Az idősebb tatabányai szur­kolók a könnyeiket törölgették: ilyen jó csapatuk nem volt, mió­ta ,,Kipu” Hollandiába szerző­dött. Akik még láthatták a dr.Lakat Károly-féle bányászcsa­patot, azok most okkal ölelget­hették egymást örömükben: a Lombard játéka már-már a ré­gi, „a nagy” Tatabányáét idé­zi... A mérkőzés lefújása után a labdarúgók boldogan dobálták levegőbe mesterüket, Tóth Bálintot, majd a futballisták nyilatkozatokat adtak, s csak jókora késéssel kezdhették el a szokásos meccs utáni levezető kocogásukat.

- A mérkőzés szünetében ér­tesültem arról, hogy Bicskei Bertalan meghívott a válogatott bő keretébe, és őszintén beval­lom, azt hittem, viccelnek velem a társaim - mosolygott Szekeres Zsolt, a második gól szerzője. - Arra gondoltam, hogy a kapi­tány az újpesti Szekerest hívta meg, és a többiek csak cukkol­nak. Még most sem akarom el­hinni, hogy tényleg bekerültem a keretbe. Életem talán legsike­resebb napja ez, nem hittem vol­na, hogy az élvonalbeli Gázszer­ből a második vonalban szerep­lő Tatabányába kell igazolnomahhoz, hogy bekerüljek a nem­zeti csapat keretébe. Természe­tesen szeretnék élni a lehetőség­gel, de hogy maradok-e a legjob­bak között, az nem csak rajtammúlik. Ma még a kerettagságnálnagyobb boldogsággal tölt el,hogy bejutottunk a Magyar Ku­pa döntőjébe, de holnaptól talánmár Bicskei Bertalan meghívójamiatt nem jön álom a szememre.