Détári Lajos
2006.03.16 Détári Lajos lett a Magyar Válogatott pályaedzője!
forrás: http://www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/20060316/bozsik_a_szovetsegi_kapitany_detari_az_edzo
Lothar Matthäus szövetségi kapitány 2005. december 31-én lejárt szerződését nem hosszabbította meg az MLSZ elnöksége.
Ezt már csak azért sem tehette, mert előbb elnöksége, majd elnöke sem volt a testületnek, egészen a február végi rendkívüli közgyűlésig.
Akkor a tagság Kisteleki Istvánt választotta elnöknek, aki a tizennégy tagú elnökséggel munkához látott. Legfontosabb feladataik egyike a szövetségi kapitány kinevezése volt, erre alig több mint két hét alatt sort kerítettek.
Az elmúlt két és fél hónap alatt megannyi kapitányjelöltről olvashattunk, hallhattunk. Legalább annyiról, mint amennyi klubkérője volt Matthäusnak két éves magyar kapitányi működése során.
Képbe került Nyilasi Tibor, Róth Antal, Fazekas László, Egervári Sándor, Csertői Aurél, Mészöly Géza, de a német szakember után többen külföldi jelöltet favorizáltak. A horvát Miroslav Blazevic, az angol John Gregory és Ian Porterfield, a német Uwe Rapolder, a spanyol Xavier Azkargorta, a holland Leo Beenhakker és Arie Haan, valamint a francia Roland Courbis neve is felmerült.
Kisteleki István első körben Nyilasi Tibornál és Róth Antalnál érdeklődött, ám a két, jelenleg is a szövetség alkalmazásában, de utánpótlásvonalon dolgozó szakember nem élt a lehetőséggel.
Nyilasi a korosztályos válogatottak koordinátora, Róth az utánpótlás válogatott szövetségi edzője. Volt és maradt is…
Matthäus után ismét olyan szakemberek kezébe került a válogatott irányítása, akiknek nincs meg a pro licenszes edzői végzettsége.
Bozsik Péter és Détári Lajos megbízatása a 2008-as Európa-bajnoki selejtező-sorozat végéig szól, de az erről szóló írásos szerződés még csak napokon belül köttetik meg.
Bozsik Péter
Játékosként nem jutott el az élvonalig, edzőként azonban már maradandóbbat alkotott. Az egykori válogatott legenda, Bozsik József fiaként hol máshol kezdhette volna pályafutását, mint a Honvédnál és végül a másodosztályú Pénzügyőrben fejezte be.
Edzői pályáját is a Pénzügyőrnél kezdte, majd dr. Mezey György a Vasashoz hívta másodedzőnek. Miután a volt szövetségi kapitány lemondott fél év után, ő vette át a helyét és irányításával sokat javult az angyalföldi együttes.
Miután távozott a Fáy utcából, a Zalaegerszeg együttesét vette át és a csapat az ő irányítása alatt nyerte meg első bajnoki címét. Később azonban nem jöttek az eredmények, így a két fél elvált egymástól. Bozsik Péter tett még egy sikertelen kitérőt Szombathelyen, majd 2004 nyarán visszatért Zalaegerszegre, ahol Mészáros Zoltán ügyvezető munkáját cégvezetőként segítette.
A Bozsik család második tagja is eljutott a kapitányi posztig, Bozsik József ugyanis 1974-ben egy mérkőzésen, egy Ausztria elleni 0-1-es vereségen irányította a nemzeti tizenegyet. Szívproblémái miatt azonban kénytelen volt lemondani.
"Petivel jó viszonyban vagyunk, együtt futballoztunk annak idején, szinte ugyanahhoz a korosztályhoz tartozunk - nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak Détári Lajos. - Egyébként meg az sem számítana, ha nem szeretnénk egymást, mert az ilyen esetekben még akkor is össze kellene fogni és a jobb jövőért közösen dolgozni. Mihamarabb el kell kezdeni a munkát, nyilván fel kell állítani a teljes szakmai stábot. Több, mint tíz évig voltam válogatott, tisztában vagyok azzal, hogyan működnek ezek a dolgok. A kilencvenes években már többször nyilatkoztam, hogy egyszer szeretnék a válogatott mellett dolgozni, most ez összejött."
Détári Lajos:
A magyar labdarúgás egyik legnagyobb egyénisége az Aszfaltútépítőkben kezdte pályafutását, majd a Bp. Honvéd színeiben mutatkozott be az élvonalban és a válogatottban is. 1987 nyarán korengedménnyel az akkor még NSZK-beli Eintracht Frankfurthoz szerződött és ott hiába nyert Német Kupát, a következő felkészülést már a görög Olympiakosz Pireusznál kezdte el.
Újabb két év múlva már Olaszországban futballozott és bár a Juventusnál is felmerült a neve, csak a gyengébb Bolognába és Anconába tudott elszerződni. Miután utóbbi csapat búcsúzott a Serie A-tól, Détári rövid időre hazatért a Ferencvároshoz, majd még 1993 őszén Genoába szerződött. Pályafutása utolsó csapatai a svájci Neuchatel, az osztrák St. Pölten, valamint az akkor még élvonalbeli BVSC voltak.
Détári edzői pályafutását a nagyváradi FC Bihorban kezdte, majd a Csepelen és Kispesten is dolgozott. Egy rövid szlovákiai és vietnámi kitérő után a Haladásnál és a Nyíregyházánál tevékenykedett, az idei szezont a görög másodosztályú Panszerraikosznál kezdte el, ám miután összetűzött az elnökkel, távoznia kellett.
Játékosként 164 meccsen 81 gólt lőtt a magyar élvonalban, a válogatottban 1984 és 1994 között 61 találkozón 13 találatot jegyzett. Részt vett az 1986-os világbajnokságon.
Ezt már csak azért sem tehette, mert előbb elnöksége, majd elnöke sem volt a testületnek, egészen a február végi rendkívüli közgyűlésig.
Akkor a tagság Kisteleki Istvánt választotta elnöknek, aki a tizennégy tagú elnökséggel munkához látott. Legfontosabb feladataik egyike a szövetségi kapitány kinevezése volt, erre alig több mint két hét alatt sort kerítettek.
Az elmúlt két és fél hónap alatt megannyi kapitányjelöltről olvashattunk, hallhattunk. Legalább annyiról, mint amennyi klubkérője volt Matthäusnak két éves magyar kapitányi működése során.
Képbe került Nyilasi Tibor, Róth Antal, Fazekas László, Egervári Sándor, Csertői Aurél, Mészöly Géza, de a német szakember után többen külföldi jelöltet favorizáltak. A horvát Miroslav Blazevic, az angol John Gregory és Ian Porterfield, a német Uwe Rapolder, a spanyol Xavier Azkargorta, a holland Leo Beenhakker és Arie Haan, valamint a francia Roland Courbis neve is felmerült.
Kisteleki István első körben Nyilasi Tibornál és Róth Antalnál érdeklődött, ám a két, jelenleg is a szövetség alkalmazásában, de utánpótlásvonalon dolgozó szakember nem élt a lehetőséggel.
Nyilasi a korosztályos válogatottak koordinátora, Róth az utánpótlás válogatott szövetségi edzője. Volt és maradt is…
Matthäus után ismét olyan szakemberek kezébe került a válogatott irányítása, akiknek nincs meg a pro licenszes edzői végzettsége.
Bozsik Péter és Détári Lajos megbízatása a 2008-as Európa-bajnoki selejtező-sorozat végéig szól, de az erről szóló írásos szerződés még csak napokon belül köttetik meg.
Bozsik Péter
Játékosként nem jutott el az élvonalig, edzőként azonban már maradandóbbat alkotott. Az egykori válogatott legenda, Bozsik József fiaként hol máshol kezdhette volna pályafutását, mint a Honvédnál és végül a másodosztályú Pénzügyőrben fejezte be.
Edzői pályáját is a Pénzügyőrnél kezdte, majd dr. Mezey György a Vasashoz hívta másodedzőnek. Miután a volt szövetségi kapitány lemondott fél év után, ő vette át a helyét és irányításával sokat javult az angyalföldi együttes.
Miután távozott a Fáy utcából, a Zalaegerszeg együttesét vette át és a csapat az ő irányítása alatt nyerte meg első bajnoki címét. Később azonban nem jöttek az eredmények, így a két fél elvált egymástól. Bozsik Péter tett még egy sikertelen kitérőt Szombathelyen, majd 2004 nyarán visszatért Zalaegerszegre, ahol Mészáros Zoltán ügyvezető munkáját cégvezetőként segítette.
A Bozsik család második tagja is eljutott a kapitányi posztig, Bozsik József ugyanis 1974-ben egy mérkőzésen, egy Ausztria elleni 0-1-es vereségen irányította a nemzeti tizenegyet. Szívproblémái miatt azonban kénytelen volt lemondani.
"Petivel jó viszonyban vagyunk, együtt futballoztunk annak idején, szinte ugyanahhoz a korosztályhoz tartozunk - nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak Détári Lajos. - Egyébként meg az sem számítana, ha nem szeretnénk egymást, mert az ilyen esetekben még akkor is össze kellene fogni és a jobb jövőért közösen dolgozni. Mihamarabb el kell kezdeni a munkát, nyilván fel kell állítani a teljes szakmai stábot. Több, mint tíz évig voltam válogatott, tisztában vagyok azzal, hogyan működnek ezek a dolgok. A kilencvenes években már többször nyilatkoztam, hogy egyszer szeretnék a válogatott mellett dolgozni, most ez összejött."
Détári Lajos:
A magyar labdarúgás egyik legnagyobb egyénisége az Aszfaltútépítőkben kezdte pályafutását, majd a Bp. Honvéd színeiben mutatkozott be az élvonalban és a válogatottban is. 1987 nyarán korengedménnyel az akkor még NSZK-beli Eintracht Frankfurthoz szerződött és ott hiába nyert Német Kupát, a következő felkészülést már a görög Olympiakosz Pireusznál kezdte el.
Újabb két év múlva már Olaszországban futballozott és bár a Juventusnál is felmerült a neve, csak a gyengébb Bolognába és Anconába tudott elszerződni. Miután utóbbi csapat búcsúzott a Serie A-tól, Détári rövid időre hazatért a Ferencvároshoz, majd még 1993 őszén Genoába szerződött. Pályafutása utolsó csapatai a svájci Neuchatel, az osztrák St. Pölten, valamint az akkor még élvonalbeli BVSC voltak.
Détári edzői pályafutását a nagyváradi FC Bihorban kezdte, majd a Csepelen és Kispesten is dolgozott. Egy rövid szlovákiai és vietnámi kitérő után a Haladásnál és a Nyíregyházánál tevékenykedett, az idei szezont a görög másodosztályú Panszerraikosznál kezdte el, ám miután összetűzött az elnökkel, távoznia kellett.
Játékosként 164 meccsen 81 gólt lőtt a magyar élvonalban, a válogatottban 1984 és 1994 között 61 találkozón 13 találatot jegyzett. Részt vett az 1986-os világbajnokságon.