Saját fiók létrehozásával tudsz mérkőzéseket értékelni, értesülhetsz a kedvenc klubod és játékosaidhoz kapcsolódó fontos információkról, kiderítheted, hogy te jártál-e eddig a legtöbb meccsen, segíthetsz hiányzó adatok beadásában és bármihez hozzászólhatsz.
A hőskor egyik válogatott labdarúgója, Niessner Aladár élettörténete eddig töredékes volt: sorsát 1943-ig tudta a sporttörténet.
Kutatásaim alapjául Dlusztus-Dénes Meggypiros mezben című kitűnő, a magyar labdarúgó válogatottakról szóló hatalmas munkája szolgált, emellett a szinte teljesen elfeledett labdarúgó unokája, Névery Krisztina segítette a múltfeltárást.Niessner Aladár a volt Sopron megyei Doborjánban (ma: Raiding, Burgenland) 1883. január 28-án született. Ugyanabban a házban látta meg a napvilágot, mint évtizedekkel korábban Liszt Ferenc zeneszerző. Édesapja felügyelő gazdatiszt volt Doborjánban, az Esterházy-birtokon, mint ahogy Liszt Ferenc apja is. Ez lehet a magyarázat a közös szülőházra. A lóki római katolikus születési anyakönyvben (Doborján anyakönyvileg Lókhoz tartozott) a következő olvasható róla: „Gyermek neve: Alfredus Joannes Vincentus. Szülők neve: Franciscus Niessner provisor és Elisabetha Némethy.” Tehát Alfrédként írták be keresztnevét a születési anyakönyvbe, de a családban mindig Aladárként szerepelt.
A magyar válogatottban az ülő sorban balról az első Niessner Aladár. Fotó: mlsz.hu
Niessner középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Érettségi után beiratkozott a Műegyetemre, ahol 1907-ben szerzett mérnöki oklevelet, ezután Brüsszelben, Londonban, Ausztriában és Németországban folytatta tanulmányait. Egyetemi évei alatt megnyerte a Műegyetem 100 yardos és a negyed angol mérföldes futóbajnokságát és tagja volt a 4×100 méteres bajnok váltónak is. A család elmondása szerint Prágában, valamikor a század első éveiben 100 yardon megnyerte a cseh bajnokságot. Az országos főiskolai és egyetemi versenyeken síkfutásban, hármasugrásban előkelő helyezéseket ért el.
A hőskor egyik legfürgébb támadója középcsatárként részese volt a magyar válogatott első győzelmének, a csehek elleni 2:1-nek a Millenárison. Összesen öt alkalommal szerepelt 1903 és 1907 között a válogatottban.
Niessner 1907-ben a József Műegyetemen szerzett mérnöki (ma építőmérnöki) oklevelet. Házasságkötésekor már szegedi lakos. 1909. május 29-én írt a Nemzeti Sport a szegediek csapatáról: „elsősorban Niessnert kell megemlíteni, ki, bár centercsatárt játszott, mégis back, half és forward volt egy személyben”. Szegedi évei idején – irányítása alatt – épült ki a villamosvasút és valósult meg a belváros burkolása, aszfaltozása.
évszáma. Fotó: Páder Vilmos
Niessnert a szegedi futball első, országosan is elismert kiváló alakjának tekinthetjük. Nem sokkal később Nagyvárad osztályvezető városi mérnökévé választották meg. Niessner készítette el a város általános csatornázásának terveit és vezette annak kiépítését. Nagyváradon is jelentős munkát végzett a labdarúgás területén. Az NSE fellendülése akkor következett be, amikor az építőmérnök Váradra érkezett és átvette a csapat vezetését mint játékos-edző. A trianoni döntés idején Magyarországra menekült és Debrecenben letelepülve átmenetileg magánmérnöki munkákat vállalt, majd 1922 februárjában a szombathelyi hivatal irányítását vette át.
Niessnerről így ír a Nemzeti Sport (1924. december 24.): „Fried- rich (a későbbi miniszterelnök – a szerző), Nirnsee és Niessner volt a MAFC három szőkéje. Kissé darabos, de nagyon gyors játékos. Vidékre kerülve, Szeged, Nagyvárad és Szombathely sportéletének felbecsülhetetlen szolgálatot tett úgy is, mint futballista és úgy is, mint műszaki mérnök. Az eddigi futballjátékosok közül ő vitte legtöbbre, mert elmondhatja magáról, hogy a Dunántúl három legstrammabb fiúgyermekének — akiknek iskolájukban az összes sportágakban összenyerik a dijakat — az édesapja. Azonkívül Szombathely város műszaki tanácsosa és az SZSE egyik vezetője.” Niessner az 1930-as években a Szombathelyi SE társelnöke.
Vezetéknevét 1934-ben Néveryre magyarosította. Édesanyja rokonságában volt Névery ág, ezért választották magyarosításkor ezt a nevet. Súlyos betegsége miatt 1942-ben saját kérésére nyugdíjazták. Utána Szombathelyről a fővárosba, majd 1945 után a Sopronban élő középső fiához, Egonhoz költözött. A hőskori magyar válogatott labdarúgó Sopronban is halt meg 1956. június 30-án, a sírja a Szent Mihály-temetőben található.
Egyelőre. A sírja melletti táblán ugyanis az áll, hogy a sír felszámolható. Összefogással talán megmenthető és rendbe tehető lenne, mint ahogy évekkel ezelőtt Győrben Payer Imre síremléke esetében történt. Ez az utókor felelőssége.
— A szőke, roppant gyors, technikás csatár a támadósor közepén is kitűnően játszott. Vidékre kerülve Szeged, Nagyvárad és Szombathely labdarúgósportjáért sokat tett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
† Niessner Aladár (Doborján 1883.01.22 - Sopron 1956.06.30) 
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
(Alfredus Joannes Vincentus)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-KJ9S-8L?cc=1743180
Kutatásaim alapjául Dlusztus-Dénes Meggypiros mezben című kitűnő, a magyar labdarúgó válogatottakról szóló hatalmas munkája szolgált, emellett a szinte teljesen elfeledett labdarúgó unokája, Névery Krisztina segítette a múltfeltárást.Niessner Aladár a volt Sopron megyei Doborjánban (ma: Raiding, Burgenland) 1883. január 28-án született. Ugyanabban a házban látta meg a napvilágot, mint évtizedekkel korábban Liszt Ferenc zeneszerző. Édesapja felügyelő gazdatiszt volt Doborjánban, az Esterházy-birtokon, mint ahogy Liszt Ferenc apja is. Ez lehet a magyarázat a közös szülőházra. A lóki római katolikus születési anyakönyvben (Doborján anyakönyvileg Lókhoz tartozott) a következő olvasható róla: „Gyermek neve: Alfredus Joannes Vincentus. Szülők neve: Franciscus Niessner provisor és Elisabetha Némethy.” Tehát Alfrédként írták be keresztnevét a születési anyakönyvbe, de a családban mindig Aladárként szerepelt.
A magyar válogatottban az ülő sorban balról az első Niessner Aladár. Fotó: mlsz.hu
Niessner középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Érettségi után beiratkozott a Műegyetemre, ahol 1907-ben szerzett mérnöki oklevelet, ezután Brüsszelben, Londonban, Ausztriában és Németországban folytatta tanulmányait. Egyetemi évei alatt megnyerte a Műegyetem 100 yardos és a negyed angol mérföldes futóbajnokságát és tagja volt a 4×100 méteres bajnok váltónak is. A család elmondása szerint Prágában, valamikor a század első éveiben 100 yardon megnyerte a cseh bajnokságot. Az országos főiskolai és egyetemi versenyeken síkfutásban, hármasugrásban előkelő helyezéseket ért el.
A hőskor egyik legfürgébb támadója középcsatárként részese volt a magyar válogatott első győzelmének, a csehek elleni 2:1-nek a Millenárison. Összesen öt alkalommal szerepelt 1903 és 1907 között a válogatottban.
Niessner 1907-ben a József Műegyetemen szerzett mérnöki (ma építőmérnöki) oklevelet. Házasságkötésekor már szegedi lakos. 1909. május 29-én írt a Nemzeti Sport a szegediek csapatáról: „elsősorban Niessnert kell megemlíteni, ki, bár centercsatárt játszott, mégis back, half és forward volt egy személyben”. Szegedi évei idején – irányítása alatt – épült ki a villamosvasút és valósult meg a belváros burkolása, aszfaltozása.
évszáma. Fotó: Páder Vilmos
Niessnert a szegedi futball első, országosan is elismert kiváló alakjának tekinthetjük. Nem sokkal később Nagyvárad osztályvezető városi mérnökévé választották meg. Niessner készítette el a város általános csatornázásának terveit és vezette annak kiépítését. Nagyváradon is jelentős munkát végzett a labdarúgás területén. Az NSE fellendülése akkor következett be, amikor az építőmérnök Váradra érkezett és átvette a csapat vezetését mint játékos-edző. A trianoni döntés idején Magyarországra menekült és Debrecenben letelepülve átmenetileg magánmérnöki munkákat vállalt, majd 1922 februárjában a szombathelyi hivatal irányítását vette át.
Niessnerről így ír a Nemzeti Sport (1924. december 24.): „Fried- rich (a későbbi miniszterelnök – a szerző), Nirnsee és Niessner volt a MAFC három szőkéje. Kissé darabos, de nagyon gyors játékos. Vidékre kerülve, Szeged, Nagyvárad és Szombathely sportéletének felbecsülhetetlen szolgálatot tett úgy is, mint futballista és úgy is, mint műszaki mérnök. Az eddigi futballjátékosok közül ő vitte legtöbbre, mert elmondhatja magáról, hogy a Dunántúl három legstrammabb fiúgyermekének — akiknek iskolájukban az összes sportágakban összenyerik a dijakat — az édesapja. Azonkívül Szombathely város műszaki tanácsosa és az SZSE egyik vezetője.” Niessner az 1930-as években a Szombathelyi SE társelnöke.
Vezetéknevét 1934-ben Néveryre magyarosította. Édesanyja rokonságában volt Névery ág, ezért választották magyarosításkor ezt a nevet. Súlyos betegsége miatt 1942-ben saját kérésére nyugdíjazták. Utána Szombathelyről a fővárosba, majd 1945 után a Sopronban élő középső fiához, Egonhoz költözött. A hőskori magyar válogatott labdarúgó Sopronban is halt meg 1956. június 30-án, a sírja a Szent Mihály-temetőben található.
Egyelőre. A sírja melletti táblán ugyanis az áll, hogy a sír felszámolható. Összefogással talán megmenthető és rendbe tehető lenne, mint ahogy évekkel ezelőtt Győrben Payer Imre síremléke esetében történt. Ez az utókor felelőssége.
forrás:
https://www.kisalfold.hu/sport/helyi-sport/sopronban-pihen-a-valogatott-csatar-10812694/
Biczó Zalán
— A szőke, roppant gyors, technikás csatár a támadósor közepén is kitűnően játszott. Vidékre kerülve Szeged, Nagyvárad és Szombathely labdarúgósportjáért sokat tett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig