Debrecen, Gyulai István Atlétikai Stadion
-
4 users were here.
-
alias
- Építők Stadion
- DMTE Stadion
- related grounds
- address
- map, route
- capacity
-
population
Debrecen: 201.582 (2023)
-
owner
Debrecen Város Önkormányzata
-
home club
dissolved / recently playing elsewhere
- Debreceni Építők (? - 1973)
- attendance record
- pitch size
-
pitch type
natural grass
- score board
electronic
- floodlight
yes
- running track
tartan track
- year of surrender
- first match
- help
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
Debrecen akkori vezetői úgy döntöttek, hogy a Nagyerdőben a lő domb (még a Vidámpark területén megtalálható) előtti területen kell megépíteni az sportegyesület sporttelepét ( salakos labdarugó pálya, kézilabda pálya, süllyesztett teniszpálya ).
Az építkezés 1949 -ben kezdődött el és jó részt 1950-ben fejeződött be. Az öltözők, csarnok és klubház építéséhez a jelenlegi Zákány utcai általános iskola helyén lévő híradós laktanya vasvázas szerkezetű épületét használták fel. A sporttelep alatt húzódott egy hőforrás vezetéke, melyet engedéllyel megcsapolhatott az egyesület, így gyógyvízzel láthatták el a fürdőket és lazító medencéket.
1951 – ben a sportkör akkori vezetője Dalmadi Sándor kőműves művezető társadalmi munkabrigádot szervezett és a területen lévő Debreceni kertészet részére egy kéményt építettek.
Cserébe a kertészet dolgozói a lő domb előtt elterülő (jelenlegi atlétikai pálya) homokos pályát befüvesítették. Gyakorlatilag erre az időpontra tehető az atlétika pálya létrejötte.1954-ben több vállalat összevonásával megalakult az ÉM Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat és a korábbi sportkör beolvadt a D. Építőkbe. Az akkori sportpolitika célkitűzése volt a szakosztályok és a sportolók számának növelése, kiemelve a torna és az atlétikai sportágakat, mely szakosztályok 1954-ben meg is alakultak.
Erre az időre elkészült egy szabadtéri színpad is a jelenlegi műjégpálya helyén A földszintes épületegyüttes ( öltözők, klubház és csarnok ) a jelenlegi sportcsarnok és gépház közötti park területén helyezkedett el. Az épületben működött egy büfé is, s az előtte lévő hatalmas nyitott teraszra a vendégeket ki is ülhettek.
A süllyesztett teniszpálya, vagy ahogy a köznyelv hívta ” gödör” a terasz előtt – a jelenlegi úthoz közeli teniszpálya helyén volt és céljával ellentétben inkább a kispályás focisták használták.
Ebben az időszakban a szűkös anyagi lehetőségek és felszerelés dacára jelentős sportélet volt a sporttelepen; az egyesületnek NB II-es női és férfi kézilabda csapata, valamint erős labdarugó gárdája volt, akik majdnem feljutottak az NB II-be.
A 1956-os forradalmat követően a vállalati támogatáson túlmenően a város vezetői is támogatták a klubot. Az Építők sporttelep is egyre népszerűbb lett a városlakók között.
A sporttelepen nagyon sok volt a fa és a területet is szépen parkosították. A Nagyerdőre kilátogatók gyakran felkeresték – függetlenül a sportrendezvényektől. Igazi családias élet volt a pályán .
1965-ben változás történt a vállalat vezetésében. A személyi változások éreztették hatásukat a sportkör munkájában is. Akkoriban négy szakosztálya működött az egyesületnek, atlétika, kézilabda, labdarúgás és súlyemelés. Az új vezetés célja az volt, hogy NB I-es atlétikai szakosztállyá fejlessze a sportágat, NB III-as csapattá a labdarugókat. Mindegyik reális célkitűzés volt, melyhez a vállalat minden segítséget megadott.
Felújították a salakos atlétikai pályát, ami már betonszegélyt is kapott. Elkészült a súlyemelők edzőterme is.A munkákból kivették részüket a sportolók is.
1968-71 közötti időszakban az egyesület legnagyobb létszámú szakosztályát az atléták alkották. Volt időszak, amikor 144 igazolt versenyző képviselte a klubbot és az országos egyesületi rangsorban mind a női, mind a férfi atléták éveken keresztül a legjobb 20 között voltak.
1972-ben új elnökséget választott a sportkör, akik elhatározták, hogy a helyi adottságokat Kihasználva, egy minden igényt kielégítő sportkombinát építésére tesznek javaslatot.
Ehhez a saját erő kevésnek bizonyult, ezért a közvetlen szomszédságban működő GÖCS
a Vasassal és a TITÁSZ Elektromos sportkörével, illetve azok bázisvállalataival kezdeményezték a három sportkör összevonását.
Ennek a frigynek – sokak bánatára – az eredménye az lett, hogy 1973 nyarán megszűnt a
D. Építők SC és a fúziót követően megalakult a DMTE a Debreceni Munkás Testedző Egyesület.
A három egyesület területét összevonták és hatalmas építkezés vette kezdetét.
Megépült a 6 sávos műanyag borítású atlétikai pálya a hozzá tartozó célfotó toronnyal és lelátóval, a sportszálló, a futófolyosó, a labdarugó stadion, a sportcsarnok, a műjégpálya, a HÁÉV klubház, majd az atlétikai épület öltözőkkel, szertárral, irodákkal. (a jelenlegi sportorvosi épület ).
A 2001-es Ifjúsági Atlétikai Világbajnokság rendezési jogának elnyerésével új korszak kezdődött a sportcentrum életében. A régi atlétikai pálya helyén új műanyag borítású 8 sávos pálya épült és a salakos labdarúgó pálya helyén füves atlétikai dobó és melegítő pálya létesült. A pálya mellett elkészült egy korszerű irodaház és fedett lelátó.
2003 – ban az IAAF “Elit Nemzetközi Edzőközpont” – tá nyilvánította az atlétikai stadiont és így kialakult a jelenlegi állapot
Összeállította: Filep Ernő Csaba
forrás:
http://www.hbsport.hu/a-debreceni-olah-gabor-utcai-sporttelep-tortenete-szavakkal-es-fotokkal/
forrás: http://www.hbsport.hu/a-debreceni-olah-gabor-utcai-sporttelep-tortenete-szavakkal-es-fotokkal/
http://kereso.nava.hu/nava/public/popup_details.php?doc=177412
Amúgy lehetne?