magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
1991/1992 Budapest II. osztály, 1. csoport 5 Magyar Pamut SC 10 26
1988/1989 Budapest II. osztály, 1. csoport 5 Magyar Pamut 16 17
1984/1985 Budapest II. osztály, 1. csoport 5 Magyar Pamut SC 15 19

összes eredmény, részletek »

címer helye

Segítség Felhasználók által beadott adatok

2009.12.08, 21:38 Bogi71 dicsőséglista

részletek »

alias
MPSC
kapcsolódó csapatok
címkék
cím
 
alapítás
1927
klub színei
rózsaszín - fekete
bajnokság
- (megszűnt csapat)
stadion
- régi stadionok
  1. Blaha Lujza utca

    (? - ?)

névváltozások
  1. Magyar Pamutipari Sport Club
    ? - 1951
  2. Vörös Lobogó Magyar Pamut SK
    1951 - 1957
  3. Magyar Pamut SC
    1957 -
dicsőséglista
  1. NBIII/harmadosztály bajnoka
    1948/1949
  2. NBII/másodosztály bronzérmese
    1950
mérkőzések
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
     
  2. avatar: tibor6908
    2015.12.08, 11:08 (szerk.: 2018.01.24, 07:40)
    A sportkör

    A sportkört, amely később az előkelőén hangzó Magyar Pamutipar Sport Club (MPSC) nevet vette fel, a 20-as évek közepén egyszerű munkások, futballkedvelők és szurkolók alapították, Bakos Sándor elnökletével. Szurday engedélyezte a sportkör működését, de kikötötte, hogy a vállalat semmilyen anyagi eszközzel nem járul hozzá a sportkör fenntartásához. A munkások tehát a maguk erejéből indították meg a sportéletet. Fizetési napokon az önkéntes sportfelelősök végigjárták az üzemeket, s a kalapjukban gyűjtötték össze a felajánlott 10—20 filléreket. Sokra persze nem tellett ebből, néhány szedett-vedett ingre, cipőre.

    Egy éve működött már, szerény eredménnyel, a futballcsapat, amikor Szurday felfigyelt rájuk. Nagylelkűen felajánlotta, hogy felszereléssel látja el a csapatot. Az örömbe némi üröm is csöppent. A csapat eredetileg a Vasas mintájára vörös-kék színűre tervezte a dresszt. Máig sem lehet tudni, hogy szándékosságon vagy a véletlenen múlt, de az ajándékdresszek színe rózsaszín-fekete lett. Állítólag Szurday még a sportban sem szívlelhette a vöröset. Némi töprengés után a sportköri vezetőség elfogadta az elkészült mezeket: könnyebb volt az egyesület, mint a felszerelés színét megváltoztatni. így „választotta” az MPSC a furcsa rózsaszín-fekete színeket.

    A fiatal csapat néhány év alatt szép sikereket és nagy népszerűséget vívott ki magának. Vasárnaponként a mai kultúrház helyén kiépített futballpálya megtelt lelkes pamutipari szurkolókkal. Az izgalmasabb találkozókon, rangadókon megjelent a patrónus, Szurday, később Módos vezérigazgató is, és bizonyára elégedetten szemlélték a sportlobogó alatt, a gyári színekért szurkoló munkások, mesterek, tisztviselők egységét. Most már a gyárvezetőség tartózkodása is feloldódott, az anyagi támogatást sem sajnálta — igaz, a hozzájárulás nagy részét a munkások béréből vonta le, míg az 1938. évi sztrájk hatására az önkényes levonást meg nem szüntették. Az anyagi támogatással együtt természetesen megnőtt a vállalatvezetőség, a tisztviselők befolyása a sportkörre.

    A futballcsapat 1934—1936-ban élte a fénykorát. Jó képességű játékosokat szervezett, nevelt a gyári fiatalokból. A nagynevű Újpest megverése után a pamutgyáriakat — legalábbis a visszaemlékezők szerint — verhetetlennek tartották. No, a valóságban az MPSC a jó középcsapatok sorába tartozott, de azért a budapesti I. osztályban, az NB III-ban sőt az NB II-ben is sikerrel szerepelt. Olyan mai nagyságokat is legyőzött, mint a győri ETO vagy a Tatabánya. Szép eredményeket ért el a II. csapat, meg az ificsapat is.
    A labdarúgók után a 30-as években sorra alakult a többi szakosztály: helyet kapott az ökölvívás, a kézilabda, a torna, a tisztviselők beáramlásával a tenisz, asztalitenisz, vívás, sakk és bridzs, a háborús szellők fújdogálására a sportrepülés és céllövés. A legnagyobb sikereket a női kézilabdások érték el: 1933 és 1944 között két ízben nyertek országos bajnokságot, s többnyire az első három között végeztek. Az országos élmezőnybe küzdötték magukat a sportrepülők és a céllövők is. A tenisz- és a korcsolyapálya megépítése után ezek a sportágak is erősödtek. A korcsolyapályának a gyárból évenként több száz, Újpestről több ezer látogatója volt. A sportkör sikeres pályafutása beszédesen bizonyította, mennyi erő, ügyesség, tehetség bontakozott ki a munkásságból, ha valahol szabadabb tér nyílott meg számára.
    A Sport Club irányítása a 30-as évek vége felé mindinkább a tisztviselői kar — részben a jobboldali beállítottságúak — kezébe került. Egyes „úri” szakosztályokat a tisztviselők kisajátítottak maguknak. S ha a tisztviselői vezetés a vállalat részéről nagyobb anyagi támogatást is biztosított a sportkörnek, ugyanakkor az „osztálybéke” hirdetését, a munkások nacionalista befolyásolását is megerősítette. Erről tanúskodik az MPSC 1941-től megjelent díszes kiállítású Értesítője is. Az újság polgári szellemet árasztott, vallásos-érzelgős versikékkel, fohászokkal és dörgő hazafias frázisokkal, háborúra buzdító cikkekkel megtűzdelve. A sportkörben, amelyet Bakos, a szocialista munkás és néhány sportrajongó társa a munkásfiatalok felüdülésére alapított, 1944-ben már Verbőczi Kálmán ezredes, az Országos Lövész Szövetség ügyvezető főlövész mestere szavai pattogtak: „Pamutipari lövészek! Jó munkát, jó eredményeket és szép sikereket a további sportműködéshez. Isten áldását minden háborús lövéshez!”

    A sportlétesítményekhez szokták számítani az 1934-ben megszerzett és fokozatosan kiépített békásmegyeri üdülőtelepet is. A homokkal, tornaszerekkel, dunai lejáróval ellátott, árnyas jegenyesorral beültetett és csinos víkend-házakkal beépített üdülőtelep hasznos intézménynek bizonyult, bárha inkább csak a tisztviselői középréteg számára. A munkások eleinte alig vették igénybe. Ebben nem valamilyen munkásellenes kizáró intézkedés vagy tudatos elzárkózás érvényesült. Sőt, a vezetőség a „szociális gondoskodás” jegyében igyekezett munkásokat is rávenni az üdülőtelepi víkendezésre. 1939-ben a munkásgyerekek üdültetését is megszervezték. Több ízben népszerűsítette a Sport Club lapja is. „A telep olyan szociális létesítményünk, amely minden különbség nélkül mindnyájunké. Kellemes üdülésre talál tisztviselő, munkás, öreg, fiatal... Odakint a telepen mindenkire egyformán süt a nap, sápadt gyermekeink arcocskái visszanyerik rózsás, pufók, barnára sült egészségüket. Ez kell nekünk ... és ez kell a nagy magyar Hazának. Új, friss, viruló, acélozott magyar nemzedék.” A munkásokat bizonyára nem ez az új hazafias kötelezettség lelkesítette, hanem az ingyenes üdülés lehetősége, amikor a 30-as évek végétől már nagyobb számban keresték fel a telepet. Mégis a társadalmi válaszfalaknak kellett előbb leomlaniuk, hogy az üdülőtelep valóban mindenkié legyen.

    Részlet a Hanák Péter, Hanák Katalin: A Magyar Pamutipar története 1887–1962 című könyvből (1964)


    A Magyar Pamutipar Sport Club

    A háború kegyetlenül megtépázta a sportkört, a sportéletet is. A szakosztályok felbomlottak, a sportolók és a felszerelés nagy része — szétszéledt. Felszabaduláskor 4 szakosztály maradt meg: a labdarúgó, a kézilabda, az ökölvívó és a tenisz.
    Először természetesen a labdarúgók szedelőzködtek össze. Vincze Jenő edző jó munkáját dicséri, hogy 1947-ben már 4 csapat rajtolt a különböző szintű bajnokságokban. A nagycsapat ekkor az NB III-ban szerepelt, 1949-re az NB II-be küzdötte fel magát. S pályafutása még magasabbra ívelt. Már-már megnyílott előtte az NB I kapuja is. Sajnos a csapaté is nyitva állott azon a sorsdöntő mérkőzésen, amikor a szakmabeli vállalattól, a Kistexttől vereséget szenvedett. Mondanunk sem kell: csupán végzetes bírói tévedés miatt.
    A csapás „lelkileg” is megtörte a csapatot. 17 játékos elhagyta. Megindult a zuhanás a lejtőn. Két év múlva a MPSC kiesett a NB II-ből, 1956-ban az NB III-ból is. Az ificsapat is feloszlott. Az újjászervezést az ifiknél kezdték, szívós munkával — és eredménnyel. 1959-re ismét az ifi NB I-be küzdötték fel magukat. Erre épült az új nagycsapat, amely jelenleg a Budapest I. oszt. bajnokságában játszik, jó úton a régi dicsőség visszahódítására. A szakosztály ma 5 csapatot szerepeltet. Az újoncok bajnokságot nyertek, a többiek váltakozó sikerrel küzdenek. Nemrég alakult meg az „öregfiúk” csapata. A szakosztály két edzővel dolgozik.
    Az ökölvívó szakosztály a felszabadulás után rövid életűnek bizonyult. 1948-ban feloszlott. Az ok a profiszellem, a sportszerűtlenség eluralkodása volt. A szakosztályt csak 1957-ben szervezték újjá. Felnőtt csapat nincs, de az ifik az országos élvonalban küzdenek, több bajnokságot szereztek. Az MPSC színei tekintélynek örvendenek ebben a sportágban. Több válogatott versenyzőt is adtak, például Cserge I. magyar bajnokságot is nyert. Elszomorítóan alakult az egykoron országos hírű női kézilabdacsapat sorsa. A felszabadulás után az OB I. osztályában kezdte, mint egyik esélyes. A régi színvonalat azonban nem tudta tartani. Pályáját a kézilabdáénak megváltozása pecsételte meg. Amikor 1958-ban a nagypályáról áttértek a kispályás kézilabdára, a játékosok nem tudtak jól alkalmazkodni az új stílushoz. A csapat egyre lejjebb csúszott, egészen a Budapest II. osztályig. Közben sok régi nagyság kiöregedett. Jelenleg a csapat fiatalítás, újraszervezés alatt áll. A felnőtt csapat is ifikkel megerősítve vesz részt a bajnokságon. Az újra-felemelkedés reményei ismét megcsillantak.
    A negyedik megmaradt szakosztály, a tenisz a pályahiány miatt 1948-ban megszűnt.

    A felszabadulás utáni években új szakosztályok is alakultak. 1947-ben a sakkszakosztály, amely azóta több sikert ért el osztályában. Az MPSC színeit képviseli Haág Ervin nemzetközi mester is.
    1947-ben szervezték meg a kosárlabda szakosztályt. Ez a sportág nagy népszerűségnek örvendett, a csapat kitűnően játszott, évről évre feljebb küzdötte magát. 1953-ban végül az NB I-be jutott. Itt már az ötödik helyért harcolt, amikor egy balszerencsés sérüléssorozat pontot tett a sikersorozat végére. S amint ez nemcsak a gyári, de az egész magyar sportéletre jellemző, a kudarcot nagy letörés követte. A csapat felbomlott. 1956-ban a vállalat átvette a Könnyűipari Minisztérium csapatát, s ez most a Budapest I. osztályában szerepel, elég jó eredménnyel. Minthogy az utánpótlás is biztosítva van, a feljebbjutás lehetősége ismét megnyílt. Kivált, ha Újpesten is lesz terem, edzési lehetőség.
    Új, szórakoztató elfoglaltságot nyújt az 1946-ban alakult modellező kör. Jó eredménnyel működik az autó-, repülő- és hajómodellezés. A gyári csapat évek óta az országos verseny 4—6. helyén szerepel. Tóth István szabadon repülésben állított fel — máig is érvényes — világrekordot.
    A tömegsport szervezésére nincs külön szakosztály. Az eredmények mégis vetekszenek akármelyik szakosztályéval. A női torna, a labdajátékok nagyon népszerűek a gyárban. A fiatalok elsősorban itt vehetnek részt nagyobb számban a testedzésben, sportban. Különösen a női torna könnyű, játékos és látványos gyakorlatait szerették meg a lányok. Többen ezen az úton jutottak el a versenyszerű sportoláshoz. És még többen, százak szereztek jelvényt a tömegsport különböző versenymozgalmaiban.

    A fiatal atlétikai szakosztály 1948-tól, a pálya elkészültétől indult gyors fejlődésnek. Országos viszonylatban is szép eredményeket ért el, a textilgyárak között pedig a legjobbnak számít. A szakosztály sportolói közül került ki Tábori László világcsúcs-tartó, jó néhány magyar rekorder, mint Munkácsy Antónia, Serédi Zsuzsa, Bánhalmi Ferenc, Jeszenszky László, Szalay Béla, s atléta válogatottunk tagjai közül Mátyus Sándor, Mihályfi László, Munkácsy István.
    Az immár közel négy évtizedes múltra visszatekintő MPSC az elmúlt másfél évtizedben váltakozó sikerrel szerepelt. Régi, sok dicsőséget szerzett szakosztályok, csapatok, mint a kézilabdázók, labdarúgók, vitorlázók, visszaestek, újak — atléták, kosarasok feltörtek. A háború pusztításai után magához térő, felívelő sportmozgalmat hamarosan a termelőmunkától, közösségtől elszakadó, egészségtelen szellem sodorta rossz útra egyes szakosztályokban. Az átalakulás nehéz esztendeiben nyilván a vállalat vezető szervei sem tudtak elég figyelmet fordítani a sportmozgalomra. Az elmúlt évtizedben a fekete holló tollai a sportvetélkedésekben megtépázódtak, megkoptak. 1957 után a sportmozgalmat is egészségesebb alapokon kezdték újjászervezni. Nagyobb gondot fordítottak a tömegsportra, az atlétikára, s főként: a munka és sport helyes viszonyára. Az MPI sportolói ma a munkában is megállják helyüket. Nagy részük a törzsgárdához tartozik, az aktív sportolásból kiöregedve a vállalat keretében neveli a sportoló ifjúságot. Ügy véljük, ez lehet az MPSC újabb felvirágzásának záloga, jó reménysége.

    Részlet a Hanák Péter, Hanák Katalin: A Magyar Pamutipar története 1887–1962 című könyvből (1964)


    kép

    Az MPI futballcsapata a 20-as évek elején.
    (Forrás: Hanák Péter, Hanák Katalin: A Magyar Pamutipar története 1887–1962)

    kép

    Az MPI futballcsapata a 40-es évek elején.
    (Forrás: Hanák Péter, Hanák Katalin: A Magyar Pamutipar története 1887–1962)

    kép

    Az MPSC néhány címlapja a 40-es években.
    (Forrás: Hanák Péter, Hanák Katalin: A Magyar Pamutipar története 1887–1962)

    kép

    Az MPI futballcsapata, az Országos ifi bajnokság második helyezettje.
    (Forrás: Hanák Péter, Hanák Katalin: A Magyar Pamutipar története 1887–1962)

    kép

    A Budapest Úttörő válogatott 1961-ben az Óbudai Pamut pályán két MPSC játékossal, balról a harmadik Tóth András, a negyedik Takács György.
    (Forrás: Takács György, Újpest)

    kép

    Magyar Pamutipar S.C. Budapest Úttörő bajnokságot nyert csapata 1961-1962.
    (Forrás: Takács György, Újpest)

    kép

    A Magyar Pamutipar S.C. 1966-os P.NY.V. kupa I. helyezett csapata.
    Felső sor balról: Nagy Sándor, Dömök János edző, Szarka Antal, Bálint István, Orbán Tihamér, Ásványi József.
    Guggoló sor balról: Nagy Attila, Takács György, Samus Lajos, Ferenci Károly, Takács József.
    Alul: Schumann György (kapus)

    (Forrás: Takács György, Újpest)

    kép

    A Magyar Pamutipar S.C. 1966-os P.NY.V. Kupa győztes csapata a banketten.
    (Forrás: Takács György, Újpest)

    kép

    A P.NY.V.-kupa (1966)
    (Forrás: Takács György, Újpest)

     
  3. avatar: magyarfutball.hu
     
  4. avatar: magyarfutball.hu
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
    2012.05.30, 16:57
    T. Emlékezők!

    Emlékezzünk Horváth Ferencre, aki 1957-58-ban , balszélső volt az MPSC klubban. 2012.április 28-án délután meghalt. Legnagyobb tettük, edzőmeccsen 3:2-re legyőzték az Újpesti Dózsét. Emlékét, s egy név a sorban, Szarka Gábor jobbszélső volt a sorban....Emléküket Isten nyugosztalja! Rangjuk volt akkor az NB III-ban.

    Somogyi László - email
     
  6. avatar: fgymat
    2010.05.20, 21:15 (szerk.: 2014.02.16, 21:51)
    kép

    forrás:
    Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
     
  7. avatar: magyarfutball.hu
    2010.03.22, 18:33 (szerk.: 2018.01.24, 07:12)
    kép

    forrás:
    Chinoin SC klubház, Budapest, Tábor utca
     
  8. avatar: magyarfutball.hu
    2009.12.11, 09:24 (szerk.: 2018.01.24, 07:10)
    kép

    Szerintem abszolút elképzelhető, hogy mindkét címer érvényben volt valamikor.
    Amúgy mi ez a P.NY.V. Kupa?
     
  9. avatar: Bogi71
    2009.12.08, 21:32 (szerk.: 2010.03.22, 18:27)
    Sziasztok!
    Én nem tudom, hogy honnan vettétek a címert, de nekem van egy eredeti!
    Az öregem játszott a Pamutba, Övé volt a serleg meg egy pár érme.
    Én a Volán s.c -ben nyomtam a bört.
    De a Nagy faterom is focista volt, de hogy mikor azt már nem tudom.
     
  10. avatar: NNS
    2009.07.18, 15:44 (szerk.: 2018.01.24, 06:58)
    Ezt még régen csináltam:

    kép


    képÍme az első saját készítésű címerem! Egy régi újság képe alapján készült. Az egyesület a Magyar Pamut SC, ami egy újpesti klub volt 1927-1992 között. A klubszínek is egyediek: rózsaszín-fekete. 1942 és 1950 között több idényt töltöttek az NBII-ben.

    forrás:
    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=330&na_step=30&t=9125481&na_order=


    eredeti kitűző:
    kép
    forrás:
    http://petrik.fastnet.ch/gallery/vater?page=11

    kép
    forrás:
    http://www.vatera.hu/gyujtemeny/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/m_p_s_c_zomancozott_antik_jelveny_1463621956.html
     
  11. avatar: pancso
    2009.07.18, 15:41 (szerk.: 2010.01.03, 23:37)
    Az 1927-ben alakult Magyar Pamut, Újpest egyik legjelentősebb sportegyesülete volt. Kezdetben a hajdani Revízió utcában rendezték a mérkőzéseket, majd 1950-től a még mai is létező Blaha Lujza utcai sporttelepre költöztek. A klub sajátos színválasztása egy textilfestői malőrnek köszönhető, a legenda szerint az eredetileg piros-fekete mezek anyagát véletlenül rózsaszín-feketére festették. Az MPSC a kezdetektől fogva több sportágat magas szinten támogatott, a futball leginkább a negyvenes-ötvenes években kapott kitüntető figyelmet. 1942-ben a labdarúgók első ízben játszottak az NB II-ben, majd 1949-ben újabb három szezont töltöttek a második vonalban. 1950 őszén az igen előkelő bronzérmet jelentő harmadik helyen zártak. Mivel az üzemi sportkör NB I-es kézilabda, asztalitenisz és ökölvívó csapatot is fenntartott, a vezetők az ötvenes évektől nem erőltették a labdarúgó csapat magasabb osztályú szereplését. Az évek során sok kiváló labdarúgó indult el az újpesti klubból. Takács László az MTK-ban és Tatabányán, Sebes Lajos a Csepelben, Regős Zoltán a Honvédban, Solymosi József Komlón, Tóth András pedig a Dózsában lett ismert focista. A Pamutnál edzősködött az egykori ute-s Vincze Jenő. A nagymúltú vállalati sportkör 1992-ben szűnt meg.


    forrás:
    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=7032&na_step=30&t=9065992&na_order=