magyarfutball.hu

I. osztály 1913/1914

# club m w t l goals points
1 MTK 18 15 3 0  56 :  12 33
2 Ferenczvárosi TC 18 13 1 4  61 :  28 27
3 Törekvés SE 18 9 5 4  41 :  24 23
4 Budapesti TC 18 9 4 5  45 :  19 22
5 Magyar AC 18 7 4 7  27 :  38 18
6 33 FC 18 6 3 9  15 :  36 15
7 Újpesti TE 18 4 4 10  28 :  52 12
8 Budapesti-Csepeli AK (BAK) 18 5 1 12  19 :  32 11
9 III. ker. TVE 18 3 4 11  22 :  37 10
10 Nemzeti SC 18 3 3 12  17 :  53 9

Az MTK nem nyugodott bele, hogy mindig csak a másodhegedűs szerep jut számára. A hazai játékospiac kimerülőben volt, ezért külföldről, egyenesen Angliából hoztak egy rendkívül gólerős középcsatárt R. Owen személyében. Azonnal pályára is léphetett, mivel angliai egyesülete kiadta. (Később már csak egy évi, Magyarországon való tartózkodás után lehetett külföldi játékost igazolni.) Az edzők terén is szerencsésebbek voltak a kék-fehérek. Mind a skót Robertson, mind az őt felváltó angol Holmes a szigetországi, összjátékon alapuló technikás futballra oktatta a játékosokat. Az FTC viszont alaposan bevásárolt az ugyancsak angol Gannon-nal. Hamarosan kiderült, hogy az általa tartott edzések korszerűtlenek, kényelmesek, szakterülete elsősorban a tenisz és a – masszírozás. Meg is váltak tőle.
A többiek rutinszerűen készültek a bajnokságra, míg a III. ker. TVE mindent elkövetett, hogy elkerülje a „liftezés”-t.
Az őrségváltás tehát megtörtént, mégpedig a vártnál jóval kevesebb izgalom mellett. Amíg ősszel az MTK a „33” FC elleni döntetlenjén kívül valamennyi ellenfelét legyőzte, addig már az FTC rajtja is kínkeservesre sikeredett, három otthoni meccsét csak egy góllal hozta. Azután az MTK-tól elszenvedett fiaskó után a BTC is megtépázta az üllői-útiak babérjait. Így a kék-fehérek 3 pont előnnyel tértek pihenőre.
A sorsolás szeszélye folytán már az első tavaszi fordulóban összekerült a két rivális. Ezúttal is az MTK győzött, mégpedig fölényes biztonsággal, 4:1 arányban. Az öt pont előny birtokában a bajnoki címet már ekkor zsebükben érezhették a kék-fehérek. A Törekvés SE és a III. ker. TVE egyaránt a bajnokcsapattól elvett 1-1 ponttal kapaszkodott fel a dobogóra, illetve menekült meg a kiesés rémétől. A bajnokság kétharmad részében az UTE tartózkodott az utolsó helyen, de a hajrára jó igazolásokkal megerősödött, és megszerezte a szükséges pontokat.

A kiírás szerint az utolsó helyezett NSC távozott volna az élvonaltól, de közbejött az I. világháború…
sources
1. Magyar Testgyakorlók Köre 18 15 3 – 56:12 33
2. Ferencvárosi Torna Club 18 13 1 4 61:28 27
3. Törekvés Sport Egylet 18 9 5 4 41:24 23
4. Budapesti Torna Club 18 9 4 5 45:19 22
5. Magyar Athletikai Club 18 7 4 7 27:38 18
6. "33" Football Clubja 18 6 3 9 15:36 15
7. Újpesti Torna Egylet 18 4 4 10 28:52 12
8. Budapesti Athletikai Klub 18 5 1 12 19:32 11
9. III.kerületi Torna és Vívó Egylet(ú)18 3 4 11 22:37 10
10. Nemzeti Sport Club 18 3 3 12 17:53 9

Földessy János dr.:A magyar futball és az MLSz. 1897-1901-1925.
Nagy Z.-Bánki-Habán G.:A magyar labdarúgás történetei, eredményei 1900 – 1916.
Az MLSz 1914-16. évi jelentése.
Sporthírlap 1913., 1914.
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: ingersheim
     
  2. avatar: ingersheim
    2010.06.01, 21:15 (szerk.: 2016.05.12, 12:39)
    Az FTC sorrendben öt bajnokságot(!) nyert csapatát 1913 nyarán 39 helyre hívták!
    A ferencvárosi vezetők végül összeállítottak egy aránylag "pihentető portyát" -amiről Ungár Gyula,a Fradi hálóőre így emlékezett:
    1913 nyarán egy gyönyörű al-dunai portyát csináltunk.Egy szombati napon elutaztunk gyorsvonaton Temesvárra.A Temesvári AC elleni győztes meccs után este díszvacsorát rendeztek a tiszteletünkre.Másnap reggel leutaztunk Báziásra,onnan hajóval az Al-Dunán Orsovára.Délután áthajóztunk Ada-Kalehba.Ez a szigetecske még annak idején független török terület volt.Gyönyörködtünk az ottani mecsetben,kívülről nézegettük a háremeket.
    Orsován aludtunk,s másnap reggel gyönyörű hegyi utakon Herkulesfürdőre kocsiztunk,ahol szombat reggelig voltunk.Innen vonaton Szegedre utaztunk,és megismétlődött az,amiben Temesváron már részünk volt.Ünneplés,fogadtatás,városi díszhintók... A Szegedi AC csapatát győztük le -majd következett a díszvacsora. Hétfőn leutaztunk a Szabadka melletti Palicfürdőre.Innen mentünk egy hét múlva Szabadkára játszani.A szokásos díszvacsora után Nagyváradra utaztunk. Meccs,díszvacsora,ünneplés,stb.Aztán elindultunk haza,Budapestre.A vonaton csatlakozott hozzánk a fiatal Gózon Gyula,aki egész úton szórakoztatott bennünket. Fütyült és énekelt.Ma is emlékszem az egyik kupléjára: Lovat akartam gyerekkoromban.
    A portyára visszagondolva -bárhova is mentünk az országban- mindenütt szeretettel fogadtak bennünket.Mi ezt játékunkkal meg is háláltuk-mindig győztünk,és nagy propagandát csináltunk az FTC-nek...

    Néhány hónap múlva már nem mentek ilyen jól a dolgok,a csapat egyre több fájó vereséget szenvedett.A korabeli tudósító azonban a szurkolókról továbbra is elismeréssel írt:
    "Meg kell állapítani,hogy a leghatalmasabb publikuma továbbra is a Ferencvárosnak van.Ez a törzsközönség nemcsak az Üllői úton buzdítja kedvenc csapatát,elvándorol utána Újpestre,Óbudára is örömest.Kitart mellette most is,mikor nem megy már minden úgy,mint régen.Mert mostanában gyakran borul gyász a ferencvárosi kiskocsmákra. Hová lettek azok a szép napok,amikor egy meccsről sem maradt el a győzelmet jelentő franzstadti vastaps?"

    Fradi futballévszázad