magyarfutball.hu

Budapest, XIII. ker., Béke utcai Vasas Sporttelep (lebontva)

  1. alias
    1. Tarnai-réti pálya
    2. Régi Vasas Pálya
    3. Fáy utca
    4. Angyalföldi kínai piac helyén volt futballpálya
  2. kapcsolódó stadionok
  3. címkék
  4. cím
  5. térkép, megközelítés
  6. befogadóképesség
    összesen : ?
    ülőhely: ?
    állóhely: ?
  7. lakosság
    Budapest, XIII. ker.: 118.320 (2012)
  8. hazai csapat
      megszűnt / már más pályán játszó
      1. Újpesti MTE (1943 - 1944)
      2. Vasas FC (1930 - 1944)
      3. Vasas FC II (? - ?)
    1. nézőcsúcs
    2. pálya mérete
    3. talaj típusa
    4. eredményjelző tábla
    5. világítás
    6. futópálya
    7. átadás éve
      1930
    8. nyitómérkőzés
    9. kapcsolódó mérkőzések
    10. segítség
     
     

    új hozzászólás

    Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

    hozzászólások

    1. avatar: Sanyi-Hungaria
      2020.01.05, 11:44 (szerk.: 2020.01.05, 17:53)
      A béke-utcai pálya is füves lesz.
      A füves pálya nagy előnyét felismerték a Vasasban. A szünet alatt az eddig poros játszóteret átgyúrták és be füvesítették, úgy hogy ősszel itt is „selymes" talajon fognak küzdeni a csapatok.

      Forrás Nemzeti Sport 1935.08.08
       
    2. avatar: fgymat
      2014.04.04, 13:18
      1944. április 25-ei légifelvételen:
      kép

      forrás:
      http://ncap.org.uk/frame/1-1-42-1-207
       
    3. avatar: meteo
      2012.04.09, 12:28 (szerk.: 2017.09.04, 15:13)
      "Sportváros 13 hektáron - ez már valóban Vasas stadion

      Egy egyesület életében, eredményeiben mindig meghatározó tényező létesítmény-ellátottsága és helyzete. Ez alól a Vasas Sport Club és labdarúgó szakosztálya sem kivétel.

      Nehéz röviden, hideg tényszerűséggel beszámolni a nem idő csinálta legendákról, de megpróbáljuk, hiszen az angyalföldi honfoglalás eszméje hat évtizeddel ezelőtt született, és kötelességünk emléket állítani mindazoknak, akik e téren tettek nem is keveset Angyalföldért - a Vasasért.

      A Vasas Sport Club megalakulása után labdarúgóink indultak elsőnek a későbbi sikerek felé. Ezzel megkezdődött a több évtizedes kálvária, melyet a saját otthon utáni vágyakozás miatt vállaltak játékosok, vezetők, pártolók, vasmunkások. A sok erőfeszítés, kilincselés, kudarc, elutasítás albérletbe kényszerítette a "kis Vasast".

      Az első főbérlő a BEAC volt, lágymányosi sporttelepén megfelelő díj ellenében - kölcsönadta a mai Skála Áruház környékén a szerényebbik pályát. Az első angyalföldi "kirándulás": a BEAC pályáról a Nyomdász egyesület sporttelepére került a Vasas. Innen, még a húszas évek előtt a mai Thököly út és Nagy Lajos király út sarkán lévő területre költöztek. Ez lett a Vasas első saját otthona. Persze jó, ha fantáziánkat féken tartjuk, mert egy bérelt üres telekről van szó, amelyen állt a kapufa és aránylag sima volt a talaj. Itt sem lehetett gyökeret ereszteni, mert városrendezési elképzelések miatt át kellett adni a területet.

      Következett a Hajtsár úti NOVA-pálya, amelyen az edzések zajlottak, a mérkőzésekért az MTK-nak kellett fizetni. Aztán következett a lóversenytéri Postás pálya, a Millenáris és ritkábban az MTK-stadion, hiszen a profi ligában játszó Vasasnak a "hazai mérkőzéseit" is le kellett játszania.

      Később - még a húszas évek közepén - a profik az újpesti stadionban tartották az edzéseket, míg a "hazai pálya" a Thököly úton lévő, hajdani BEVV-BSZKRT pálya volt. Itt az ülőhelyet az MTK-tól kölcsönkért padokkal "biztosították". Közben a klub vezetői kilincseltek, talpaltak, hiszen mielőbb szerettek volna választ adni mindazoknak, akik újra és újra feltették a nagy kérdést: mikor lesz saját pályája a Vasasnak?

      Ez már nem spontán igények alapján vetődött fel, hiszen felmérték: Angyalföld munkáskerület. Itt dolgozik a vasmunkások nagy többsége, és a Vasas az ő egyesületük. A klub vezetői ennek alapján területet igényeltek a fővárostól - Angyalföldön. 1924. október 14-én írott kérelemre az alábbi hivatalos válasz érkezett:

      - Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy Angyalföldön már épülőben van egy sporttelep, így indokolatlan és méltánytalan lenne, ha egy kerület egyszerre két pályához jutna. Az Angyalföldi SC részére a Tahi utca, Hajdú utca és a Göncöl utca által határolt területen 16 ezer négyzetméter áll rendelkezésre. Ajánljuk, lépjenek kapcsolatba az ASC-vel és állapodjanak meg, hogy a szükséges napokra bérbe vehessék a pályát...

      Jó két év múlva, a Vasas 1927. január 23-i közgyűlésén Zala Zsigmond, az új elnök kijelentette:

      - Minden erőmmel azon leszek, hogy a Vasas megteremtse saját otthonát!

      Néhány nap múlva Budapest polgármestere hivatalosan közölte: a Vasas SC pályaigényét teljesíti a főváros.

      Tizenhat év után valóság lett a nagy álomból - a Tarnai-rét a Vasasé!

      Aztán jött az ébredés a hétköznapi kérdéssel: miből építsünk? Harmincezer pengő kellett az induláshoz, Takács II-ért csak tízezret ígért a Ferencváros. Ez arra sem volt elegendő, hogy a rendelkezésre bocsájtott területet körülkerítsék.

      Mi volt a Tarnai-rét? Holdbéli táj a kulturált életen túl, a nyomor "előszobájában". a futóhomokot kavarta a szél és az angyalföldi gyerekek lába. Nekik az állandóan és hiába egyengetett "talajba" leütött két kapu maga volt a földi paradicsom, ahol reggeltől estig pufogott a labda.

      Három év telt el, míg 1930 elején tábla került a Tarnai-rétre: "Vasas SC sporttelep építkezése!". Drótkerítéssel vették körül a területet és - végre megmozdult valami!

      Felhívásokat készítettek, háromezer, egyenként 3 pengős bérletet akartak kibocsájtani. Aki nem tudott pénzt adni, élőmunkával "fizetett", de így is összegyűlt a 30 000 pengő. Megindult a szervezés, a tervezgetés. Az FTC lelátójának építőjétől elkérték a tervrajzokat. A lelátó alá a Postás-pálya tervei alapján öltözőket, irodákat és tornatermet álmodtak. A tornaterem mellé egy 17 méter hosszú helyiséget is terveztek, ahol a billiárd, a sakk és az asztalitenisz kapott volna otthont. A pálya állóhelye mögé teniszpályákat képzeltek el.

      Elkészült az uszoda terve, kiásták az 50X25 méteres medence helyét. Az álomra megint szomorú ébredés - az építész megszökött a nehezen összekuporgatott pénzzel. Senki nem nyugodott bele, hogy álmodják a nyomort, a tervezés tovább folyt klubházról, vendéglőről, társalgóról, könyvtárról. A költségvetés 260 ezer pengőt tett ki. A céltudatosság, az akarat és tenni vágyás eredménye az első kapavágás 1930. május 23-án - ünnepélyes keretek között. Ez a hajtóerő 5 hónap alatt történelmet teremtett. Szeptember 15-re már első osztályú mérkőzés lejátszására hitelesítették a Béke utcai sporttelepet.

      Milyen is volt a munkáskezektől és filléreiből született igazi Vasas-pálya, amely napjainkban is köti a Tarnai-rét futóhomokját?

      - Agyagos talajú labdarúgó pálya, a földhányáson néhány ülőhely, s mintegy 15 000 nézőnek állóhely.
      - Voltak kis helyiségek, a lelkesedés diktálta felirattal: "Öltöző".
      - Állt egy főépületből, ahol a szertáros szoba-konyhás lakása volt, a bírói öltözőből, a vendégcsapat és a Vasas szobájából. Volt egy tusoló is. A melegvíz csak az első csapat mérkőzéseire készült, de csak annak, aki érkezésekor letette az egy darab fát.
      - A pályát bekerítették deszka kerítéssel - részletre. A fakereskedő elől néha szökni kellett.
      - A Béke útról volt a bejárat, a játéktér a mai vörös salakos pálya helyén lehetett.

      Az avatás nem mindennapi eseménynek számított.
      1930. szeptember 16-án a Vasas a Ferencvárost fogadta. Az akkori Nemzeti Sport így írt:
      - A Vasas pálya hatalmas területet foglal el. A labdarúgó pálya mellett további játéktereket lehetne létesíteni, de ott nem futballozni fognak. A vasasok jogos büszkeséggel nézhetnek végig stadionjukon, amelyet Angyalföld futóhomokjából varázsoltak elő.
      Aztán jött a mérkőzés, és a Nemzeti Sport szenzációként tudósított a Vasas 5:2-es győzelméről. Tombolva ünnepelt a Vasas-tábor, zsongott egész Angyalföld.

      Az angyalföldi stadion elindult sporttörténelmi útjára.

      Mindennek több mint fél évszázada. Ma a Fővárosi Tanács telekkönyvi hivatalában 28085/110. helyrajzi szám alatt van bejegyezve a Fáy utca - Béke utca - Hajdú utca - Tahi utca által határolt 13 hektáros, azaz 133 214 négyzetméteres terület. Ez már szinte sportváros.


      Forrás:
      Sikerek piros-kékben (A Vasas SC labdarúgó csapatának története, 1911-1983)
      Írta: Boskovics Jenő, Ferenczy István, Fügedy Péter, Németh Gyula, Thaly Zoltán
      Vasas Sport Club, 1984.

      (Annyi kiegészítés, hogy az 1930. szeptember 16. tehát nyilvánvalóan elírás, hiszen a mérkőzést november 16-án játszották.)

      Az írás folytatása a Vasas, illetve az Illovszky-stadion adatlapján.
       
    4. avatar: fgymat
      2012.04.08, 22:00 (szerk.: 2014.03.27, 19:07)
      A pályaavató akkor volt, de az első mérkőzés kicsit korábban:
      kép
      forrás:
      Novák István - A Vasas labdarúgók krónikája (1911-1971)
       
    5. avatar: magyarfutball.hu
       
    6. avatar: magyarfutball.hu
      2010.08.29, 22:30 (szerk.: 2017.09.04, 15:19)
      A terület 1926-ban és ma:
      kép