Meg kell műteni Bori Gábort, a Paks labdarúgóját, aki a Győri ETO elleni keddi Magyar Kupa-mérkőzésen szenvedett súlyos sérülést, így ebben az évben már biztosan nem léphet pályára. Kiss Tamás és Zsók József után Bori a harmadik játékos, aki hosszú időre kiesett a tolnaiaknál.

Bori Gábor interjú Újabb komoly sérülés a csapatunkban. Kiss Tamás és Zsók József után Bori Gábort is műteni kell.

Volt előjele ennek a sérülésnek, vagy csak a Győr elleni Magyar Kupa mérkőzésen elszenvedett szabálytalanság oka?
Tíz évvel ezelőtt már műtötték hasonló sérüléssel a jobb térdemet, de azóta semmi gondom nem volt vele. Tehát semmi sem utalt arra, hogy gond lenne. Győrben jött egy brutális belépő, de még akkor sem gondoltam, hogy ilyen komoly a baj. Igaz, amikor felálltam, már tudtam, hogy azt a meccset egészen biztosan nem tudom folytatni. Még úgysem, hogy nem volt már cserelehetőségünk, és így megint egyel kevesebben lettünk.

Nem elég, hogy vereséget szenvedtünk, ráadásul te is kidőltél a sorból. Mondhatjuk, hogy a kedd, nem a mi napunk volt…
Elég rosszul indult, hiszen az ötödik percben tizenegyest ítélt a játékvezető, és kiállította Szabó Jánost, a belső védőnket. Nem tudom, hogy utóbbit miért tette, mit mérlegelt, vagy sem, de ez az ő lelkére van bízva. Utána is több olyan döntése volt, amivel egyik csapat sem értett egyet, amiből az következik, hogy nem igazán vezette jól a találkozót. Minkét fél kárára sokat tévedett.

Ha már a károknál tartunk, térjünk vissza a lábadra. Mit állapítottak meg?
Mikor lejöttem a pályáról, két masszőrünk vett kezelésbe, akik bekötözték. Hazafelé pedig, vízszintesen tartottam a buszon, mert akkor már sejtettem, hogy nagy a baj. Estére rendesen bedagadt a térdem, és a másnapi MRI vizsgálat kimutatta, hogy beszakadt az oldalszalagom, és kívül-belül a porc is sérült. Elkerülhetetlen a műtét.

Mikor kerül sor a beavatkozásra?
Ha minden igaz, akkor pénteken.

Ezek szerint nem csak a pécsi, hanem az összes többi meccsünket is csak a televízióban láthatod.
Igen, számomra véget ért a szezon. Remélem, hogy a tavaszt már nem úgy kezdem, hogy a tévé előtt kell ülnöm.

Nem csak te, hanem a csapat is „sérült”. Igaz a középmezőny csak egy-két győzelemre van tőlünk, de a tény az, hogy a tizennegyedik helyen állunk. Milyennek látod a helyzetünket?
Többször is lett volna lehetőségünk a felzárkózásra, de a kritikus helyzetekben nem koncentráltunk eléggé. Ezek súlyos pontokba kerültek nekünk. Gondolok itt utolsó percekben kapott gólokra, kihagyott büntetőkre. De ez nem csak annak a két-három embernek a felelőssége. Az ilyen szituációkat mindig sok másik is megelőzi, tehát nem csak ők tehetnek róla. Együtt sírunk, együtt nevetünk. Nem csak a siker, hanem a kudarc is közös.

Gondolom, nem erre a helyezésre számítottál, mikor hozzánk érkeztél…
Valóban nem erre számítottam, de most is azt mondom, hogy a helyünk valahol a hatodik hely környékén lenne. És ha megnézzük, hogy mikor és hol, és hogyan hullajtottunk el pontokat, akkor azt kell mondanom, hogy ez meg is lehetne. Mindig apró, pici dolgokon múlt a dolog. Nyilván, mint eddig, így ezután is mindenki azon fog dolgozni, hogy egy jó alapozást követően tavasszal ez megváltozzon, és ezek az apró nüánszok a mi javunkra dőljenek el. Ha így lesz, akkor a helyünkre kerülhetünk.