magyarfutball.hu

A Hévíz SK. 1949. nyarán alakult Káldosi Istvánszervezésében Lendület SK néven egy szakosztállyal, a labdarúgással. 1952-benasztalitenisz és röplabda szakosztály is létesült. A labdarúgó csapat az1952-es bajnoki évben megnyerte a Keszthelyi járási bajnokságot, és bejutott az1953. évi megyei bajnokságba, ahol a 16 résztvevő közül a 8. helyen végzett. Akövetkező, 1954-es bajnoki évben azonban a csapat kiesett a megyeimásodosztályba. Az 1955. évben a csapat megnyerte a megyei II. osztályúbajnokságot, de az osztályozón nem jutott túl és ismét a megyei II. osztálybanfolytatta a játékot, ahol 1956-ban a 10. helyen végzett.

1956. őszén a forradalmat követően megszűnt Hévízena sportélet, több, mint két évig nem működött a sportkör. Csak 1959. nyaránalakult újjá 42 taggal és három szakosztállyal (labdarúgás, asztalitenisz,sakk).

A labdarúgó csapat 1959 őszén a Keszthelyi járásilabdarúgó bajnokságban kezdte a szereplést, ahonnan 1963 tavaszán került fel aVeszprém megyei II. osztályú bajnokságba Király József edző vezetésével. Abajnoki kiírások szinte évről évre változtak, így 1966. őszén a hévízi csapat akeszthelyi járási labdarúgó bajnokság megnyerése után osztályozóval bejutott az1967. évi Veszprém megyei I. osztályú bajnokságba, ahol az utolsó helyenvégzett. Azonban a bajnoki rendszer újabb változtatásával (két csoportos lett amegyei bajnokság) a Hévíz mégis bent maradt a megyei I. osztályú bajnokságban,annak Nyugati csoportjában. A csapat 1969. végén kiesett a két csoportos megyeiI. osztályú bajnokságból is, s ekkor a szakosztály feloszlatta magát.

Két év kihagyás után a Hévíz labdarúgó csapata 1972.őszén alakult újjá. Ismét kezdődött minden előröl, újra a Keszthelyi járásibajnokságban Bácsics Lajos edző vezetésével. A szakosztályvezető Vértes Árpádvolt. 1974 őszén került a csapat feljebb a Veszprém megyei II. osztályúbajnokságba. Majd az 1975/76-os idényben 100 %-os őszi zárást követően, 10 pontelőnnyel 1976. nyarán a Veszprém megyei I. osztályú bajnokságba.

1979. január 1.-én a Keszthelyi járást Zala megyéhezcsatolták, így ennek az évnek őszétől a Zala megyei I. osztályban játszott aHévíz labdarúgó csapata. 1980-ban a Kossuth Lajos utcai pálya mellett elkészülta csapat első öltözője. A csapatnak már nem kellett a pályától háromszázméterre lévő szükség-öltözőből (Park u. 1.) az utcán megtenni az utat amérkőzés színhelyére.

1981-ben a csapat Vértes Árpád edző vezetésévelmegnyerte a Zala megyei I. osztályú bajnokságot, s így 1981. őszétől már az NBIII-ban szerepelhetett a csapat. Sikerült egy Ikarusz 55-ös autóbuszra is szerttenniük a Zalavári TSz-től, amivel a csapat a mérkőzésekre utazhatott. Az NBIII.-at nagy nehézségekkel kezdte a csapat, az őszt az utolsó előtti helyenzárta. Erősíteni kellett. Az 1982. év tavaszára sikerült leigazolni az egykorivilágválogatott Szűcs Lajost, akinek vezetésével a csapat a tavaszt vereség nélkülzárta, és a 10. helyen végezve - egy góllal többet rúgva, mint a 11. helyezett- bent maradt az ismét átalakított NB III. osztályba. Vértes Árpád edzőlemondása után fél évig Varsányi Sándor vállalta az edzői feladatot. Őt 1983.tavaszától ismét Bácsics Lajos követte, de a tervet a csapatnak nem sikerültvégrehajtani, s 1983. júniusában kiestek az NB III-ból, s ismét a Zala megyeiI. osztályú bajnokságban folytathatták a küzdelmet Bácsics Lajos vezetésével.

1983. őszétől nyolc évig a Hévíz labdarúgó csapata aZala megyei I. osztályban játszott (6., 7., 2., 7., 11., 10., 12. hely). Acsapat az 1990/1991. évi megyei bajnokságot megnyerte, s a csapat ismétfelkerült az NB III-ba. Bácsics Lajos edző elnyerte a megye legjobb edzőjedíjat. A szakosztály elnöke Vértes Árpád volt, szakmai igazgatója Szőcs Jánoslett. Az edző továbbra is Bácsics Lajos maradt. A csapat az 1991/92-es bajnokiévet a 9. helyen, az 1992/93-as idényt a 6. helyen, az 1993/94-es évet a 10.helyen végezte. Az 1994/95-ös bajnokság őszén a csapat az utolsó helyen zárt.Közben a szakosztály elnökét, Vértes Árpádot megválasztották polgármesternek,így 1995. elejétől új "felállású" lett a csapat vezetése. SzakosztályelnökKovács Ferenc vállalkozó lett, az edzői teendőket Bácsics Lajostól KanászJózsef vette át. A tavaszi idény jobban sikerült, és a csapatnak sikerült bentmaradni az NB III-ban. Az 1995/96-osidényben ismét edzőváltás volt, amikor Kanász József lemondása után ismétBácsics Lajos lett a csapat edzője, akivel a 6. helyet sikerült elérni. Az1996/97-es idényt Szabó Imre edző vezetésével kezdte a csapat, amely a 3.helyen végzett az NB III Bakony csoportjában, s ezzel az eredménnyelfelkerültek az NB II-be.

Az 1997/98-as idény az NB II.-ben sikerese volt. Acsapat ősszel a 9. helyen, a bajnokság befejezésével a 11. helyen végzett.Közben 1998. tavaszán elkezdődött a Kossuth Lajos utcai pálya mellett az újöltöző építése.

Az 1998/99-es idény rosszul kezdődött, a 4. fordulóután a csapat az utolsó helyre került, melynek a vége edzőváltás lett. SzabóImre helyére Madár Gábor került. A csapat az őszi idényt ennek ellenére azutolsó helyen végezte. A gyenge szereplést követően a Zalaapáti és a Hévízcsapata egyesült, a Hévíz visszalépett a bajnokságból, és a harmadik helyenálló Zalaapáti eredményével Royal Goldavis Hévíz néven szerepelt tovább abajnokság tavaszi idényében. A csapat edzője a Zalaapáti csapatát vezetőPusztai László lett. Az egyesített csapat a bajnokság 4. helyén végzett.

1999. szeptember 9. jelentős dátum Hévíz labdarúgásánaktörténetében. Deutsch Tamás Ifjúsági és Sportminiszter ezen a napon avatta felaz új 600 ülőhelyes hévízi labdarúgó stadiont. Az ünnepségen részt vett azegykori Aranycsapat mind a négy élő tagja; Puskás Ferenc, Grosics Gyula,Hidegkúti Nándor és Buzánszky Jenő.

Az NB II. Nyugati csoport 1999/2000. évibajnokságában jól szerepelt a Pusztai László által vezetett legénység. Abajnokság megnyerésével a 2000/2001.-es idényt már az NB I/B Nyugati "A"kvalifikációs bajnokságában folytathatta. Ennek megnyerése után 2000. őszén azNB I B. Nyugati csoportjában folytathatta a bajnokságot a hévízi csapat a2000/2001.-es idényben. A 12-es mezőnyből a Hévíz az 5. helyezést érte el.

A 2001/2002. évi bajnokságban a csapat a 7. helyenvégzett. Közben 2002. áprilisában újabb épülettel bővült a Kossuth Lajos utcaisporttelep, amelyben kondicionáló terem és fit-ness terem működik.

A labdarúgó csapat a 2002/2003. évben az NB I B.-bena 15. helyezést érte el. A 2003/2004. évi bajnokság őszén a csapat gyengénszerepelt. A tél folyamán négy brazil játékossal erősített a csapat és új edző,Menczeles Iván vette át a csapatirányítását. Tavasszal bár voltak felvillanásai a hévízi csapatnak (Hévíz - Bp.Honvéd 3:2), végül az utolsó, 18. helyen zárták az évet.

Néhány csapat visszalépése miatt azonban az MLSZdöntése alapján a 2004/2005-ös évben ismét az NB I B.-ben indulhatott a Hévíz,új edző, a Zalaegerszegről érkező Bán István vezetésével. Az őszi 9. helyellenére a bajnokság végére ismét az utolsó, 14. helyen végzett a csapat. Osztályozótkellett játszani, ahol alulmaradtak a Karcaggal szemben. A bajnokság újabbátszervezése (megszűnt az NB I B.) és néhány csapat visszalépése következtébena Hévíz ismét a második vonalban (NB II. Nyugati csoport) szerepelhetett a2005/2006-os bajnokságban. Az edző személye ismét változott. 2005.augusztusától a csapat irányítását Glázer Róbert, a Győri ETO egykori játékosa,a ZTE korábbi vezetőedzője vette át, aki az NB II-es bajnokság őszi szezonját a9. helyen zárta csapatával.