magyarfutball.hu

portré: Dombi Tibor
© dvsc.hu
alias
Dombi Tibi
Kicsi
Bombázó
Dombi "örökifjú" Tibor
Esőember
A Hortobágy Gepárdja
Zombi Tibi
Dombi Esell Tibi
nemzetiség
Magyarország
életkor
50 éves
poszt
csatár
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Debreceni VSC
1992 - 1999
Eintracht Frankfurt
1999 - 2000
Debreceni VSC
2000
FC Utrecht
2000 - 2002
Debreceni VSC
2002 - 2016
eredmények / elismerések
7-szeres magyar bajnok
(Debreceni VSC 2004-2005, 2005-2006, 2006-2007, 2008-2009, 2009-2010, 2011-2012, 2013-2014)
4-szeres magyar kupagyőztes
(Debreceni VSC 1999, 2008, 2010, 2012)
6-szoros magyar Szuperkupa-győztes
(Debreceni VSC 2005, 2006, 2007, 2009, 2010, 2012)
Ligakupa-győztes
(Debreceni VSC 2010)

edző

pályafutás
Debreceni VSC megbízott vezetőedző
2022. augusztus 31 -
eredmények / elismerések
?
Dombi Tibor 2019
2019-ben a Magyar Öregfiúk válogatottban
Én csak focista akartam lenni. Serdülőben, ifiben, NB I-ben játszani, eljutni külföldre, bemutatkozni a válogatottban. Tulajdonképpen egy átlagos magyar focista vagyok, hiszen évek óta mindenki ugyanezt mondja, amikor megkérdezik, mit szeretne elérni. Na jó, talán mások a bajnoki címet is megemlítik, én még azt se mondhatnám, hogy feltétlenül bajnoki címekben is gondolkodtam, mert ismerve a körülményeket ez az extra-álom kategória volt csak.4

Olyan családból származom, ahol csak a munkának volt becsülete. Édesanyám hetven évesen, a nyugdíj mellett még mindig eljárt napszámba dolgozni, pedig megvolt a mindennapi betevője. Szeretett dolgozni, ez volt az élete, ezt láttam tőle, hogy a munka a legfontosabb.5


Debreceni VSC, 1992-1999

Az első emlékem a Lokival kapcsolatban egy Rába ETO elleni bajnoki. Még nem játszottam, csak néztem. Előtte kétszer ha jártam DMVSC-meccsen, Sárrétudvariról ugyanis nem volt egyszerű bejutni. A Rába vendégjátékára is azért mentünk ki, mert gyerekként ETO-drukker voltam. Mentségemre szóljon, hogy az idősebb bátyám miatt, merthogy ő szurkolt a győrieknek, és én úgy voltam vele, ha ő nekik szurkol, akkor én is. Aztán nyolcvannyolcban bekerültem a debreceni sportiskolába, és onnantól fogva állandó látogatója voltam a Loki mérkőzéseinek. S hamar rájöttem, hogy ez az én csapatom. Noha az elmúlt évtizedekben hatalmas változáson ment át a Loki, és egy szegény kiscsapatból topklubbá nőtte ki magát, számomra most is ugyanazt jelenti, mint egykoron: a második családomat. Hiszen itt lettem azzá, aki vagyok.1

...

Eintracht Frankfurt, 1999-2000

Hívni hívtak sokszor más csapatok, de igazából csak egyszer merült fel a váltás. '99-ben az akkor ország legjobbjait megvenni képes MTK nagyon erősen hívott, Debrecenben akkor amúgy is rossz volt a helyzet, én már mindenképpen előre akartam lépni. Akkor majdnem elmentem, de közbejött a Frankfurt hívása, így odaigazoltam.4

Egyértelműen a frankfurti, majd az utrechti szereplésemkor éreztem magam a csúcson. Akkor, 26-27 évesen éreztem igazán, hogy gyors vagyok, és a játék is jól ment.2

Amikor nem játszottam, akkor kérdezték, miért nem. Én sose szeretem az olyanokat, akik ilyenkor azzal jönnek, hogy biztos az edzőmnek baja van velem, vagy hogy a magyar felesége megbántotta, és azért pikkel rám, és hasonló baromságok, így őszintén azt mondtam, biztosan azért nem játszok, mert az edző mindig nyerni akar, és nem tart olyan jónak, hogy betegyen.4

Amikor a téli felkészülés során tizenhét edzőmeccset játszottunk és én ezeken összesen tizenhét percet kaptam, már tudtam, hogy nem sok keresnivalóm van Frankfurtban. Pedig az ősszel tényleg jól ment, hétszer voltam kezdő és három győzelmünkből főszerepet vállaltam. Az volt a legnagyobb baj, hogy amikor a csapatnak nem ment, én is gyengén játszottam. Nem vagyok sztár. 7


Debreceni VSC, 2000

...

FC Utrecht, 2000-2002

Az elején lelkesedtem, mentem, csináltam a dolgom. Bekerültem a csapatba, és megelégedtem. Innentől kezdve mi bajod lehet?! Hétvégén játszol, néha lecserélnek, de aztán megint játszol. Mármint itthon, na de kint nem így volt. Igaz, amit mindenki mond: nap mint nap bizonyítanod kell. Mai fejjel másképp csinálnám, meg volt még valami: egyedül voltam kint, hazavágytam. Akkor még nem volt asszony, mert már túl voltam az első válásomon. Szóval, kimentem Frankfurtba, elég gyorsan haza is jöttem, majd néhány hónap után mentem Utrechtbe, ahol ugyanez játszódott le, csak kicsit lassabban. Pedig jól indult, a meccsen hozzám került a labda, és már ordítottak a szurkolók és várták, hogy történik valami, tizenegyes vagy „szétcselezek” valakit… Mindig így kezdtem külföldön: tizenegyesek, kiállítások zsinórban… Utrechtben türelmesebbek voltam velem, eleve nem kölcsönadtak, mint Frankfurtban. Két évig voltam Hollandiában. A mai fiatalok sokkal jobban hozzá vannak szokva a külföldi élethez. Én mindkét helyen egyedül voltam.6


Debreceni VSC, 2002-2016

Amikor hazatértem külföldről huszonkilenc évesen, arra gondoltam, hogy két-három esztendőre aláírok a Debrecenhez, azután pedig majd csinálnom kellene valami mást.5

Sok jó és rossz dolgot átéltem már, és részese voltam az összes bajnoki cím megszerzésének. Az első, a 2005-ös siker volt a legfantasztikusabb, a másodiknál már nem volt akkora az ünneplés, a harmadik arany pedig már-már természetes volt. De aztán jött a pofon, a 2008-as második hely, ami után először teljesen összezuhantunk, majd magunkhoz tértünk, és meg akartuk mutatni, hogy mi vagyunk a legjobbak.3

A bajnoki cím megszerzésének éve pályafutásom legemlékezetesebb, legjobb időszaka volt. Az a bajnoki címet szerző együttes volt szerintem mindenidők legjobb debreceni csapata, amiben játszottam. Az első bajnoki aranyérmet 2005-ben nyertük meg Debrecennek, ez egy akkora dolog volt, ami sokáig még az álom kategóriaként sem lebeghetett előttünk. A DVSC sokáig nem álmodozhatott elsőségről, na jó, legfeljebb NB II-es aranyról, mert a klub a legtöbbször az élvonal és a másodosztály között ingázott, senki nem beszélt itt soha bajnoki aranyról, nem is lett volna reális. Amikor 2005-ben először bajnokok lettünk, az valami fantasztikus dolog volt.4

...
A csereként való játék egy folyamat része volt, így könnyebb volt nekem is. Nem úgy volt ez, hogy egyszer csak csere lettem, mert Bandi (Herczeg András, szerk.) próbálgatott, nézegette, mire vagyok még képes, de nekem is jó volt, mert rájöhettem, nem menne már úgy a játék 90 percig a kellő szinten, mint azelőtt. Így ebből nem lett semmi sértődés, amikor a padra kerültem, sőt. Magam is rájöttem arra, hogy jobb nekem csereként. Amikor kezdő voltam, tudat alatt is spóroltam, mert tudtam, kell még az erő, de csereként ilyen nincs. Tudom, hogy van 25-30 percem, ami alatt ész nélkül rohangálhatok, kiadom, ami a csövön kifér.4
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2013.12.12, 14:37 (szerk.: 2018.11.11, 13:38)
    Irigylem Dombit...a benne rejlő képességeihez mérten szerintem 300 %-ot hozott ki a pályafutásából,jó adag szerencse is kellett hozzá,viszont szép dolog debreceni részről,hogy így megbecsüli régi játékosait a klub.Hallottunk már példát ennek az ellenkezőjéről is..Ahogy láttam a képeket az új stadionról,abban csak a hülye nem akarna játszani..

    "Ez a Dombi gyerek egy dolgot tudott, futni és feldobni magát egy jó 11-esért, amig rá nem jöttek a taktikájára."
    Annyira csak nem jöttek rá, mert múltkor valamelyik csapat ellen 20 perc alatt 3 sárgát szedett össze róla az ellenfél.
    Régen meg egyértelmű volt: Dombi felfut a szélen, bead, Sándor meg gólt fejel. Ők ketten elég hatékony gépezet voltak.

    Giggs, Scholes, Dombi smiley)) Debrecennek jó, hogy van egy megbízható "öreg", aki 20-30 percre bármikor bevethető, neki meg jó, mert azt csinálja, amit szeret, jó pénzért! Sőt szerintem olyan állapotban van, hogy simán végig is nyomja a meccset, ha kell, persze nem neki kell megváltania a csapatot! Ilyen hozzáállás kellene minden klubnál! Különben meg, ha jó állapotban van, heti heti 3-4 edzéssel simán be tud szállni ebbe a bajnokságba. Persze nem BL döntőt kell játszania, az segít! smiley

    Megvolt benne az ami a magyar focisták 98%-ra nem jellemző.
    Ez a két tulajdonság a gyorsaság és akarat. Úgy látszik ennyi elég, és ez a többiekre nézve kritika.

    Három emberről tudok (ez nem zárja ki azt, hogy több is van), akinek joga sőt kötelessége a nyelvét kinyújtani, ha jól teljesített, jól teljesít:
    1. M. Jagger előadóművész,
    2. Z. Ibrahimovics sportoló,
    3. Dombi Tibor fogalom.
    Jó erőt, egészséget a következő bajnoki címhez az új stadionban!

    forrás:
    http://www.nemzetisport.hu/nso_cikkhozzaszolas/?cikk_id=2301177
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
    2013.11.11, 11:32 (szerk.: 2018.11.11, 13:38)
    Dombi Tibi a megalkuvás nélküli játék, a küzdőszellem, a kitartás mintaképe.

    Jó egészséget, sok meccset még!
    De ez, hogy 40 évesen még ki is tud emelkedni egy magyar "top"csapatból, az nb1 színvonalát is tükrözi. Hajrá Eto !!!

    Jó egészséget, sok meccset még!
    De ez, hogy 40 évesen még ki is tud emelkedni egy magyar "top"csapatból, az nb1 színvonalát is tükrözi. Hajrá Eto !!!

    Egyik kedvenc beszólás ami eszembe jut erről a paliról és meccsen hallottam.
    "Dombi, az orrod lesen van!" smiley

    Az Esőember becenév még NB I.-es játékosként ragadt rá. Egy szolid érdeklődésre számot tartó válogatott meccsen az oldalvonal közelében ültünk, Dombi kijött egy bedobást elvégezni, és amikor átlépte a vonalat, egy hang a lelátóról rákiáltott: Vigyázz, Tibi, vonal! Dombi vette a lapot, és úgy csinált, mint aki megbotlik a mészcsíkban. Nem emlékszem, kivel játszottunk, de ettől a pillanattól kezdve bármit csinált, kedveltem.

    forrás:
    http://www.nemzetisport.hu/nso_cikkhozzaszolas/?cikk_id=2294299
    http://sportgeza.hu/sport/marodiaklistaja/2009/08/28/a_hortobagy_gepardja/