magyarfutball.hu

Vidéki bajnokság – Nyugati kerület, Győri alosztály 1919/1920

előző szezon Bajnoki végeredmény következő szezon
# csapat neve mérk. gy d v gólarány pontszám
1 Tatabányai SC 5 4 1 0  17 :   3 9
2 Győri Belvárosi TC 1 5 3 1 1   4 :   5 7
3 Tatatóvárosi AC 5 3 0 2  13 :  10 6
4 Ferencvárosi TC (Győr) 2 5 2 1 2   8 :   4 5
5 Győri AC 5 1 1 3   5 :  12 3
6 Győri Vasutas SE 5 0 0 5   2 :  15 0
  1. 1) volt Győri Bőrdíszművesek Torna Clubja
  2. 2) a csapat a város egyik kerületének nevét viselte

A mérkőzéseket 1920 tavaszán játszották le.

Kerületi döntő:

Szombathelyi AK – Nagykanizsai TE 8:0 (4:0)
Szombathelyi AK – Tatabányai SC 3:0 (0:0)

A kerületi bajnokságot a Szombathelyi AK nyerte.

Amíg a fővárosban 1919 őszére konszolidálódott a politikai helyzet, addig ez a vidékre egyáltalán nem volt elmondható. A Tanácsköztársaság által az egyes városokban megalakított sportdirektóriumok teljesen felborították a sportélet addig jól működő kereteit. Olyan emberek kerültek az élre, akik sajátos nézeteik szerint akarták a sportot is irányítani. Később a vörös terroristák felszámolására verbuválódott ellenforradalmi különítmények túlkapásai akadályozták a helyi rendezvények meg-tartását. Különböző okokra hivatkozva elrendelt sportolási tilalom miatt szervezett bajnokság lebonyolítására még ősszel sem kerülhetett sor. Nehezítette a helyzetet az ország megcsonkítása, hiszen a nyugati, déli és északi kerületek székhelyei – Pozsony, Temesvár és Kassa – is elszakításra kerültek. A megmaradt csonka kerületek vezetőiket is elvesztették, így azok teljes újjászervezése vált szükségessé. Valamivel kedvezőbb volt a helyzet azokban a kerületekben, amelyeket csak ideiglenesen szálltak meg az idegen csapatok. Itt az egyesületek által megválasztott vezetőségek az MLSZ-től független, önálló autonómiával bíró szervezeteket – u.n. alosztályokat – hoztak létre. Ezek díjakat írtak ki, játékosigazolásokat eszközöltek, bíróképzést tartottak, fegyelmi döntéseket hoztak. Működésük azonban a vasúti közlekedés teljes hiánya miatt csupán egy-egy nagyobb városra (Pécs, Szeged) korlátozódhatott.
Ilyen körülmények között a szövetség ki sem írta az 1919/1920. évi vidékbajnokságot. Egyedül a pestvidéki kerület vállalta egyfordulós mérkőzéssorozat lebonyolítását, melyet sikerült is 4 alosztályban megrendeznie, az alosztálygyőztesek közötti tornával együtt.
Tavasszal a román katonai megszállás megszűntével a sportolási lehetőségek is javultak. Ehhez párosult a vasúti közlekedés beindulása. Szövetségi bajnoki kiírás hiányában az egyes kerületek a maguk által szervezett tornákon biztosították a versenyszerű labdarúgást a kerületükhöz tartozó klubok részére. A helyi kezdeményezéseket az MLSz is elismerte, támogatta, és a győztes csapatok tagjait díszes érmekkel jutalmazta.

A Győri alosztály érdekessége, hogy abban a többszörös kerületi bajnok Tatabányai SC-n kívül csupa újonc – többnyire győri – csapat szerepelt. A győri ETO bizonyára tudatában volt játékerejének alapos gyengülésével, és kerülendő a régi riválissal való találkozást, a szombathelyi alosztályba nevezett.
források
1. Tatabányai Sport Club 5 4 1 – 17: 3 9
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
2. Belvárosi Torna Club (Győr) (ú) [*1]5 3 1 1 4: 5 7
3. Tatatóvárosi Atlétikai Club (ú) 5 3 – 2 13:10 6
4. Ferencvárosi Torna Club
(Győr) (ú) [*2] 5 2 1 2 8: 4 5
5. Győri Atlétikai Club (ú) 5 1 1 3 5:12 3
6. Győri Vasutas Sport Egyesület (ú) 5 – – 5 2:15 –
[*1] volt Győri Bőrdíszművesek Torna Clubja
[*2] a csapat a város egyik kerületének nevét viselte


Földessy János dr: A magyar futball és az MLSz 1897 - 1925.
Magyar Football Évkönyv az 1919/20. évre
Sporthírlap. 1919., 1920.
Nemzeti Sport 1919., 1920.
Sportlap. 1920.
gaborpapi (fórum)
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!