magyarfutball.hu

Debreceni VSC-MegaForce - Pécsi MFC 1 : 0 18:00

   
   
Upload your own photos! »
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: (boz)
    2020.08.12, 22:29
    Az elmaradt tv-közvetítés is közrejátszhatott, mindenesetre szép számban
    gyülekeztek a szurkolók a mérkőzésre. A Nagyerdőben mintegy 5000 fő foglalta
    el a helyét a kezdőrúgásig.

    A 14. percben Éger 27 méteres szabadrúgását Németh szögletre hárította a
    jobb sarok elől.

    A 24. percben Bajzát jó labdaátvétel után került lövőhelyzetbe, a támadó
    16-osról leadott próbálkozása kapu fölé szállt.

    A 40. percben a pécsi kaputól 22 méterre jutott szabadrúgáshoz a DVSC. A
    Selymes által Sumudicához legurított labdát a román légiós laposan a bal
    sarokba lőtte (1-0).

    A 68. percben Márton lépett ki gólhelyzetben, 25 méterre a hazai kaputól
    Selymes elgázolta. Az esetet Arany játékvezető sárga lappal büntette –
    könnyedén születhetett volna ennél szigorúbb ítélet is.

    A 74. percben Szatmári bal oldali beadását Szekeres 9 méterről csúsztatta
    fejjel a bal kapufa mellé.

    Vadonatúj szerelésben, fehér alapon fekete csíkozással futott ki csapatunk a
    kezdőkörbe. A fordulót megelőzően az újonc PMFC négy ponttal előzte meg a
    tabellán a bajnokság egyik esélyesének tekintett DVSC-MegaForce
    együttesét, a hazaiakat üldözte tehát elsősorban az eredménykényszer.
    Ezt a mintát követve a hazai együttes dominált az első néhány percben, a
    DVSC megpróbálta hamarjában döntésre vinni a dolgot. Ebben az
    időszakban a pécsi bal oldal többször átjátszhatónak bizonyult, Gaál Miklóst nem
    egy ízben megforgatták a gyors debreceni szélsők. A felállt védelmünkkel
    szemben ugyanakkor nehézkesen kerültek a DVSC játékosai valamirevaló
    gólhelyzetbe; 15 perc kellett hozzá, amíg a hazai gárda először eljutott
    Németh Gábor kapujáig.
    A piros-fehérek játékába más, elemi hiba is csúszott: hiába pattogott
    a kezdeti időszakban a pécsi térfélen többet a labda, a hazai
    szabadrúgások jellemzően az alap- vagy az oldalvonalon túlra szálltak.
    A DVSC produktuma alaposan visszaesett, a kezdeti Loki-rohamokat
    kiegyenlített mezőnyjáték váltotta a továbbiak során. A biztonságot előtérbe
    helyező PMFC is levegőhöz jutott az előrejátékban, középpályásaink
    fel-felzárkóztak néhány ellencsapáshoz, egy-egy ilyen kapu előtti
    lehetőségből a mérkőzés ezen szakaszában kis szerencsével akár a
    mieink szerezhettek volna előnyt.
    A játékrész hajrájába léptünk, amikor egy pontrúgásból elért találat
    a hazaiak számára hozott eredményt, így a DVSC vonulhatott az öltözőbe
    elégedettebben – egygólos előnye birtokában.
    A folytatásra 3-4-3-as szerkezetet szeretett volna megvalósítani Nagy Tamás.
    Ennek érdekében a vezetőedző a támadó szellemű Márton Gábort küldte pályára
    a félidőben. A rutinos középpályás kevéssel pályára lépése után kapott egy
    „csomagot” Sumudicától. Nem feltételezzük, hogy a hazaiak légiósa ezt külön
    utasításra tette, mindenesetre nem volt szép megmozdulás a debreceni
    gólszerzőtől.
    A mérkőzés színvonala a folytatásban sem szökött az egekig, fordulást
    követően eleinte a mezőnyben gyűrték egymást a csapatok, a jellemzően
    lelkes hazai közönség eközben viszonylagos csendben figyelte az
    eseményeket. A játékrész második felétől éledezni látszottak a pécsi
    remények a pontszerzést illetően: a piros-feketéknél ekkor akadt olyan periódus,
    amikor tartósan az ellenfél térfelén járatták a labdát. Érkezett is
    csapatunkba Erős Gábor, aki azt a feladatot kapta, hogy tovább lendítsen a
    középpályás játékunkon. Az idén megismert második félidőink arculata
    Debrecenben először mutatta ellentétes oldalát a bajnokságban: ez a
    játékrész ezúttal időnként a mi fölényünket hozta, egygólos hátrányban a
    PMFC-t jellemezte a támadókedv. Saját pályáján szorongattuk tehát a
    Debrecent, ami mindenképp dicséretes, és egyúttal rámutat arra, hogy jókora
    tartás van ebben a csapatban. Ez a tizenöt-húszperces időszak azonban,
    mint kiderült, kevésnek bizonyult ahhoz, hogy csapatunk válaszoljon a
    hazai találatra, és legalább az egyik pontot hazavigye. Ehhez ugyanis a
    szó szoros értelemben vett gólhelyzetet kellett volna teremtenünk Tomics
    kapuja előtt, illetve döntő hibára késztetni a hazai védelmet. Ezen a napon
    azonban ezt a 90 perc során nem sikerült kivitelezni csapatunknak, így a
    hazaiak abbéli törekvése, hogy megőrizzék korántsem biztos előnyüket,
    végül megvalósult.
    A mérkőzés végeztével a hazai nézősereg inkább az elégedetlenség jeleit
    mutatta, a győzelem ellenére kritikusan fogadta csapata mutatott
    teljesítményét.
    Mindez számunkra bizonyos szempontból egy eredmény, csakhogy pont
    nem jár érte – ez alkalommal a DVSC egy – pontrúgásból elért – találattal
    jobbnak bizonyult a PMFC-nél.