magyarfutball.hu

Liechtenstein - Magyarország 0 : 0 20:15

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
videók
mérkőzés értékelése
Európabajnokság 2000, selejtező
736. hivatalos válogatott mérkőzés
helyszín : Vaduz, Rheinpark-stadion
játékvezető : Kaldma Sten (Észtország)
nézőszámok :
  1. nb1.hu: 1.650
  2. lfv.li: 1.700
  3. nso.hu: 1.700

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2017.03.20, 17:48 (szerk.: 2017.03.20, 17:48)
    Budapest, 1999. szeptember 1., szerda (MTI) - Bicskei Bertalan, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a szerda délutáni edzést követően kihirdette a liechtensteini Európa-bajnoki selejtezőre utazó válogatott keretet. A Népligetben táborozók közül Végh, a Vasas kapusa, valamint Molnár (Espanyol) és Ferenczi (Zalaegerszeg) nem tart a többiekkel.

    A kerettagok közül Hrutka nem léphet ugyan pályára sárga lapjai miatt, de a csapattal tart, mert a kapitány a jövő szerdai Üllői úti, Azerbajdzsán elleni Eb-selejtezőn már számít a válogatott Németországban játszó légiósára.

    A csapat csütörtök reggel kel útra, Bicskei csütörtökön és pénteken is egy-egy edzést tart a szombati (20.15 ó) Európa-bajnoki selejtező előtt, s csak a pénteki gyakorlást követően hirdet csapatot a magyar szempontból - a továbbjutást illetően - gyakorlatilag már barátságos mérkőzésnek minősíthető találkozó előtt.

    - A keret kijelölését nehezítette, hogy Dombi és Pisont is izomfáradtságra panaszkodott, vasárnap még mindketten bajnoki mérkőzésen vettek részt a Bundesligában, illetve Izraelben - kommentálta a népligeti táborban történteket a kapitány. - A válogatott számára most két olyan találkozó következik, amelyeket mindenképpen meg kell nyerni, más eredmény elfogadhatatlan lenne.
     
  2. avatar: fgymat
    2013.05.20, 18:39
    1999. szeptember 4.
    Megjegyzés: A liechtensteini válogatott kezdő csapatában Bicker helyett Beck lépett pályára.
    Vadúz, 1999. szeptember 4., szombat (MTI) - A magyar labdarúgó-válogatott első őszi Európa-bajnoki selejtezőjén, a 7. csoportban szombaton Liechtenstein ellen lépett pályára Vadúzban. A csapatok az észt Sten Kaldma sípjelére az alábbi összeállításban kezdték a mérkőzést:
    Liechtenstein:
    -------------
    Jehle - Zech - Ospelt, D. Hasler, Hefti, Gigon - Bicker, Ma.
    Stocklasa, Mi. Stocklasa - Telser, M. Frick
    Magyarország:
    -------------
    Király - Sebők V. - Korsós Gy., Halmai, Mátyus - Dárdai, Fehér M.,
    Illés - Dombi, Horváth F., Egressy

    Liechtenstein-Magyarország 0-0 (a félidőben)
    --------------------------------------------
    Vadúz, 1500 néző V: Kaldma (észt)

    10. perc: Martin Stocklasa kapott jó indítást a jobb oldalon,
    kicselezte Mátyust, majd 6 m-ről éles szögből lőtt, Király lábbal
    hárított.

    20. p: Halmai ívelt szabadrúgásból a jó helyzetben lévő Illés
    elé, aki az ötös bal sarkánál nem találta el a labdát.

    23. p: Jobboldali szögletet követően Horváth 7 m-ről fejelt, a
    labda a felső lécről pattant vissza. Újból a magyar csapat
    próbálkozhatott, Illés 20 m-ről középről alig lőtt mellé.

    33. p: Horváth az ellenféltől kapott labdával kilépett, de
    rosszul találta el, lövése semmi veszélyt nem jelentett a
    liechtensteini kapura.

    39. p: Egy szabadrúgás után veszélyesen csavarodott a labda a
    magyar kapura, Király bravúrral hárított.

    Kevés helyzetet kidolgozva, gyengén játszott a magyar csapat,
    még akkor is, ha a félidő nagy részében birtokolta a labdát. A
    lelkesen játszó hazaiak kétszer is nehéz helyzetbe hozták Királyt.

    46. p: A csereként beállt Lendvai 25 m-ről hatalmas lövést
    küldött kapura, a labda a felső lécről a gólvonal elé pattant.

    79. p: A szintén csere Sowunmi szaladt el a jobboldalon, középre
    ívelt, labdája Illést üresen találta, aki 14 m-ről fölé lőtt.

    86. p: Dárdai próbálkozott lövéssel 20 m-ről, Jehle védett.

    Harcosabban kezdte a második félidőt a magyar válogatott, amely
    Lendvai révén majdnem vezetéshez jutott. A liechtensteini válogatott
    azonban minden erejével arra törekedett, hogy sikerüljön megőriznie
    a 0-0-ás döntetlent. A magyarok kevés helyzetet dolgoztak ki, így
    alig került igazi veszélybe a házigazdák kapuja.

    A döntetlennel Magyarország matematikai esélyét is elveszítette,
    hogy eljusson a 2000-es Európa-bajnokságra.

    A végeredmény:
    Liechtenstein-Magyarország 0-0
    ------------------------------
    sárga lap: Hefti (73.), illetve Sowunmi (74.)
    cserék: Telser helyett Ritter (66.), Th. Beck helyett Bicker (82.),
    Frick helyett M. Beck (90.), illetve Fehér M. helyett Lendvai (a
    szünetben), Dombi helyett Sowunmi (60.), Horváth F. helyett Herczeg
    (75.)

    Bicskei Bertalan, a magyar válogatott szövetségi kapitánya:

    - Az első félidőben a játékosok azt hitték, hogy magától is
    begurul a labda a hálóba, ebben egy kicsit én is hibás vagyok. A
    második félidőben változott a csapat felfogása, többet birtokoltuk a
    labdát, de csak futottunk az eredmény után. Az első félidei játék
    miatt elnézést kérek. El vagyok keseredve, mert edzői pályafutásom
    legkellemetlenebb pillanatait éltem át, de régebben dolgozom a
    futballban annál, minthogy egy-egy eredmény miatt hirtelen döntést
    hozzak. +++


    forrás:
    MTI
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
    2010.01.10, 21:16
    A MÉRKŐZÉS

    6. perc: Egressy passzolt a jobb oldalon megiramodó Dombihoz, aki jól adott középre, ám Horváth Ferenc nyolc méterről a kapu fölé fejelt.

    9. perc: Thomas Beck került helyzetbe Sebők és Mátyus között kilépve, ám megijedt a nagy lendülettel kifutó Királytól, és messze az üresen maradt kapu mellé emelt.

    10. perc: Martin Stocklasa lódult meg a jobb szélen, a 16-os vonalánál megelőzte Mátyust - a ferencvárosi védő nem is próbálta szerelni, nehogy 11-est kapjon a hazai csapat -, majd a jobbösszekötő helyéről, hét méterről, éles szögből az eléje vetődő Sebőktől szorongatva jobbal lőtt, de a szöget jól záró Király jobb lábáról az alapvonalon túlra pattant a labda.

    20. perc: Halmai ívelt a balösszekötő helyén a védők mögé sprintelő Illés felé. Jehle kilépett, ám látta, hogy nincs esélye a labda megszerzésére, ezért megtorpant, de Illés a kaputól öt méterre felugorva nem találta el a labdát.

    23. perc: Egressy végzett el szögletet a jobb oldalról, Horváth Ferenc tíz méterről fejelt, ám a labda a lécről kipattant. A labda visszakerült Egressyhez, akinek beadása után a védők röviden mentettek, és Illés futtából, húsz méterről, jobbal lőtt - fél méterrel a bal sarok mellé.

    33. perc: Michael Stocklasa tartotta a labdát a bal oldali oldalvonal közelében, a hazai térfél közepén. Dárdai megtámadta, és a liechtensteini úgy adta haza a labdát, hogy nem nézett fel. Így Horváth Ferenc senkitől sem zavartatva indulhatott Jehle kapufa felé. A csatár a jobbösszekötő helyéről, tizenkét méterről jobbal lőtt, ám a lövés pillanatában felpattant a labda, amely a lövés után nem a kapu, hanem az oldalvonal felé szállt...

    38. perc: Thomas Beck végzett el szabadrúgást a balösszekötő helyéről, huszonöt méterről: jobbal középre csavarta a labdát, amelyet Martin Stocklasa próbált kapura csúsztatni. A védő nem ért bele a labdába, amely azonban így is veszélyesen közeledett a bal sarok felé, de Király gyors vetodés után szögletre mentett.

    46. perc: Mátyus hozta fel a labdát a bal oldalon, befelé cselezett, majd Dárdaihoz passzolt, a berlini légiós továbbtolta a labdát a középen érkező Lendvai elé. A cserejátékos átvette a labdát, majd huszonegy méterről, jobbal nagy erővel lőtt, s a labda a bal felső sarok közelében a keresztlécről vágódott le. A kipattanót Horváth Ferenc szerezte meg, és hét méterről, a jobbösszekötő helyéről, jobbal lőtt, de a labda keresztben elsuhant a hazai kapu előtt.

    63. perc: Dárdai indítása után Sowunmi lépett be a tizenhatoson belülre, átfejelte a labdát Zech felett, amikor a hazaiak védője letaglózta a magyar játékost. A bírói síp néma maradt...

    65. perc: Halmai ívelés után Korsós György emelt Sowunmi elé, a cserejátékos a jobbszélről egyből középre lőtt, a labda Zech lábáról pattant a hazai kapu felé, ám elgurult a bal sarok mellett.

    79. perc: Sebők indítása után Sowunmi robogott el a jobbszélen, beadása után Illés lekezelte a labdát, majd tizenöt méterről, ballal a kapu fölé lott.

    85. perc: Egressy bal oldali szögletrúgása után Korsós György fejelt hét méterről a kapu fölé.

    86. perc: Dárdai a balösszekötő helyéről, húsz méterről, jobbal a bal felső sarok felé lőtt, de Jehle a léc fölé tolta a labdát.


    A MÉRKŐZÉS KRÓNIKÁJA

    Szerkezetváltás néhány órával a meccs előtt - nem szokás ez a futballban, Bicskei Bertalan mégis megtette. A magyar válogatott szövetségi kapitánya felvállalta a négycsatáros támadójáték kockázatát, és ezt a döntését azzal indokolta, hogy úgyis nálunk lesz többet a labda, és ezt megpróbáljuk minél hatékonyabban kihasználni. Ralf Loose, a liechtensteiniek kapitánya azonban nem esett kétségbe válogatottunk támadósorának kibővítésétől, az eredetileg négytagú védelmet egy játékossal megerősítette.

    Az első félidőben Loose számítása jött be, mert bár labdabirtoklásban egyik csapat sem nőtt a másik fölé, gólhelyzete a liechtensteinieknek volt. Először a vendéglátók legeredményesebb futballistája, a kétgólos Mario Frick emelt a magyar kapu fölé, majd Martin Stocklasa lőtt közelről Királyba. A magyar válogatott képtelen volt felpörögni, a csatárok keveset mozogtak, a középpályások tanácstalanul építgették az akciókat.

    A félidő derekára végre eljutottak a magyarok Jehle kapuja elé, ám elobb Illés rúgott az ötös sarkánál lyukat, majd Horváth Ferenc fejelte a lécre a labdát.

    A liechtensteiniek játszották a maguk egyszerű, de lelkes futballját, míg a mieinkből éppen a tűz, a jó értelemben vett agresszivitás hiányzott, és ami a legszomorúbb, hiányzott a játék iránti alázat...

    Vaduzban a Bicskei Bertalan-féle magyar válogatott eddigi leggyengébb félidejét produkálta Európa egyik legszerényebb képességű csapata ellen...

    Természetesen Bicskei Bertalan is érezhette, hogy nem volt túl szerencsés húzás a csapat átszervezése, ezért a második félidőre visszaállt a régi rend: Lendvai bejött negyedik középpályásnak, a csatársor pedig Fehér Miklós kiválásával háromtagú lett. Ralf Loose nem lépett: a liechtensteini kapitány ugyanúgy meghagyta az ötös védosorát. Horváth Ferencre hárman ügyeltek felváltva, míg a két szélső, Dombi és Egressy továbbra is Ospelttel és Gigonnal találkozott. A középpályán tehát létszámfölénybe került a magyar válogatott, de a játékot képtelen volt tartalmas futballal megtölteni.

    A liechtensteiniek játéka ugyan lelassult, koncentrációjuk csökkent, de hát ez érthető is volt, hiszen a többségük amatőr, a futball mellett dolgozik is, ám az eredmény nem tükrözte, ki a profi és ki a ,,munkás".

    Bicskei Bertalan látta csapatunk vérszegény játékát, Dombi helyett Sowunmit küldte pályára, de a minőségi csere sem hozott látványos javulást a játékban, a vendéglátók, ha kellett, tíz emberrel védekeztek, igaz, a magyarok meg olykor nyolcan támadtak - fejetlenül, eredménytelenül.

    A gyatra játékot hozó, sokszor grundfocira emlékeztető második félidő végére újabb csatár, Herczeg Miklós is lehetőséget kapott, ám a 81. percben hat méterről ő is ,,bizonyított"...

    Kaldma játékvezető sokáig együtt kocogott a futballistákkal, és egy órán át néhány hibától eltekintve megfelelően bíráskodott. Ám a 64. percben Sowunmi felökleléséért büntetőt kellett volna ítélnie.


    SZÉGYENLETES JÁTÉK

    KIRÁLY GÁBOR bravúrokat mutatott be - s ez egyszersmind a legnagyobb kritikája a válogatottunknak, lévén, hogy Liechtenstein ellen (!) a Hertha BSC kapusa volt a csapat legjobbja. Király az első félidőben Martin Stocklasa közeli lövését, majd Frick szabadrúgását követően mentett remek reflexszel. Az egykori kapus, Bicskei Bertalan kapitány nagy szerencséje, hogy ilyen játékosa van... 7

    SEBŐK VILMOS a mérkőzés első periódusában a legaktívabb tagja volt nemzeti csapatunknak: védekezett, a totyogó középpályások helyett irányított, támadni azonban most nem mert. S nem véletlenül, mert idővel volt dolga elég a liechtensteini támadások miatt. Aztán a második félidőben csak előre ment fejelni - s ha lesről is, de ő legalább kapura bólintotta a labdát... 4

    KORSÓS GYÖRGY csak szenvedett Frick mellett... Persze, a jobb oldali védő nem véletlenül érezné magát kínosan, hiszen az esélytelenebbnek mondott csapat balszélsője rendezett mellette könnyed parádét. A Sturm Graz futballistája kínkeservvel semlegesítette a liechtensteini vonalszélsőt, ám ez felőrölte az erejét, és a támadásokhoz semmit nem tudott hozzátenni. 4

    MÁTYUS JÁNOS agilis ellenfele Thomas Beck volt. A liechtensteini szélső gyakran becsapta a nehézkesen, és a kifejezetten rossz felfogásban játszó bal oldali védőnket. Jellemző, hogy Beck Mátyus mellől lépett el akkor, amikor a kilencedik percben kapu fölé emelte a labdát. Mátyus erre a válogatott meccsre ,,átmentette" a Vácott mutatott gyenge formáját... 4

    DÁRDAI PÁL nem futballozott nagyot most sem, de ő legalább a génjeiben rejtőző akarással mindvégig ment előre. A középpályán próbált némi összjátékot kicsikarni, ám ebből csak csikorgás lett. Az első félidőben volt két kapura lövése, és ez legalább említést érdemlő momentum egy olyan csapat esetében, amelyiknél ez a ,,fegyver" abszolút hiánycikk... 4

    HALMAI GÁBOR-ral kapcsolatosan addig-addig mondogatták, hogy számára szokatlan lehet a közvetlen védelemben való játék, mígnem az MTK játékosa a gyakorlatban is bizonyította, hogy a ,,tengelyből" képtelen a kreatívabb futballra. Halmai energiájának nagy részét lekötötte az, hogy Teslert őrizze, s így az ezen a meccsen kissé semmitmondó emberfogásnál többet nem is nagyon vállalt, szinte észrevehetetlenül játszott. 4

    ILLÉS BÉLA meg-megindult, de sem az irányításban, sem a támadásban nem találta meg a megfelelő ritmust. Pillanatnyi formájáról mindent elárult az, hogy az első félidő derekán a számára mindenkor elhibázhatatlan helyzetben, a kaputól öt méterre lyukat rúgott (aztán hasonló helyzetben később is hibázott). A csapatkapitány passzai pontatlanok voltak, és nem volt túl sok haszna annak, amit játszott. 4

    DOMBI TIBOR-ral kapcsolatban szinte képtelenség ilyet leírni: nem futott. Persze, hogyan is futott volna úgy, hogy jófomán labdát sem küldtek felé. Márpedig a jobbszélsőt a mackós, nehézkesen forduló Gigon orizte. 4 Cseréje, Thomas Sowunmi (5) két elfutásával többet mutatott, mint a csatártársak. Illenék rádöbbeni arra, hogy egy jó erőben lévő játékost luxus nem szerepeltetni...

    HORVÁTH FERENC lábára valószínűleg béklyót köt a tétmeccs terhe, hiszen tőle általában szokatlan módon most elhibázhatatlan helyzetekben rontott. Igaz, hogy ő legalább valamit megpróbált felvillantani abból, ami egy csatár erénye: fejelt, lőtt, elmozgott a védőktől, de a döntő pillanatokban hibázott. 4. Cseréje Herczeg Miklós (-) egy-egy megindulásnál többet nem tudott bemutatni.

    FEHÉR MIKLÓS futballja méltatlan volt a mégoly' szerény eredményeket produkáló újkori magyar válogatotthoz: címeres mezben ugyanis illik küzdeni... 3 Az FC Portóban játszó csatár cseréje, a belga Geelből érkező Lendvai Miklós (5) egyetlen mozdulatával, kapufareccsentő lövésével bizonyította, hogy őt kellett volna kezdőként szerepeltetni.

    EGRESSY GÁBOR - csakúgy, mint Fehér Miklós - nem válogatott szintű futballista. Az egész egyszerűen nem lehet indok, hogy ő - a magyar labdarúgásban ritka kivételként - bal lábas játékos, hiszen beadni nem tud, és az akciók befejezésénél is inkább meghökkentő mozdulatokra képes. Rendkívül gyenge produkciót nyújtott, kész csoda, hogy végigjátszhatta a meccset. 3


    KAPITÁNYI NYILATKOZATOK

    RALF LOOSE: - Örülök, hogy olyan sajtótájékoztatón vehetek részt, amelyen az ellenfél gratulál nekünk. Ez nem túl gyakran fordul elő velem, de úgy érzem, ezúttal megérdemeltük az elismerést. A mérkőzés első szakaszában több gólhelyzetünk is volt, később azonban néhányszor könnyelműsködtek a játékosaim. A magyaroknak ekkor már nagy lehetŐségeik voltak, de szerencsére egyet sem tudtak kihasználni.

    BICSKEI BERTALAN: - Szégyellem magam az első félidőben mutatott játékunk miatt. Játékosaim nem voltak elég agresszívek, talán azt hitték, hogy a labda magától is begurul a kapuba. Ez valószínűleg az én hibám is, az első félidőben nem tudtam megfelelően motiválni a futballistákat. A második játékrészben változott a hozzáállásunk, a futballisták már motiváltak voltak, de ekkor futottunk az eredmény után, idegeskedtünk, ezért nem sikerült a legnagyobb helyzeteinket sem kihasználni.


    forrás:
    http://web.archive.org/web/20020624013759/www.borsodiliga.hu/valogatott/lie_hun.htm
     
  4. avatar: fgymat
    2009.05.25, 21:12
    Meglátogattuk a lichtensteini csapatot. A hazai 5-0-ra nyert mérkőzés után nem sok kétség volt az eredményt illetően. Természetesen mindenki magyar győzelmet várt.
    A kapitány pár órával a mérkőzés előtt úgy döntött, négy támadót küld a pályára és Fehért is a kezdő csapatba tette. A hazaiak erre öt embert állítottak a védelembe.

    Az említett változtatás érintette a csapat egészét. Nem tudni pontosan volt-e ennek valami köze ahhoz, ami a pályán történt, illetve ahhoz, hogy tulajdonképpen nem történt semmi. Válogatottunk mereven, görcsösen játszott. Nem volt csapatjáték, hiányzott a lendület, a győzni akarás. Álmosan, bágyadtan, sok hibával tarkítva folyt a találkozó. A szinte értékelhetetlen teljesítményt nyújtó csapatunknak még a hazai amatőr gárda is egyenrangú ellenfele volt.

    Ez volt a magyar foci egyik legnagyobb kudarca, annak ellenére, hogy döntetlen és nem vereség lett a meccs vége.
    A kapitány az első félidőben mutatott játék miatt szégyenét fejezte ki és a játékosok hozzáállására magyarázatul csak annyit mondott: "talán azt hitték, hogy a labda magától is begurul a kapuba"


    forrás:
    mafoci
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
    2009.03.02, 20:52
    programfüzet:
    kép
    kép