúgás kizárólagossága. Annak ellenére, hogy a labdarúgás
akkor a világ élvonalába tartozott, Rábacsécsényben Kelemen Mihály iskolaigazgatónak – aki egyébként
a labdarúgást is messzemenõkig támogatta –, és Horváth Teréz testnevelõnek köszönhetõen a tornasport
is olyan szintre fejlõdött, hogy a gúlagyakorlatokat bemutató csécsényi csapatot – lányok-fiúk – különbözõ
megyei rendezvényekre is hívták. Eredményeiknek köszönhetõen még Budapesten, a Népstadion megnyitóján
is szerepeltek. Ez a kitartás egészen a 60-as évek elejéig tartott.
Érdekességként megemlíthetõ, hogy a lány csapat tagja volt természetesen a maga idejében az a Szíjártó
Erzsébet, aki a késõbbi férfi tornász olimpiai bajnok Borkai Zsolt édesanyja volt.
Nemcsak a torna, hanem a leleményes, s nem utolsósorban hozzáértõ sportembereknek köszönhetõen
a Rábán a jelenlegi hídtól lefelé esõ szakaszon úszóversenyt is rendeztek. Szervezõi: Kelemen Mihály iskolaigazgató,
illetve Kiss Mihály tornatanár. A pálya a hídtól lefelé volt kijelölve. Az indulás egy pallóról
történt, ami az egyik vége a rajzoló vízmérce csövéhez, a másik vége egy lelógó kötélhez volt erõsítve.
Ennél fogva labilis volt. A versenyzõk a pallóról indultak volna, de volt egy renitens (Bedõ Béla /Divat/), aki
Gúlagyakorlat a gyõri Dózsa-pályán A tornászok egy része a nevelõkkel
mindig bemozdította a pallót, így a versenyzõk a vízbe potyogtak. A versenybõl kizárták, így bonyolódhatott
le a verseny, amelynek a célja az akkori „körtélesi” sziget elõtt volt. A verseny Szabó László nyerte!
A fenti idõszakban a labdarúgóknál is olyan jó csapat alakult ki, hogy róluk még egy ismeretlen szerzõ
nótát is kreált. S mivel az akkori csapat szerelése hosszában piros-fehér csíkos volt, ezért a nóta a csécsényi
csíkos tizenegyrõl szólt az alábbiak szerint:
A csécsényi csíkos 11
Mikor kivonul a csapat, a tömeg zúgni kezd.
Száz torok kiáltja: máma gyõzni kell!
Refr: A csécsényi csíkos tizenegy
Hírük, nevük rettegett, mert
Gyõznek mint a fergeteg
És vagány gyerekek!
A kapusuk, a bekkjeik azok csudajók,
A centerhalfok jó futók, a csatárok is jók!
Refr: A csécsényi csíkos…
Az akkori híres csapatösszeállítás:
Bedõk Miklós
Drobina Laci
Lacsik Imre Szabó Lali Czank Miklós Kiss Laci
Magyar Miklós Németh Tóni Hujber Pisti
Lengyel ImreMáté Jenõ (ETÓ) Kiss Mihály Magyar Balázs Pablicz Laci
A pálya még akkor is a hullámtérben volt, s a Rába töltése volt a lelátó. A nézõk többsége ott ült. Ez volt
a Csécsényi Stadion. Érdekesség, hogy az egyik kapu a Rába közelében volt, s sokszor elõfordult, hogy a
játékszer a vízben kötött ki. Ekkor jött a falu renitense (Bedõ Béla Divat), s akármilyen hideg volt, ment a
A csécsényi csíkos 11 - igaz, itt nem hosszában csíkos piros-fehér mezben.
labdáért a vízbe! A csapat az akkori idõben bajnokságot ugyan nem nyert, de mindig az élvonalban tartózkodott.
Sajnos, az 1956-os események nálunk is keményen befolyásolták a sportot. A fiatalok jó része kivándorolt,
s ez egy ideig meg is látszott. A 60-as évek elején azután az új generáció próbálkozott megint,
elsõsorban a labdarúgással. Bedõ Jenõ alelnök, és Horváth Pál edzõ irányításával jó csapat verbuválódott. A
bajnokságban nagyon jól megállták a helyüket. Ebben az idõben a pálya is beköltözött az un. „Konc”-rétre.
Itt tartották az akkor sportrendezvényeket, még az iskolait is. Az évtized – mármint a 60-as évek – végére az
új iskola kézilabdapályája és néhány lelkes kézilabdát szeretõ fiatal adta lehetõséget kihasználva magalakult
a kézilabda szakosztály. Egészen az akkori megyei szintig jutott sok szép eredményt elérve. Utánpótlás
hiányában aztán sajnos meg is szûnt.
Eközben a faluban a labdarúgás kicsit visszaesett, s az akkori elképzeléseknek megfelelõen
Rábaszentmihályra költözött.
Közben az akkori politikai akaratnak megfelelõen a két szomszéd falu Rábaújfalu néven egyesült.
Mivel az akkori Termelõ Szövetkezet is úgy gondolta, hogy a sporttal is illik foglalkozni, egy sportkomplexumot
tervezett a rábaszentmihályi töltésmenti faluszélre. Mivel a kivitelezésnek sok akadálya volt, ezért
úgy döntöttek, hogy a rábacsécsényi, északkeleti falurészen, a falu szélén jelölik ki a sporttelepet, és nem
csak sportpálya, hanem pár évvel késõbb (Lacsik Miklós faluvezetõ támogatásával) a környékbelieknek
azóta is irigylésre okot adó tornaterem is készült az iskola mellett.
S megint a sportot szeretõ Rábacsécsényiekre volt szükség, hogy könnyen megközelíthetõ melyen az
akkori körülményeknek megfelelõ tornatermet, sporttelepet hozzanak létre. Mivel ez az akkori szintet messze
meghaladóan sikerült, a rábaszentmihályi falurészbõl a futball Rábacsécsénybe költözött. Megjegyzendõ,
hogy míg korábban a csécsényiek fulballoztak Szentmihályon, innentõl a Szentmihályiak futballoztak
csécsényben mindenki megelégedésére, félretéve a tradicionális ellentéteket. A képen látható csapatban
együtt játszottak a csécsényi és a szentmihályi fiatalok.
Az akkori csapat sok jó helyezést ért el. Késõbb a csapatot Szíjártó Imre irányította. Meghívót kaptak
külföldre, még az NDK-ba is.
Késõbb a sportkör irányítását Lengyel Sándor vette át, és Róka György testnevelõ tanár – aki már
korábban tevékenykedett a település sportéletében – irányítása mellett olyan labdarúgók nõttek fel, mint
Nagy Szilárd, aki az ifjúsági válogatottságig jutott, vagy Lengyel Miklós, aki az NB I-et (Szombathely), s a
1978. tavasz
állnak: Füredi József, Varga Miklós, Nagy Ottó, Magyar Ottó, Róka György, Lengyel Jenõ, Bedõ László
guggolnak: Kovács Imre, Szlovacsek Zoltán, Helyes Béla, Lengyel Sándor, Szíjártó Imre, Lõrincz Tibor
külföldi bajnokságot is megjárta, vagy Kovács Krisztián, aki az NB III-ban (DAC) szerepelt, s többen megyei
szintig jutottak. Mindannyian megállták a helyüket a magasabb osztályokban is.
Róka György tanár egyébként a tornaterem lehetõségét kihasználva az asztaliteniszt is meghonosította.
Az iskolás diákok szép megyei eredményeket is értek el.
1993-ban Lengyel Sándor elköszönt eredményes tevékenységétõl. Az akkori önkormányzat Kovács
Andrást kérte fel a sportkör vezetésére. Az átmeneti idõszakban Kovács József képviselõ (késõbbi pályamester)
irányította a sportot.
Az új vezetõség: Kovács András, elnök, Horváth Attila, elnökhelyettes, Pongrácz Tibor, technikai
vezetõ, Helyes Béla, Lengyel Sándor, Helyes Zsolt, elnökségi tagok, valamint Németh Szabolcs
Rábaszentmiklós területi képviselõje látott munkához. Késõbb Horváth Tihamér is bekapcsolódott az elnökségi
tagok munkájába. A játékosokat elõbb Egyházi Sándor, majd Lengyel Balázs képviselte.
Mivel a falun belül a mozgásterünk az alacsony fiatal létszám miatt nagyon szûk volt, a környezõ
községeket (Kistelek, Rábaszentmiklós) igyekeztünk bevonni. Ezekbõl a falvakból hosszú idõn keresztül jó
játékosok segítették a munkánkat. 1997-ben azután szomorú esemény zavarta meg a sportéletet: Nagy Szilárd
kiváló játékosunk autóbaleset aldozata lett. A korábban a Gyõri Kekszgyár, késõbb a TUTTI Kft. támogatásával
a nyári holtszezonra szervezett kupánkat Nagy Szilárd Emléktornára „kereszteltük” át. Emlékét
azóta is az évente ismétlõdõ kupával és koszorúzással is õrizzük. A torna alkalmanként nemzetközivé is vált,
hiszen külföldi csapatokat is vendégül láttunk. Munkánk eredménye végül is több jó helyezés után az 1998-
ban megnyert bajnokságban csúcsosodott kit. Ez évben mind a felnõtt, mind a tartalék csapat megyei III.
osztályú bajnokságot nyert. A felnõtt csapat edzõje ekkor Banyó János, a tartalékoké Bezovics Zoltán volt.
A képeken a bajnokcsapatok tablói láthatók, amelyeket a polgármester, ígéretének megfelelõen saját maga
készített el.
1 évet próbálkoztunk a megyei II. osztályban, de ez az erõnket meghaladta.
Ezen idõszakban olyan neves edzõk dolgoztak
nálunk, mint Germán Ferenc, Bangó János,
majd Rezi Lajos (volt NB I-es játékos),
vagy a korosztályos válogatott Teveli István. A
csapataink mindig a csoportjuk élvonalába tartoztak.
Ezek az eredmények nem jöhettek volna
létre a támogatók nélkül, amelyek küzül kiemelkedett
az önkormányzat. A kilencvenes
években azután az eredményes labdarúgás feltételeként
egy korszerû sporttelep készült fedett
lelátóval, és (a vezetõk személyes kapcsolatai
folytán) kitûnõ megvilágítással. Így a környék
egyik legjobb sporttelepét tudhattuk magunkénak.
Korszerû sporttelep lelátóval és a világítás egyik oszlopával.
A munkában oroszlánrészt vállalt az akkori polgármester, Kovács József. A megfelelõ feltételek korszerû
sporttelep, tornaterem lehetõséget biztosított az utánpótlás-nevelésre. A környékbeli falvakból (Enese,
Mérges, Rábaszentmihály, Bodonhely, Bágyogszovát, Kisbabót, Rábaszentmiklós, Mórichida) sikerült a
csapatot a serdülõ bajnokságba is benevezni! Rezi Lajos irányításával szép eredményeket értek el.
Sajnos, a csökkenõ gyermeklétszám az ezredfordulót követõen csak rövid ideig tette lehetõvé a folytatást.
Jelenleg csapatunk a megyei III. osztály csornai, majd ebben a szezonban a Gyõr-Csornai csoportban
szerepel. A kónyi vállalkozás, Milus Imre és fia, Olivár hathatós támogatása, és a MBK Ablak gyõri cég
segítségével a sporttelep tovább szépült. A kitûzött célokat nem sikerült ugyan elérni, de a felnõtt csapat
Halász Attila játékosedzõ irányításával a III., míg a II. csapat Szíjártó Szilárd edzõ irányításával a IV. helyet
szerezte meg.
Csak remélni lehet, hogy a megmaradt támogatók, és vezetõk segítségével a történet tovább íródik!
2011.06.16, 22:35
status: solved
régi csapatok
A 60-as évek elején azután az új generáció próbálkozott megint,
elsõsorban a labdarúgással. Bedõ Jenõ alelnök, és Horváth Pál edzõ irányításával jó csapat verbuválódott. A
bajnokságban nagyon jól megállták a helyüket. Ebben az idõben a pálya is beköltözött az un. „Konc”-rétre.
Itt tartották az akkor sportrendezvényeket, még az iskolait is. Az évtized – mármint a 60-as évek – végére az
új iskola kézilabdapályája és néhány lelkes kézilabdát szeretõ fiatal adta lehetõséget kihasználva magalakult
a kézilabda szakosztály. Egészen az akkori megyei szintig jutott sok szép eredményt elérve. Utánpótlás
hiányában aztán sajnos meg is szûnt.
Eközben a faluban a labdarúgás kicsit visszaesett, s az akkori elképzeléseknek megfelelõen
Rábaszentmihályra költözött.
Közben az akkori politikai akaratnak megfelelõen a két szomszéd falu Rábaújfalu néven egyesült.
Mivel az akkori Termelõ Szövetkezet is úgy gondolta, hogy a sporttal is illik foglalkozni, egy sportkomplexumot
tervezett a rábaszentmihályi töltésmenti faluszélre. Mivel a kivitelezésnek sok akadálya volt, ezért
úgy döntöttek, hogy a rábacsécsényi, északkeleti falurészen, a falu szélén jelölik ki a sporttelepet, és nem
csak sportpálya, hanem pár évvel késõbb (Lacsik Miklós faluvezetõ támogatásával) a környékbelieknek
azóta is irigylésre okot adó tornaterem is készült az iskola mellett.
S megint a sportot szeretõ Rábacsécsényiekre volt szükség, hogy könnyen megközelíthetõ melyen az
akkori körülményeknek megfelelõ tornatermet, sporttelepet hozzanak létre. Mivel ez az akkori szintet messze
meghaladóan sikerült, a rábaszentmihályi falurészbõl a futball Rábacsécsénybe költözött. Megjegyzendõ,
hogy míg korábban a csécsényiek fulballoztak Szentmihályon, innentõl a Szentmihályiak futballoztak
csécsényben mindenki megelégedésére, félretéve a tradicionális ellentéteket. A képen látható csapatban
együtt játszottak a csécsényi és a szentmihályi fiatalok.
2011.06.16, 22:16
status: problematic
átadás éve
1960-as évek eleje
2011.06.16, 22:09
status: solved
futópálya
nincs
2011.06.16, 22:09
status: solved
világítás
van
2011.06.16, 22:09
status: solved
eredményjelző tábla
nincs
2011.06.16, 22:08
status: solved
eredményjelző tábla
?
2011.06.16, 22:08
status: solved
eredményjelző tábla
nincs